Üzemanyagárak, infláció és munkaerőpiac – Palóc André a Pirkadatban
A Pirkadat legutóbbi adásában Breuer Péter vendége Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője volt, aki az üzemanyagárakról, az infláció csökkenéséről és a munkaerőpiaci helyzetről adott tájékoztatást.
Üzemanyagárak: régiós szintre szorítaná őket a kormány
Az elmúlt időszakban az üzemanyagárak újra a figyelem középpontjába kerültek. Palóc André szerint a kormány célja, hogy az árak ne haladják meg a régiós átlagot. „Ez egy teljesen elvárható kérés, hiszen a magyar emberek számára is fontos, hogy elfogadható árszínvonalon vásárolhassanak” – fogalmazott.
A kormány már korábban is kérte a piaci szereplőket, hogy az árképzésnél vegyék figyelembe a régiós átlagokat. A szóvivő elmondta, hogy a háborús helyzet és a nemzetközi energiapiaci mozgások folyamatosan kockázatot jelentenek, ezért a kormány továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet.
NATO-költségek: Magyarország teljesíti a 2%-os vállalást
A NATO finanszírozás kapcsán Palóc André kiemelte, hogy Magyarország teljesíti a vállalt 2%-os GDP-arányos védelmi kiadásokat, de sok európai ország még mindig nem éri el ezt a szintet. „Vannak országok, például Lengyelország, amelyek ennél is többet költenek hadseregfejlesztésre, de minden országnak figyelembe kell vennie saját gazdasági lehetőségeit” – mondta a szóvivő.
Hozzátette, hogy a kormány számára fontos, hogy a védelmi kiadások ne jelentsenek túlzott terhet a gazdaságra, és a magyar emberek érdekeit helyezzék előtérbe.
Infláció: alacsonyabb, de az árszínvonal továbbra is fontos kérdés
A beszélgetés egyik központi témája az infláció volt. A szóvivő szerint az infláció csökkenése már érzékelhető, de az árszínvonal továbbra is lényeges kérdés marad. A kormány az árfigyelő rendszer bevezetésével is próbálja csökkenteni az árakat, amely néhány héttel ezelőtt 100 termékkategóriára bővült.
Palóc André hangsúlyozta, hogy az árfigyelő bevezetése után az élelmiszerárak csökkenésnek indultak, és a versenyhelyzet fokozása hozzájárulhat a további árcsökkenéshez is. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a fogyasztás még nem érte el a járvány előtti szintet, mivel az emberek az inflációs sokk miatt visszafogottabban költekeznek.
Kiskereskedők és az árképzés – hol van a legnagyobb árrés?
A kormány számára fontos kérdés, hogy a kiskereskedelmi láncok mennyire tartják magukat az árfigyelő rendszer által mutatott piaci árakhoz. Palóc André szerint érdemes megvizsgálni, hogy az ellátási lánc mely pontján keletkezik a legnagyobb árrés.
„Például a tojás vagy a tej esetében látni lehet, hogy a kiskereskedői haszonkulcs sokkal nagyobb lehet, mint az előállítóknál vagy a nagykereskedőknél. Ezeket az anomáliákat fel kell tárni” – mondta.
Munkaerőpiac: egyensúly a külföldi és hazai munkaerő között
A beszélgetés végén a munkaerőpiaci helyzet is szóba került. A miniszterelnök korábban kijelentette, hogy Magyarországon csak annyi külföldi munkavállalót engednek be, amennyi nem veszélyezteti a hazai munkanélküliségi adatokat. Jelenleg a hivatalos számok szerint körülbelül 220 ezer álláskereső van Magyarországon, ami rekordalacsony érték.
A szóvivő szerint a kormány minden évben felülvizsgálja a külföldi munkaerőre vonatkozó kvótákat, és biztosítani szeretné, hogy a magyar munkavállalók ne kerüljenek hátrányba.
Jövő heti folytatás: gazdasági kilátások
A szóvivő és Breuer Péter megállapodtak abban, hogy a következő adásban részletesebben elemzik az infláció elleni küzdelmet, valamint a magyar ipar helyzetét.
„Meglátjuk, milyen lépéseket tesz a kormány annak érdekében, hogy a gazdaság stabil maradjon, és hogy az árszínvonal tovább csökkenjen” – zárta a beszélgetést Breuer Péter.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
