Amerikai és közel-keleti politika: Ifj. Lomnici Zoltán elemzése a Pirkadatban
Ifj. Dr. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég tudományos igazgatója volt Breuer Péter vendége a Pirkadat című műsorban, ahol az amerikai bel- és külpolitika alakulását, az orosz-ukrán háború helyzetét, valamint Izrael geopolitikai kihívásait elemezték.
Amerikai politika: Gazdaság és hatalom összefonódása
A beszélgetés során szóba került az amerikai politikai rendszer sajátos működése, amelyben Lomnici szerint egyre nagyobb teret nyer a gazdasági érdekérvényesítés.
„A gazdaság hatalmas befolyása miatt a politikusok nem kapnak valódi mozgásteret. Az olyan helyzetek, mint amikor Robert Kennedy Jr.-t vallatóbíróként kezelték a szenátusban, vagy amikor Bernie Sanders nem tudott mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy a nagy gyógyszeripari cégek támogatták, jól mutatják, milyen szoros kapcsolat alakult ki a politika és a nagyvállalati szféra között” – mondta az alkotmányjogász.
Lomnici szerint az Egyesült Államok továbbra is egy rendkívül bonyolult politikai rendszer, amelynek működését az alapító atyák szellemisége határozza meg, ugyanakkor az aktuálpolitika időről időre felülírja az évszázados intézményi hagyományokat.
Trump és az új amerikai külpolitikai irányvonal
A műsorban kifejtették, hogy a 47. amerikai elnök, Donald Trump várhatóan komoly nyomást fog gyakorolni nemcsak az orosz-ukrán konfliktus rendezésére, hanem Izrael politikájára is.
„Trump világossá tette, hogy Ukrajnában választásokat kell kiírni, népszavazásokat kell tartani az elcsatolt területeken, és aztán lehet tárgyalni. Ezzel párhuzamosan megkérdezték Zelenszkijtől, hogy mi lett az amerikai támogatásként küldött 58%-nyi pénzzel” – emelte ki Lomnici.
Ezzel szemben Izrael helyzetét az Egyesült Államokban kevésbé támadják, mint a Biden-adminisztráció idején.
Izrael és a közel-keleti helyzet
Breuer Péter kiemelte, hogy a közel-keleti konfliktusban „nem egy hadsereg áll egy másik hadsereggel szemben, hanem egy terrorista szervezet ment neki egy államnak”.
Lomnici szerint a Biden-adminisztráció alatt többször megkérdőjelezték Izrael jogát az önvédelemre, míg Trump politikája várhatóan kedvezőbb lesz a zsidó állam számára.
„Trumpnál látjuk, hogy nem kettős mércével mér, és a közel-keleti kérdésben is határozottabb irányvonalat fog követni. Nem véletlen, hogy az izraeli közösség örömmel fogadja, hogy új nagykövetként Hakabot nevezték ki” – elemezte a helyzetet Lomnici.
Az interjú során felmerült a gázai helyzet jövője is, különös tekintettel arra, hogy Trump korábban „Hongkongot akart csinálni Gázából”. Breuer Péter ezzel kapcsolatban szkeptikus volt:
„Ezt már Arafat is elmondta, és abból sem lett semmi. Jordánia és Egyiptom nem fogja befogadni a palesztinokat, hiszen ez saját politikai stabilitásukat veszélyeztetné”.
Európai külpolitika és Ukrajna
A beszélgetés során az Európai Unió külpolitikai szerepe is szóba került. Lomnici szerint az EU vezetői az elmúlt évtizedben irracionális célokat követtek, és az európai politika egyik legnagyobb problémája, hogy „egyre inkább elveszíti a józanságát”.
„Ukrajnában hova tűnt az amerikai és európai támogatásként érkező pénz? Miért van az, hogy az ukrán vezetők luxusvillákban élnek Monacóban és Kanban, miközben az ország háborúban áll?” – tette fel a kérdést Lomnici.
Breuer Péter hozzátette, hogy „a nyugati országok százmilliókat öntöttek Gázába, de az ottani vezetés ezt nem a civil lakosság életszínvonalának javítására fordította, hanem fegyverkezésre”.
Lomnici szerint Trump visszatérésével ezek a kérdések hangsúlyosabbá válnak, mivel ő nem fél konfrontálódni az EU vezetőivel.
„Trump nem fogja szó nélkül hagyni az európai külpolitikai döntéshozók kudarcait, legyen szó Ukrajnáról vagy a közel-keleti helyzetről” – zárta az interjút Lomnici.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
