PIRKADAT M. Kende Péterrel: Dr. Magyar György

A sajtószabadság és a hatósági intézkedések határvonalán

A PIRKADAT című műsor legutóbbi adásában Dr. Magyar György ügyvéd volt M. Kende Péter vendége. A beszélgetés középpontjában a sajtószabadság, a közszereplők felelőssége és a hatóságok jogköre állt, különösen egy újságírók elleni rendőri intézkedés kapcsán, amely a fóti filmstúdió avatásán történt.

Jogos vagy túlzó volt a rendőri fellépés?

A miniszterelnök fóti látogatásakor egy sajtóorgánum munkatársai nem a kijelölt helyen próbálták kérdezni, ezért a rendőrség eltávolította őket. Magyar György szerint az ilyen esetekben mindig ütköznek bizonyos jogok és érdekek, és a hatóságoknak az arányosság és a társadalomra való veszélyesség szempontjából kell mérlegelniük, hogy egy fellépés indokolt-e.

„A sajtónak joga van tudósítani, a közszereplőnek pedig kötelessége bizonyos mértékben a közvéleményt tájékoztatni. Ugyanakkor egy védett személy esetében a hatóságoknak biztosítaniuk kell a megfelelő védelmet. A kérdés az, hogy ez a védelem nem lépte-e túl a szükséges mértéket?”

Szerinte nem érdemes az igazságszolgáltatás elé vinni az ilyen ügyeket, hiszen egy jól működő demokráciában a feleknek képesnek kellene lenniük arra, hogy kulturált módon rendezzék a konfliktusokat.

A közszereplők és a sajtó felelőssége

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek elkerülhetőek lennének, ha mindkét fél betartaná az alapvető etikai normákat.

  • Az újságírók részéről fontos, hogy ne lépjék át az etikailag elfogadható határokat, és ne provokáljanak szükségtelenül.
  • A közszereplőknek viszont fel kell készülniük arra, hogy a sajtó kérdezni fog, és ha megfelelő kommunikációs stratégiát alkalmaznak, elkerülhetik a konfliktusokat.

Magyar György egy példát is hozott arra, hogy egy egyszerűbb kommunikációval mennyivel gördülékenyebb lehetne az interakció a politikusok és az újságírók között:

„Ha egy politikus azt mondja, hogy most sietek, de 12:00-kor a bejárat előtt nyilatkozom, akkor nincs szükség rendőri intézkedésre, mert a sajtó tudni fogja, hogy mikor kaphat választ. Ehelyett sokan inkább elbújnak a biztonsági emberek mögé.”

Az egyoldalú médiabuborékok problémája

A beszélgetés egy másik érdekes témája volt a médiatér egyre erősebb polarizációja, amelyben minden újságíró csak a saját politikai oldalához közel álló közszereplőket kérdezi, míg a másik oldalt figyelmen kívül hagyja.

„A politikai újságírásban gyakran látjuk, hogy az egyik oldal újságírói csak a másik oldal politikusait támadják, miközben saját oldalukat nem kérdezik keményen számon. Ez a helyzet hozzájárul a társadalom további polarizációjához.”

Az ügyvéd szerint a kiegyensúlyozott sajtóhoz az is hozzátartozna, hogy mindkét oldal szereplői megkapják a kemény kérdéseket, és vállalják a válaszadást.

Jog és etika: egyensúlyban vagy harcban?

Az igazságszolgáltatás szerepéről szólva Magyar György hangsúlyozta, hogy sok politikai és médiaügy nem a bíróságok elé való, hanem inkább az érintetteknek kellene megoldaniuk azokat.

„Nem minden kérdés jogi kérdés. Egy kulturált közéletben nem a bíróságoknak kellene döntenie arról, hogy egy újságíró jogosan próbált-e kérdezni egy politikustól, vagy sem.”

Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor egy politikus kerül konfliktusba a médiával, mint például Varju László és az MTVA ügye. Bár parlamenti képviselőként joga volt ellenőrizni a közintézményt, ez nem jelentette azt, hogy műsorba is beavatkozhatott volna, és a biztonsági őröknek nem kellett volna fizikai erőszakig fajulniuk.

Összegzés: hogyan lehetne elkerülni a hasonló konfliktusokat?

Magyar György szerint a következő alapelvek segíthetnek megelőzni a hasonló helyzeteket:

  1. A politikusoknak vállalniuk kell a közszereplői felelősséget, és késznek kell lenniük a sajtó kérdéseire válaszolni.
  2. A sajtónak etikus módon kell dolgoznia, és tiszteletben kell tartania a politikusok jogait.
  3. A hatóságoknak az arányosság és a szükségesség elve mentén kell eljárniuk, hogy elkerüljék a túlzott erőfitogtatást.
  4. A média és a közszereplők közötti kommunikációnak átláthatónak és kiszámíthatónak kell lennie.

„A politika a kompromisszumok művészete, és a közszereplőknek bizonyos esetekben vállalniuk kell a kellemetlen kérdéseket is. A sajtónak pedig felelősen kell bánnia a hatalmával. Ha ezt a két alapelvet betartjuk, talán egy kicsit kiegyensúlyozottabb közéletünk lehet.”

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.