Franciaország politikai kihívásai: Soós Eszter Petronella a Pirkadatban
Dr. Soós Eszter Petronella francia szakértő volt Breuer Péter vendége a Pirkadat című műsorban, ahol Emmanuel Macron francia elnök politikai helyzetéről és az Európai Unióban betöltött szerepéről beszélgettek.
Macron: mikor lesz a mikronból távozó elnök?
Breuer Péter azzal a provokatív kérdéssel indított, hogy vajon meddig maradhat hatalmon Emmanuel Macron, hiszen az utóbbi időben egyre kevesebb figyelmet kap mind az Európai Unióban, mind a világpolitikában. Soós Eszter Petronella szerint érdemes különválasztani a francia belpolitikai helyzetet és az európai-külpolitikai mozgásteret, mert bár Macron elnökként viszonylag szabadon mozoghat nemzetközi ügyekben, belpolitikai helyzete egyre nehezebb.
„A francia elnök nem felelős a parlamentnek, tehát közvetlenül nem függ a kormánytól. Az egyetlen reális lehetőség a távozására az lehet, ha folyamatosan leszavazzák a miniszterelnökeit” – magyarázta a szakértő.
Franciaország jelenlegi miniszterelnöke, François Bayrou az alkotmány 49.3-as cikkelyének aktiválásával próbált törvényeket elfogadtatni szavazás nélkül. Ez mindig a bizalmatlansági indítvány kockázatát hordozza, amely szerdán várható a parlamentben.
„A kérdés az, hogy a pártok hogyan döntenek. Ha a szocialisták nem támogatják a bizalmatlansági indítványt, akkor a kormány hivatalban marad” – mondta Soós.
A francia radikális jobboldal átalakulása
Breuer Péter rákérdezett arra is, hogy a közelmúltban elhunyt Jean-Marie Le Pen után ki képviseli a radikális jobboldalt Franciaországban. Soós szerint Marine Le Pen az utóbbi években mérsékeltebb irányba tolta pártját, a Nemzeti Tömörülést.
„Marine Le Pen egyre inkább a gaullizmushoz közelít, míg unokahúga, Marion Maréchal jobbra tolódott és gazdaságilag piacpárti irányba mozdult el” – fejtette ki a szakértő.
A jobboldali térfélen azonban más pártok is versengenek, például Éric Zemmour mozgalma, amely a radikálisabb jobboldali szavazók egy részét vonzza.
Brüsszel és az európai hatalmi vákuum
Macron meggyengülése és Németország politikai instabilitása miatt az Európai Unió vezető ereje megingott.
„Ez ritka helyzet, hogy Franciaország és Németország egyszerre van politikai válságban” – mondta Soós. – „Lengyelország és Olaszország próbálhat ebbe a hatalmi űrbe benyomulni.”
Az uniós vezetők egyre inkább az új amerikai elnök politikájára figyelnek, és próbálják felmérni, hogy milyen irányba fog haladni az Egyesült Államok politikája Európa felé.
Trump és Európa: kivel tárgyalna szívesebben?
Az amerikai-francia és amerikai-német kapcsolatok is terítékre kerültek. Soós szerint Donald Trump inkább bilaterális tárgyalásokat preferál, vagyis külön-külön szeret tárgyalni az egyes európai országokkal, hogy nagyobb mozgásteret nyerjen.
„Trump inkább Németországgal kapcsolatban kritikus, főként a német autóipari fölény miatt” – mondta Soós.
Macronnak pedig ki kell használnia a külpolitikai mozgásterét, hogy erősítse saját pozícióját, de közben a tárgyalópartnerek is tisztában vannak a francia belpolitikai válsággal, ami csökkentheti az érdekérvényesítő képességét.
Mi lesz Macronnal?
A francia elnök előtt több lehetőség áll: vagy stabilizálja a Bayrou-kormányt, vagy kénytelen lesz új választást kiírni, ami veszélyes lehet számára.
„Macron szeretne elkerülni minden olyan forgatókönyvet, amelyben elveszíti a hatalmát, de az elkövetkező hónapok meghatározóak lesznek” – zárta gondolatait a szakértő.
A következő időszakban kiderül, hogy Macronnak sikerül-e helyreállítania a politikai stabilitást, vagy Franciaország tovább sodródik az instabilitás felé.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
