Politikai káosz és hatalmi harcok Romániában – Pászkán Zsolt a Pirkadatban
Johannis távozik, de milyen áron?
Románia politikai helyzete tovább bonyolódik, miután Klaus Johannis államfő bejelentette lemondását. Pászkán Zsolt Románia-szakértő a Pirkadat vendégeként elemezte a helyzetet, és nem rejtette véka alá véleményét: „Románia vizsgálatához vagy politikai pszichológus, vagy politikai pszichiáter kellene” – fogalmazott élesen.
Johannisnak december 21-én járt le a mandátuma, ám az alkotmánybíróság vitatható döntése következtében továbbra is hivatalban maradt. Most végül bejelentette távozását, amelynek következménye, hogy az elnöki teendőket ideiglenesen a szenátus elnöke, Ilie Bolojan veszi át. Az államfő lemondása azonban nem érinti közvetlenül a kormányt, így a politikai instabilitás egyelőre nem terjed tovább a végrehajtó hatalomra.
Pászkán szerint azonban a történet nem ennyire egyszerű: „A román alkotmánybíróság ismét túlterjeszkedett a hatáskörén, gyakorlatilag megerőszakolta az alkotmányt” – fogalmazott. Rámutatott arra is, hogy Johannis jelenléte inkább tehertétel volt a kormány számára, és az ellenzék teljes joggal támadhatta, amiért „kapaszkodik a hatalomba.”
Brüsszel hallgat, amikor kellene szólnia
A beszélgetés során szó esett arról is, hogy az Európai Unió semmilyen módon nem reagált Johannis jogilag erősen kérdéses hatalomban maradására. Breuer Péter felvetette a kérdést, hogy „ha Magyarországon történne hasonló, az EU azonnal felemelné a hangját jogállamisági problémákra hivatkozva”. Pászkán Zsolt ezzel egyetértett, és hangsúlyozta: „Az Európai Unió bürokratái mindig ott szólnak bele, ahol nekik politikailag kényelmes” – utalva ezzel arra, hogy Brüsszel általában elnézőbb a neki kedvező kormányokkal szemben.
A román különutasság mítosza
Románia a múltban sokszor hivatkozott arra, hogy a kommunizmus idején is „külön utakon járt”, és nem mindig engedelmeskedett Moszkvának. Pászkán szerint azonban ez a kép inkább a legendák közé tartozik: „A román különutasság nagyon is hasznos volt a KGB számára” – mondta, emlékeztetve arra, hogy Románia a nyugati tiltások ellenére is hozzáférhetett fejlett technológiákhoz, amelyeket később a Szovjetunió is felhasználhatott.
A beszélgetés során szóba került a román hírszerzés sötét múltja is. Mihai Caraman, a Ceaușescu-korszak egyik legismertebb hírszerzője, a NATO-n belül az egyik legmagasabb szintig eljutott szovjet kém volt. A rendszerváltás után mégis őt nevezték ki a román külügyi hírszerzés vezetőjének – egészen addig, amíg az amerikaiak közbe nem léptek, és egyértelművé tették: Románia nem számíthat a NATO támogatására, amíg egy volt szovjet kém áll a hírszerzés élén.
Mi lesz Johannis politikai jövője?
Felmerült a kérdés, hogy Klaus Johannis politikai karrierje ezzel végleg lezárult-e, vagy esetleg egy újabb nemzetközi szerep vár rá. Pászkán szerint nem kizárt, hogy az európai bürokráciában talál majd magának valamilyen jól fizető pozíciót: „Ahogyan az európai politika működik, egy zsúfolt aktatologató állás még simán kijárhat neki” – jegyezte meg.
A külpolitika árnyékában: Románia helye a világban
A műsor vége felé szó esett arról is, hogy milyen helyzetben van jelenleg Románia a nemzetközi porondon. Breuer Péter és Pászkán Zsolt egyetértettek abban, hogy az ország sokszor kényszerpályán mozog, és „nem saját kezében van a sorsa”.
A román külpolitikát az elmúlt években a kiszolgáltatottság jellemezte: egyszerre próbált megfelelni az EU-nak, az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, miközben belső gazdasági és politikai válságokkal küzdött. „Románia szolgák és idióták között választ” – mondta Pászkán, utalva arra, hogy a politikai elit gyakran nem a nemzeti érdekek mentén dönt, hanem külső érdekcsoportok befolyása alatt áll.
Zárszó: „Egy kaviárkommunista karrierje”
A beszélgetés végén Pászkán Zsolt kitért Charles Michel utódjára, Klaus Johannis lehetséges uniós szerepére, valamint arra, hogy milyen emberek kerülhetnek vezető pozícióba az európai politikában. „Kaviárkommunista kontraszelekció” – jellemezte a jelenlegi európai vezetők egy részét, utalva arra, hogy a múltban a kommunista rendszer haszonélvezői közül sokan ma is fontos pozíciókat töltenek be.
A beszélgetés végszava is világos volt: Románia előtt hosszú és nehéz időszak áll, és az ország belpolitikai jövője egyelőre teljes bizonytalanságban van. Johannis távozott, de a problémák maradtak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
