Dr. Soós Adrianna: Az egészségügyi dolgozók összefogása elkerülhetetlen
Egészségügyi válsághelyzet: nincsenek elegen a betegek ellátására
Dr. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke a Pirkadat műsorában az egészségügy kritikus helyzetéről beszélt. „A legnagyobb probléma ma az egészségügyben az, hogy nincs elég ember a betegek ellátására” – jelentette ki határozottan.
A koronavírus-járvány után az orvosok bérét jelentősen megemelték, de a szakdolgozókét nem, ami komoly feszültséget okozott a rendszerben. Ez a mai napig érezteti hatását, hiszen a túlterhelt szakdolgozók és ápolók egy része elhagyta a pályát, mások külföldre mentek vagy a magánegészségügybe távoztak.
„Nem mondom, hogy semmi nem történt, de a problémák megoldatlanok maradtak” – tette hozzá. „Sok helyen még mindig nincs elég orvos és ápoló, az emberek pedig nem jutnak időben megfelelő ellátáshoz.”
Egészségügyi demonstráció március 8-án – mi a cél?
A Magyar Orvosi Kamara március 8-ra demonstrációt hirdetett az egészségügyi rendszerben tapasztalható hiányosságok miatt. A Független Egészségügyi Szakszervezet és a mentősök egyik szakszervezete is csatlakozik a megmozduláshoz.
„Ez nem csak a szakdolgozókról és orvosokról szól. A legfontosabb cél az, hogy a betegek időben megfelelő ellátáshoz jussanak” – hangsúlyozta Soós Adrianna.
A demonstráció célja felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarországon az egészségügyre fele annyit költenek, mint az Európai Unióban átlagosan, és feleannyi egészségügyi dolgozó jut egy betegre, mint a nyugat-európai országokban.
„Az EU-ban minden 100 emberből 11 dolgozik az egészségügyben, Magyarországon csupán 6” – mutatott rá a szakszervezeti elnök. „Ez azt jelenti, hogy feleannyi dolgozónak kellene ellátni a betegeket – ez pedig lehetetlen.”
Tragikus statisztikák – Magyarország a listák végén
Az egészségügy alulfinanszírozottságának egyik legaggasztóbb jele, hogy Magyarországon az egyik legmagasabb a daganatos betegségek miatti halálozás az EU-ban.
„Ha a betegek időben megfelelő ellátáshoz jutnának, nem lennének ilyen lesújtó számok” – emelte ki Soós Adrianna. „Az egészséges társadalom mutatóit vizsgálva Magyarország az utolsó előtti helyen áll az EU-ban.”
A Nemzeti Bank felmérése szerint az elmúlt 15 évben a magyar lakosság száma 400 ezer fővel csökkent, de az egészségügyi ellátást igénylők száma mégis nőtt. „Miközben a 65 év alattiak száma 800 ezerrel csökkent, az idősebb korosztály létszáma 400 ezerrel nőtt. Ehhez kellett volna igazítani az egészségügyi rendszer kapacitásait, de ez nem történt meg.”
Elhagyják az állami egészségügyet
Az egészségügy átalakítása az orvosokat is nehéz helyzetbe hozta. „A különböző szabályozások miatt rengeteg orvos hagyta el az állami ellátórendszert, és vagy külföldön, vagy a magánszférában helyezkedett el” – mondta a szakszervezeti elnök.
„Hiába lehet online időpontot foglalni, az ellátás nem lett gyorsabb” – tette hozzá. „Az orvoshiány és a szakdolgozók hiánya miatt továbbra is hosszú hónapokat kell várni egy-egy vizsgálatra vagy műtétre.”
Hogyan lehetne javítani az egészségügy helyzetén?
A demonstráció célja, hogy a kormány végre érdemi lépéseket tegyen az egészségügyi rendszer megerősítésére.
Soós Adrianna szerint három fő tényezőn kell változtatni:
- Több pénzt kell fordítani az egészségügyre, hogy legyen elég orvos és ápoló.
- Szervezési reformokra van szükség, hogy a dolgozók megfelelő ösztönzőket kapjanak, és barátságosabb munkakörnyezetben dolgozhassanak.
- A lakosság egészségtudatosságát növelni kellene, hogy kevesebben betegedjenek meg és csökkenjen a kórházi terhelés.
„Nagyon fontos lenne, hogy az emberek egészségesebben éljenek, de ehhez tudatos oktatásra és állami támogatásra lenne szükség” – magyarázta.
Hogyan lehet becsatornázni a lakosság véleményét?
A demonstráció nem csak az egészségügyi dolgozókról szól, hanem azokról is, akik nap mint nap szembesülnek az ellátórendszer hiányosságaival. „Egyre többen tapasztalják, hogy nem jutnak időben orvoshoz, és ez komoly társadalmi feszültséget okoz” – mondta Soós Adrianna.
A szakértő szerint a médiának is szerepet kell vállalnia az egészségtudatosság növelésében. „A televíziók, rádiók, újságok sokat tehetnének azért, hogy az emberek megértsék, miért fontos az egészségügyi reform” – tette hozzá.
„Nem lehet úgy működtetni egy rendszert, hogy mindig csak a minimumot teljesítjük” – hangsúlyozta. „Az egészségügy nem egy olyan terület, ahol a kormányzat megengedheti magának a halogatást.”
Mit várhatunk március 8-án?
A demonstráció célja, hogy a kormány végre meghallja az egészségügyi dolgozók és a betegek hangját. „Nem elég azt mondani, hogy senki nem marad ellátatlanul – időben és megfelelő minőségben kellene ellátást biztosítani minden beteg számára” – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.
„Ha az emberek érzik, hogy összefogás van az egészségügyben, és hogy valóban a betegek érdekeit védjük, akkor talán a kormány is lépni fog” – tette hozzá.
„Becsüljük meg az egészségügyi dolgozókat, mert az ő munkájuk nélkül a rendszer teljesen összeomlana” – zárta gondolatait Soós Adrianna.
A következő hetek kulcsfontosságúak lesznek az egészségügyi dolgozók és a betegek számára is. Ha a kormány nem reagál érdemben a demonstrációra, akkor a társadalmi elégedetlenség tovább növekedhet.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
