Hogy vagy? – Szegvári Katalin műsora
Csonka András 60. születésnapja: „…ez egy olyan nap volt, amire kicsit lelkiekben azért készül az ember”
Csonka András a „Hogy vagy?” című beszélgetős műsor vendégeként, Szegvári Katalin műsorvezetőnek mesélt arról a felejthetetlen estéről, amelyet nemrég a Játékszínben rendeztek neki a 60. születésnapja alkalmából. A „Hatan pizsamában” című előadás végén meglepetésköszöntés várta, amely minden várakozását felülmúlta.
A színész szerint korábban is előfordult, hogy a születésnapján tortával állított be Bank Tamás igazgató – ez ilyenkor a társulat szokása –, de most teljesen más élmény érte:
„Aznap játszottuk a Hatan pizsamában-t, és tudtam, hogy a végén biztosan bejön egy torta, hiszen ha valaki játszik a születésnapján, akkor az nem meglepetés, akkor mindig Bank Tamás igazgató úr a végén betolja rajta a tortát és a közönség előtt köszöntik.”
Ezúttal azonban a rendhagyó tortaátadás után Nárai Erika énekelt, majd egy vetítővászon ereszkedett le a színpadon. Itt Hajdu Steve gyűjteményéből egy összevágott videó következett, amely Csonka András szavaival élve „őrületes ijedelem-sorozatot” mutatott be, ugyanis Hajdu Steve évek óta rejtett kamerával figyeli a kollégáját, és a legváratlanabb pillanatokban ugrik elé. Csonka András leplezetlenül bevallotta, ilyenkor rendszerint:
„…amikor megijesztenek, akkor káromkodok… már bocsánat.”
Az előadás végén a nézők felálltak, majd hazafelé indultak, ám a kulisszák mögött egy újabb meglepetés rejtőzött. Az operatőr kérésére Csonka András még nyilatkozott pár mondatot, mire mögötte újra felgördült a függöny. A kifelé tartó civil nézőközönséget kollégák, barátok, régi osztálytársak és családtagok váltották fel. Többek között ott volt Szinetár Miklós is, aki anno az osztályfőnöke volt a Színház- és Filmművészeti Főiskolán – a 93 éves mester vidékről érkezett, hogy személyesen köszöntse szeretett tanítványát.
Szinetár Miklós útravalói: „Ez egy játék, amit nagyon komolyan kell venni”
Csonka András a beszélgetés során felidézte, miként indult színészi pályája Szinetár Miklós osztályában. Már a legelső órán hallottak egy gondolatot, amely máig hatást gyakorol rá:
„Az osztályfőnökünk azt mondta: Gyerekek, itt vagyunk, elkezdjük ezt az egészet, ez most egy játék, amit nagyon komolyan kell venni… ha valaki ezt nem így gondolja, akkor még most az elején abba tudja hagyni.”
A sokszínűség tisztelete is tőle ered: a rendező úgy vélte, a színházi szakma egyetlen címerbe foglalva a „nem vagy–vagy, hanem is–is” mottót hordozza magában. Csonka András úgy érzi, a saját pályafutása is ennek köszönhetően lehetett ennyire változatos: a Famíliától a vidám színpadi éveken át a musicalszerepekig sokféle kihívást vállalt, sőt még a műsorvezetésben is kipróbálta magát.
Famíliától a Mary Poppins kéményseprőjéig
Bár Csonka András színészdiplomát szerzett, a közönség jelentős része a Família Kft. által ismerte meg. Utólag hálás a sorsnak, hogy akkor odakerült, noha eleinte nem is őt szánták arra a karakterre. Így emlékezett vissza a pályafordulatra:
„Nem voltam benne az eredeti szereposztásban, de végül egy kolléga visszamondta a forgatást, és így kerültem a Família Kft.-be. Ki tudja, ha az nincs, most beszélgetnénk-e egyáltalán?”
A sorozat miatt el kellett hagynia a Vidám Színpad társulatát, ahol éppen Bodrogi Gyula volt az igazgató. A mester támogatta a döntésben, és évente visszahívta egy-egy szerepre, így Csonka András továbbra is színházközelben maradt. Közben a tévében a Família Kft. töretlen sikerrel futott, ő pedig a közönség számára „Csonka Bandikaként” rögződött be.
