Elnöki hatalom: Franciaország és az Egyesült Államok összehasonlítása
Soós Eszter Petronella műsorában, a Franciapolitikában Yaro Patrice Amerika-szakértővel beszélgetett az amerikai és a francia kormányzati rendszer különbségeiről és hasonlóságairól. A két ország vezetője – az Egyesült Államok elnöke és Franciaország köztársasági elnöke – jelentős hatalommal bír, de alkotmányos kereteik, politikai mozgásterük és hatalomgyakorlási módjaik között alapvető eltérések vannak.
Az elnökválasztás módja és hatása
Az egyik legnagyobb különbség az elnökök megválasztásában rejlik. Franciaországban az elnököt közvetlenül a választópolgárok választják, míg az Egyesült Államokban egy közvetett rendszer, az elektori kollégium működik. „Az amerikai elnökválasztás technikailag közvetett, de a gyakorlatban az emberek egyértelműen az elnökjelöltekre szavaznak” – magyarázta Yaro Patrice. Az elektori rendszer ugyanakkor azt is jelenti, hogy egy jelölt úgy is elnök lehet, ha az országos szavazatok számát tekintve kevesebben voksoltak rá – ahogyan történt 2000-ben George W. Bush, vagy 2016-ban Donald Trump esetében.
Franciaországban a közvetlen választás egyértelmű legitimitást ad az elnöknek, míg az amerikai rendszerben a decentralizált államszerkezet miatt az egyes államok szerepe kiemelkedő az elnökválasztás során.
Külpolitika és hadsereg: Kié a döntő szó?
Mindkét elnök jelentős külpolitikai mozgástérrel rendelkezik, és egyben fegyveres erőik főparancsnoka is. Az amerikai elnök azonban ebben nagyobb önállóságot élvez. Az Egyesült Államok alkotmánya szerint a háború kirobbantásának jogát a kongresszus birtokolja, de a 20. században a végrehajtó hatalom fokozatosan kiterjesztette befolyását. „A vietnámi háború idején született War Powers Resolution (1973), amely bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi, hogy az elnök katonai akciót rendeljen el kongresszusi jóváhagyás nélkül” – emelte ki Yaro Patrice.
Franciaországban a köztársasági elnök szintén kulcsszerepet játszik a védelempolitikában, különösen a nukleáris arzenál feletti ellenőrzésben. Ugyanakkor az elnök hatalma bizonyos helyzetekben szűkebb, például ha a parlament ellenkező politikai többséget képvisel – ez az úgynevezett „együttlakás” (cohabitation) időszaka.
A hatalom megosztása: Korlátlan elnöki hatalom?
Az Egyesült Államokban a hatalmi ágak szigorú elválasztása biztosítja, hogy a végrehajtó hatalom (elnök és adminisztrációja) ne tudja teljes mértékben uralni a törvényhozást (kongresszus). Az elnök kormányának tagjait a szenátusnak kell jóváhagynia, és a törvényeket is csak a kongresszus hozhatja meg. „Az amerikai elnökök gyakran szembesülnek azzal, hogy a kongresszusban nem az ő pártjuk van többségben, így törvényhozási nehézségeik támadhatnak” – mondta a szakértő.
Ezzel szemben a francia elnök hatalma szociológiai értelemben sokkal nagyobb, ha a parlamentben többsége van. Ebben az esetben a törvényhozás szinte automatikusan megszavazza az elnök programját. Azonban ha az elnöknek nincs többsége, vagy ha egy másik politikai tábor birtokolja a nemzetgyűlés irányítását, az ő mozgástere jelentősen csökken, és a miniszterelnök szerepe megerősödik.
Törvényhozás vs. elnöki rendeletek
Mind az Egyesült Államok, mind Franciaország elnökei egyre gyakrabban élnek rendeletekkel a kongresszus vagy parlament megkerülése érdekében. Az amerikai elnök elnöki rendeletei (executive orders) gyors intézkedéseket tesznek lehetővé, de az új elnök könnyedén visszavonhatja elődje intézkedéseit. „Obama és Trump is jelentős számú rendeletet hozott, majd ezeket Biden elnök egy tollvonással eltörölte” – hangsúlyozta Yaro Patrice.
Franciaországban az elnöki rendeletek ritkábbak, mivel az elnök a parlamenti többség birtokában törvényhozási úton tudja keresztülvinni programját. Azonban válsághelyzetben vagy kormányváltás esetén az elnök rendeletekkel is kormányozhat.
Az elnöki hatalom jövője
Az amerikai és a francia kormányzati rendszerek folyamatosan formálódnak, és az elmúlt évek politikai fejleményei arra utalnak, hogy az elnökök egyre inkább igyekeznek növelni hatalmukat. Az Egyesült Államokban Donald Trump például jelentősen megerősítette az elnök párton belüli szerepét, és közvetlenebb befolyást gyakorolt a kongresszusi republikánusokra. Franciaországban Emmanuel Macron a többség elvesztése óta folyamatos politikai kompromisszumokra kényszerül.
A kérdés az, hogy az intézményrendszerek mennyire képesek fenntartani a fékek és ellensúlyok rendszerét a jövőben. Az Egyesült Államokban a polarizáció fokozódásával egyre gyakoribb az impeachment (elnöki felelősségre vonás) eljárás kezdeményezése, míg Franciaországban az elnöki rendszer stabilitását a miniszterelnök szerepe biztosítja.
A beszélgetés végén Soós Eszter Petronella és Yaro Patrice egyetértettek abban, hogy az elnöki hatalom dinamikája továbbra is az egyik legérdekesebb és legfontosabb kérdés marad mindkét országban. „Érdemes lesz figyelni a következő éveket, mert az amerikai és a francia alkotmányos rendszer folyamatosan formálódik” – zárta le a beszélgetést a műsorvezető.
A Franciapolitika adása ismét rámutatott arra, hogy az elnöki rendszerek ugyan hasonlóan működhetnek, de a politikai hagyományok és az intézményi korlátok jelentős eltéréseket eredményeznek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
