PIRKADAT M. Kende Péterrel: Tóth Tünde a pedagógusok helyzetéről
A Pirkadat mai vendége Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke volt, aki a közoktatás aktuális kérdéseiről, a központi felvételikről, a nevelést oktatást segítő munkatársakról (NOKS), valamint a pedagógusok bérhelyzetéről beszélt.
Központi felvételik: szigorúbb szabályok, kevesebb esély
Tóth Tünde rámutatott, hogy a központi felvételi rendszer szigorítása és az ajánlott ponthatárok bevezetése azt sugallja, hogy a kormányzat nem ösztönzi a gimnáziumi továbbtanulást. „A diákokat nem szabad kényszerből a szakképzésbe terelni, különösen úgy, hogy ott sem biztosítottak a megfelelő körülmények” – hangsúlyozta. Példaként említette a szakképzésből érkező panaszokat, például a gyakorlókenyér esetét, ahol a forráshiány miatt ugyanazt a tésztát több csoport használja fel újra és újra.
A pedagógusok szerint a jelenlegi irány hosszú távon súlyos társadalmi egyenlőtlenségeket eredményezhet. „A tudás mindig érték, és a társadalmi mobilitás lehetőségeit nem szabad szűkíteni” – tette hozzá.
A NOKS munkatársak helyzete: alulfizetve és túlterhelve
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak (NOKS) helyzete is terítékre került. Tóth Tünde elmondta, hogy az érintett dolgozók többsége megalázóan alacsony bért kap, ami a garantált bérminimum +7%-ot jelenti. A szakszervezet nemrég országos találkozót szervezett, ahol az érintettek arról számoltak be, hogy munkakörük nincsen pontosan meghatározva, sokszor mindenféle feladatot rájuk hárítanak. „Ők a pedagógusok láthatatlan segítői, mégis megalázó körülmények között dolgoznak” – fogalmazott.
A szakszervezet célja, hogy szervezeti támogatást nyújtson számukra, és előmozdítsa a munkájuk megbecsülését. „A NOKS munkatársak pótolhatatlanok az oktatási rendszerben, ezért egyértelműen láthatóbbá kell tenni őket” – jelentette ki.
Pedagógusbérek: célfeladat helyett tisztességes jövedelem?
A pedagógusok év végi bérezése kapcsán a szakszervezet kritikus álláspontot fogalmazott meg. Tóth Tünde szerint a célfeladat ellátására kiosztott összegek nem jutalomként, hanem a ki nem osztott bérmaradványok részeként kerültek a pedagógusokhoz. „Ez nem prémium, hanem a meg nem kapott fizetések maradéka, amit igazságtalanul osztottak szét” – magyarázta.
A jubileumi jutalmak problémája
Tóth Tünde egy újabb, sok pedagógust érintő problémát is felvetett: a jubileumi jutalmak rendszerének változásait. Az új szabályozás szerint a nem állami intézményekben szerzett jogviszonyt is beleszámítják az időszakba, ami sok pedagógustól elveszi a jubileumi jutalom lehetőségét. „Egyes pedagógusok 30 évnyi állami munkaviszony után is elesnek a jogos juttatástól, pusztán adminisztratív változtatások miatt” – fejtette ki.
A szakszervezet több megoldási javaslatot is benyújtott a kormány felé, de ezek egyelőre visszhang nélkül maradtak. „Ez a probléma politikai akarattal könnyen megoldható lenne” – mondta.
A jövő kérdései: NAT és társadalmi hatások
A beszélgetés végén Tóth Tünde kifejtette, hogy a nemzeti alaptanterv (NAT) helyzete szintén sürgető figyelmet igényelne, hiszen az oktatási rendszer számos problémája ide vezethető vissza. „A bérek mellett foglalkozni kell az oktatás tartalmával is, különben hosszú távon komoly károk keletkeznek” – zárta gondolatait.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