A színész életében ezután nagy szerepet kaptak a musicalek: a Mary Poppinsban kéményseprőt alakított – még 56 évesen is lelkesen táncolt és énekelt –, a „Szépség és a Szörnyeteg” előadásában Lefou megszemélyesítőjeként osztatlan sikert aratott. A kéményseprőtől végül a koronavírus miatti leállás után búcsúzott el, úgy érezte, testileg-lelkileg is nehéz visszatérni ekkora kihagyás után, a 20 éves fiatal táncosok közé:
„Két év pandémia után úgy gondoltam, inkább meghozom a döntést. Inkább magam lépek vissza, minthogy bekopogjanak, hogy most már elég…”
Műsorvezetői korszak: a sokoldalúság varázsa
A színészi és musicalszerepek mellett Csonka András 1997-től kezdve a popzenei vonalon is aktív, nem csak „színészlemezeket” készített, hanem kifejezetten popdalokat adott ki. Mindemellett hosszú éveken át műsorvezetőként is dolgozott egy reggeli show-ban, ami akkori újdonságnak számított a hazai kereskedelmi csatornák világában. Bár korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy színész műsorvezetőként lépjen a képernyőre, ő örömmel vállalta a feladatot:
„Egy olyan világban nőttem fel, amikor a műsorvezetés egy önálló szakma volt, és annak voltak olyan nagyságai, mint Vitray Tamás, Kepes András vagy Baló György… de a kereskedelmi tévék más szemléletet hoztak, és meghívtak egy színészt is. Nekem pedig szerencsém volt, mert ez 11 évig tartott.”
A közönség gyorsan megszerette, és sokan ma is emlékeznek azokra a derűs, ám olykor komolyabb témákat sem kerülő reggelekre, amelyeket Csonka András vidám jelenléte fémjelzett.
A jelen és a jövő: „Én szerepekre vágyok, csak nem konkrét szerepekre”
A műsor során szó esett arról is, hogy a szabadúszó lét mindig bizonytalan, de Csonka András hálás a sorsnak, hogy folyamatosan megtalálják a feladatok. Számos színházban játszik párhuzamosan: a Játékszínben, a Belvárosi Színházban (Orlai Produkció), valamint a veres1színház több produkciójában is főszerepet alakít.
Elárulta, szeretne újabb popzenei albumot készíteni azokkal a zeneszerzőkkel, akiknek korábbi anyagait is köszönheti: „a kamaszkorom kedvenc dalait” dolgozná fel. Nem sürgeti a sorsot, de vágyik arra, hogy újabb színházi és tévés kihívások találják meg:
„Én szerepekre vágyok, csak nem konkrét szerepekre. A folyamatosságot szeretném.”
Minden szereptől nehéz elköszönnie, mert – mint mondja – érzelmileg mélyen kötődik hozzájuk, mégis úgy hiszi, akkor igazán jó egy búcsú, ha maga az ember határozza meg a pillanatot. Emellett lelkes utazóként is beszélt terveiről: bár a 60. születésnap nagy pszichés mérföldkő, barátai repülőjegyekkel és utalványokkal lepték meg, így hamarosan Európa egy-egy újabb városában is feltöltődhet.
Rendkívül fontosnak tartja, hogy tisztelettel adózzon elődei, mesterei és idősebb kollégái iránt. Galambos Erzsit és Lehoczky Zsuzsát – ahogy említette – rendszeresen meghívta közös ebédekre, hogy a régi idők anekdotáit meghallgathassa tőlük. Nagyra értékeli azt a színházi tradíciót, amelyet még a legendák, például Csákányi László vagy Körmendi János képviseltek.
Végül a meglepetések estéjére visszatérve kiemelte, mennyire megható volt látni a sok különböző művészt és régi barátot egyetlen nézőtéren – jobbról és balról is összegyűltek azok, akikkel pályája során valamilyen formában találkozott, és akiket szeret:
„Aki ismer, tudja, hogy fontos számomra, hogy mindenkivel jó viszonyt ápoljak. A világ legyen egy kicsit kedvesebb hely, és ha mosolyt adok, azt kapom vissza. A 60. születésnapomon ezt kézzelfoghatóan éreztem.”
Csonka András derűt és lendületet sugárzó személyisége ma is garancia arra, hogy a közönség jól fog szórakozni, legyen szó prózai szerepről, musicalről vagy akár egy humoros netes videóról. Mint minden születésnapja után, most is a jövőbe tekint, és bízik benne, hogy a felcsendülő dalok, az újabb szerepek, valamint a közönség szeretete együtt viszi tovább ezen a sokszínű és izgalmakkal teli úton.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
