Európa válságban: Balázs Péter volt külügyminiszter a német-francia helyzetről és a globális átrendeződésről
Heti TV – Pirkadat műsorában Breuer Péter vendége Balázs Péter volt külügyminiszter, EU-biztos volt. A beszélgetés fő témája a német és francia belpolitikai válság, annak hatása az Európai Unióra, valamint a globális kihívások.
A német-francia motor meggyengülése
Balázs Péter kifejtette, hogy a német-francia tandem, amely az EU „motorját” képezi, jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe. „Ha a két ország közül akár csak az egyik is megakad valamely kérdésben, az komoly hatással van az unió döntéshozatalára. Franciaország esetében a politikai helyzet összetettebb, mivel a nemzetgyűlésben nincs egyértelmű többség, és a különböző pártoknak kompromisszumokat kell kötniük.”
A német helyzetre térve kiemelte, hogy a hárompárti koalíció megbukott az FDP kilépésével, ami Olaf Scholz kancellárt is nehéz helyzetbe hozta. „Scholz maga kezdeményezte a bizalmi szavazást, amit elbukott. Előrehozott választások következnek, és fennáll a veszély, hogy a szélsőjobboldali AfD erőre kap.”
A szélsőségek előretörése
A beszélgetés során szó esett a német szélsőjobboldali pártról, az AfD-ről, valamint a szélsőbaloldal erősödéséről. Balázs Péter szerint az AfD az európai politikai palettán a „durva szélsőjobboldali” csoporthoz tartozik, míg a baloldali irányzatok vezetője, Sahra Wagenknecht pártja, a BSW, szintén egyre nagyobb támogatottságot szerez.
„Vannak hasonlóságok a szélsőjobb és a szélsőbal között, például az ukrán konfliktus megítélésében: mindkét oldal Moszkva szavát hiszi el inkább, és ellenzik Németország katonai támogatását Ukrajna számára. Ugyanakkor a belpolitikai veszély szempontjából a szélsőbal kisebb problémát jelent, mint a szélsőjobb.”
Oroszország és a közel-keleti helyzet
Balázs Péter szerint az ukrajnai konfliktus és a közel-keleti események gyökerei a nagyhatalmi érdekek átrendeződésére vezethetők vissza. „Oroszország esetében sokan nem hitték volna, hogy megtámadják Ukrajnát, ahogyan a Közel-Keleten sem számítottunk az Assad-rezsim gyors meggyengülésére. Szíriában a rendszer belülről korhadt el, miközben Irán és Oroszország, a két fő támasza, más problémákkal van elfoglalva.”
Amerika szerepe a geopolitikai sakktáblán
Az Egyesült Államok kapcsán Balázs Péter megjegyezte, hogy az amerikai külpolitikában korábban is tapasztalható volt egyfajta „bénázás”, amikor egy-egy adminisztráció nem tudott következetesen fellépni. „Hiányzik egy olyan stratégiai gondolkodás, mint amilyen Henry Kissinger idejében volt. Az amerikai döntések határozzák meg, ki mellé állnak katonai erővel és támogatással, ez pedig a globális erőviszonyok szempontjából kulcsfontosságú.”
Stabilitási pontok keresése
A volt külügyminiszter szerint a Közel-Keleten a szíriai helyzet konszolidációja lehet egyfajta stabilitási pont, amely segíthet a többi konfliktus kezelésében. „Az Assad-rezsim bukásával megszakad a síita félhold, amely Irán támogatásától Szírián keresztül a Hezbollahig húzódott. Ha ezt a helyzetet sikerül stabilizálni, az a Hamász és a többi radikális szervezet meggyengüléséhez is vezethet.”
Európa és a globális kihívások
Balázs Péter zárszóként hangsúlyozta, hogy a német és francia válság, valamint a közel-keleti események nemcsak regionális problémák, hanem globális kihívásokat jelentenek. „Az EU jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a középpártok képesek legyenek stabilizálni a helyzetet, és elkerüljék a szélsőségek további előretörését.”
A beszélgetés végén Breuer Péter meghívta Balázs Pétert egy évértékelő beszélgetésre a polgári újév elején. A volt külügyminiszter jókívánságokkal búcsúzott a nézőktől, remélve, hogy a következő év békésebb és stabilabb lesz mind Európa, mind a Közel-Kelet számára.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
