Egy család emlékezete: Fehér László 100. születésnapjára gyűltek össze a világ minden tájáról
Fehér László születésének 100. évfordulójára gyűlt össze egy különleges család Budapesten. A Heti TV stúdiójában Breuer Péter vendégei Fehér László leszármazottai voltak, akik életükkel, emlékeikkel és az összetartás erejével állítottak méltó emléket a családfőnek.
Egy élettörténet, amely összeköti a generációkat
Fehér László túlélte a vészkorszak borzalmait, újrakezdte életét Magyarországon, és az ő élete, szellemisége lett az alapja egy összetartó, nemzetközi családnak. Fia, Tamás, Amerikában él családjával, míg lánya, Zsuzsa, aki édesapja kedvence volt, a nagymama mellett nevelkedett. Mindannyian büszkén emlékeznek azokra a nehéz évekre, amikor a család újjáépítette életét.
Tamás így emlékezett: „A paksi nagymama volt a család szíve, aki mindent átélt és mesélt nekünk. Ő volt az, aki a hagyományokat továbbvitte, és aki kóser háztartást vezetett még a legnehezebb időkben is.”
Egy család, amely túlélte a történelmi viharokat
A beszélgetés során kiderült, hogy Fehér László a második világháborút követően Magyarországon maradt, bár nagy vágya volt, hogy Izraelbe költözhessen. Egyetemre iratkozott, gépészmérnök lett, és családja mellett maradt. Zsuzsa így mesélte: „A háború után apu 21 évesen maradt az egyetlen férfi a családban. Mindenki túlélését támogatta, és a felelősség súlya nem engedte, hogy elmenjen.”
A generációk üzenete: „Prú urvu” – Szaporodjatok és töltsétek meg a világot
Fehér László öröksége nemcsak a biológiai értelemben vett gyarapodás, hanem a családi összetartás, a hagyományok őrzése és a zsidó identitás továbbadása is. Tamás három gyermeke és hét unokája már a következő generációt képviseli. Zsuzsa lányai közül az egyik Amerikában él és sikeres stand-up művész.
Zsuzsa, a család liturgikus „őrzője”, így fogalmazott: „Úgy érzem, nekem kell továbbvinni a hagyományokat. Küldöm a körleveleket, emlékeztetem a családot az ünnepekre. A paksi nagymama ezt tanította nekünk, és ez a kötelességünk.”
„A trauma öröksége bennünk él”
A beszélgetés megható pontján Tamás arról mesélt, hogyan kísérte végig őket szüleik és nagyszüleik traumája. „Gyerekként hallgattam a nagymama történeteit Auschwitzról. Az anyukám soha nem beszélt róla, de tudtam, hogy mi mindenen ment keresztül. Ez bennünk van, generációkon át, és ezt tovább kell adnunk a gyermekeinknek.”
Zsuzsa kisebbik lánya szintén megszólalt, és elmondta: „Ez a tragédia nemcsak a nagyszüleinké. Generációkon át hat, és kötelességem, hogy ezt elmeséljem a gyerekeimnek is.”
A jelen kihívásai: Antiszemitizmus régen és ma
A beszélgetés végén a család arról is szót ejtett, hogy ma is jelen van az antiszemitizmus. Tamás megosztotta, hogy Amerikában, ahol él, rendőrök állnak a zsinagógák előtt, míg Magyarországon úgy tűnik, nyugalom van. „Hihetetlen látni, hogy Magyarország az egyik legnagyobb barátja Izraelnek, miközben Amerikában vagy Európában felerősödött az antiszemitizmus.”
Emlékezés és remény
A család a budapesti zsinagógában mondott imával kezdte a napot Fehér László emlékére. Az utódok büszkén és meghatottan álltak össze az ünnepségen, hogy közösen emlékezzenek meg a családfőről, aki generációk életét határozta meg.
A beszélgetés végén Zsuzsa így zárta: „Bízom benne, hogy még sokáig összegyűlünk a család apukánk emlékére. Most már az unokák és a dédunokák is tudják, hogy honnan jöttünk, és miért fontos a család és a hagyományok őrzése.”
Fehér László öröksége él, és tovább szövődik a világ különböző pontjain élő leszármazottaiban. Az emlékezés ereje összeköti a múltat a jelennel, és biztosítja a jövőt egy olyan család számára, amely mindennap őrzi ősei emlékét.
A tartalmi összefoglaló a Youtube feliratozása alapján készült, összefoglaló jellegű (mesterséges intelligencia segítségével készült).