PIRKADAT M. Kende Péterrel: Nagy Erzsébet

A pedagógusok helyzete 2025 elején: interjú Nagy Erzsébettel

A Heti TV Pirkadat című műsorának vendége Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja és pécsi ügyvivője volt. A beszélgetés fókuszában a pedagógusok és a nevelés-oktatást közvetlenül segítők aktuális problémái, valamint a digitális ügyintézéssel és a bérezéssel kapcsolatos kérdések álltak.

Digitális átállás: kötelező ügyfélkapu és DÁP

  1. január 15-től a köznevelési foglalkoztatottak – beleértve a pedagógusokat és a nevelést segítő munkakörökben dolgozókat – számára kötelezővé vált az ügyfélkapu plusz és a Digitális Állampolgársági Program (DÁP) használata. Míg az állampolgároknak ez választható, a pedagógusok számára a státusztörvény rendelkezései alapján kötelező.

Nagy Erzsébet elmondta, hogy komoly technikai nehézségekbe ütközik a rendszer bevezetése:

  • Sokaknak problémát okozott a regisztráció, vagy a rendszer nem engedte őket be a felületre.
  • Az ügyfélszolgálati tájékoztatás hiányos, a PDSZ kénytelen a technikai problémák megoldásában is segíteni.

A kötelező kétfaktoros azonosítás is gondot jelent azoknak, akik nem jártasak a modern technológiák használatában. A szakszervezet javasolja, hogy a rendszer bevezetését halasszák el, és hagyják meg a papíralapú ügyintézést is opcióként.

Bérfeszültségek: pedagógusok és segítőik

Bár a pedagógusok bére idén nőtt, a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörökben dolgozók bérezése továbbra is súlyosan alacsony:

  • Bruttó 383.000 forintos felső határral kell beérniük, miközben sokan közülük felsőfokú végzettséggel rendelkeznek (pl. rendszergazdák, könyvtárosok, iskolatitkárok).
  • A garantált bérminimum szintjén ragadt fizetések mellett elvándorlás fenyegeti a szektort.

„Ezek a munkák nélkülözhetetlenek a rendszer működéséhez, ugyanúgy, ahogyan az egészségügy sem tudna működni ápolók és műtősök nélkül” – emelte ki Nagy Erzsébet.

A NAT-vizsga és a teljesítményértékelés kérdése

A beszélgetés során szóba került a kötelező NAT-vizsga, amelyet nem minden pedagógus hajlandó elvégezni. Az ezt megtagadók egyelőre nem számíthatnak komolyabb szankciókra, de az oktatási hivatal és az iskolák igazgatói szubjektívan ítélhetik meg a vizsga teljesítésének fontosságát.

A teljesítményértékelési rendszer továbbra is átláthatatlan:

  • Nincs jogszabályi alapja annak, hogy a vizsgát teljesítő pedagógusok béremelést kapjanak.
  • Az igazgatók belátására van bízva, hogy miként osztják ki az év végi jutalmakat, ami jelentős szubjektivitást és feszültséget szül.

Mikor beszélünk végre az oktatás valódi kérdéseiről?

Nagy Erzsébet szerint sürgető lenne, hogy ne csak bérkérdésekről legyen szó, hanem az oktatási rendszer alapvető problémáiról, például:

  • A nemzeti alaptanterv (NAT) korszerűsítése.
  • A pedagógusok és diákok terheinek csökkentése.
  • A kompetenciaalapú oktatás előtérbe helyezése.

„A jelenlegi NAT nem alkalmas arra, hogy a diákokat a 21. századi életre készítse fel. Kevesebb lexikális tudásra, nagyobb pedagógusi szabadságra és modern tantervre lenne szükség” – hangsúlyozta.

Zebra szerdák és folytatás

A PDSZ által szervezett Zebra szerdákon az érdeklődők a szervezet munkájával és céljaival ismerkedhetnek meg. Nagy Erzsébet reméli, hogy a 2025-ös évben sikerül nagyobb társadalmi és szakmai vitát generálni az oktatási rendszer átfogó reformjáról.

„Ez az év fordulópont lehet az oktatásban – feltéve, ha nem hagyjuk, hogy a kormány megkerülje a valódi problémákat” – zárta gondolatait.

 

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.