PIRKADAT M. Kende Péterrel: Ravasz Ágnes – Bombariadók, oktatási kérdőívek és a szakképzés jövője
A Heti TV reggeli műsorában M. Kende Péter vendége Ravasz Ágnes, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselője volt. A beszélgetés során szó esett az iskolákat érintő bombariadókról, az oktatási rendszer átalakításáról, valamint a pedagógusokat és szülőket célzó kormányzati kérdőívekről.
Bombariadók az iskolákban – újabb kihívás a pedagógusoknak
Az elmúlt hetekben több iskola is bombafenyegetést kapott, amely komoly logisztikai problémákat okozott mind a diákoknak, mind a pedagógusoknak.
„A bombariadókról már kezdtünk elfeledkezni, most viszont újra szembesültünk vele, hogy milyen nehéz egy ilyen helyzetet kezelni. A gyerekek ijedtsége és a szülők aggodalma mellett az is problémát jelentett, hogy az új szabályok szerint sok iskolában a diákok telefonjait elzárják, így nehezen tudtak kapcsolatba lépni a szüleikkel” – mondta Ravasz Ágnes.
Kiemelte, hogy azokban az iskolákban, ahol a telefonokat még nem kellett leadniuk a diákoknak, gördülékenyebb volt a kommunikáció. Az önkormányzatok gyors reakcióját is dicsérte, mivel sok helyen kulturális intézményeket és városházákat nyitottak meg a gyerekek számára, hogy ne kelljen a hidegben várakozniuk.
Oktatási kérdőívek – valós konzultáció vagy irányított válaszok?
A kormány a pedagógusokat és a szülőket célzó kérdőívekkel próbálja felmérni az oktatási rendszer hiányosságait. A szakértő azonban kétségbe vonta a konzultáció hitelességét.
„A kérdőívek erősen irányítottak, és a válaszlehetőségek úgy vannak megfogalmazva, hogy ne lehessen valódi kritikát megfogalmazni” – mondta Ravasz. Példaként hozta fel a pedagógusoknak szóló kérdőívet, amelyben a központi felvételi rendszerbe történő kompetenciamérés bevezetésére vonatkozó kérdésre a válaszlehetőségek nem biztosítanak valódi választási lehetőséget.
„Ezek a kérdőívek nem az oktatás valódi problémáit hivatottak feltárni. Egy valódi konzultáció arról is szólna, hogy tárgyaljanak a szakszervezetekkel, hiszen a pedagógusok maguktól is folyamatosan elmondják a problémáikat” – tette hozzá.
Az oktatás szétszakadása és a gimnáziumi férőhelyek csökkentése
A kormány láthatóan csökkenteni kívánja a gimnáziumi férőhelyek számát, miközben a szakképzési rendszer továbbra sem biztosít elegendő lehetőséget a diákok számára.
„A jelenlegi rendszer arra ösztönzi a diákokat, hogy már 14 évesen döntsék el, milyen szakmát szeretnének választani, miközben a gimnázium mindig is egy olyan lehetőség volt, amely nyitva hagyta a kapukat a továbbtanulásra” – magyarázta a szakértő.
Hozzátette, hogy a szakképzés jelenlegi formája nem minden esetben biztosít piacképes tudást. A szakképzésből kikerülő diákoknak sok esetben további képzésekre van szükségük ahhoz, hogy valóban elhelyezkedhessenek a választott szakmájukban.
„A szakképzésbe jelentkezők egy része kényszerpályára kerül, és ha később mégis más irányba szeretnének menni, akkor az sokkal hosszabb és nehezebb úton lehetséges” – mondta.
A pedagógusok helyzete – egyre több a teher, egyre kevesebb a támogatás
A beszélgetés végén Ravasz Ágnes hangsúlyozta, hogy a pedagógusok vállán hatalmas teher van, miközben az oktatási rendszer egyre inkább szétszakad.
„A társadalmi egyenlőtlenségek az oktatásban is megmutatkoznak, és úgy tűnik, hogy ez egy tudatos irány. A gimnáziumok számának csökkentése és a szakképzés felé terelés egy olyan folyamat része, amely végső soron még nagyobb szakadékot fog eredményezni a diákok között” – figyelmeztetett.
Zárásként M. Kende Péter megjegyezte, hogy a nemzeti alaptanterv és a pedagógiai tartalmak reformja is egy fontos kérdés, amelyről legközelebb részletesebben is beszélgetni fognak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
