Újabb béremelés a pedagógusoknál – De mi lesz a jövővel?
Az oktatási szférában régóta várt bérrendezések újabb lépcsőfoka érkezett el: az év végén célfeladatokra szánt pénzt osztanak szét az állami fenntartású oktatási intézmények dolgozói között. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Pirkadat című műsorban beszélt a béremelés helyzetéről, annak korlátairól és az oktatási rendszer előtt álló kihívásokról.
A béremelés részletei
Totyik Tamás elmondta, hogy a béremelést nem közvetlenül a kormány, hanem a Klebelsberg Központ osztja ki, és csak az állami fenntartású intézmények dolgozói részesülnek belőle. Az egyházi és önkormányzati fenntartású iskolák saját döntési keretükből támogathatják dolgozóikat. Az emelés pozitív hatásairól is beszámolt: az oktatásban dolgozók létszáma növekedett, bár az még nem világos, hogy ezt a pályakezdők, a visszatérő pedagógusok, vagy nyugdíjasok adják.
„A kormány ígérete szerint a pedagógusok átlagkeresetének 2031-ig el kell érnie a diplomás átlagkeresetek 80%-át” – mondta az elnök. Bár a jelenlegi arány 71,8%, további korrekciókra van szükség, amit az európai uniós támogatások is feltételként szabnak.
Az oktatási rendszer kihívásai
A béremelés mellett Totyik Tamás az oktatási rendszer mélyebb problémáiról is beszélt. Ezek között kiemelte a Nemzeti Alaptanterv (NAT) felülvizsgálatának elmaradását, amely törvényi kötelezettség lenne. Az utolsó átdolgozás 2020-ban történt, de a mesterséges intelligencia megjelenésével az új technológiák integrálása már elkerülhetetlen. Az elnök szerint a jelenlegi NAT-ban a reáltudományok alulreprezentáltak, és az oktatási rendszer nem képes megfelelően felkészíteni a diákokat a jövő kihívásaira.
„A jövő gazdasága szempontjából behozhatatlan hátrányt szenvedhetnek azok a gyerekek, akik nem tanulják meg használni a mesterséges intelligenciát” – figyelmeztetett Totyik.
Ezen kívül szóba került a pedagógusok munkaterheinek csökkentése is, amely terén Magyarország továbbra is az egyik legmagasabb terheléssel dolgozik Európában. Az Európai Bizottság javaslatai ellenére a kormány nem tett lépéseket ezen a téren.
Nemzettudat és oktatási reformok
Totyik Tamás bírálta, hogy a NAT egyik fő célkitűzése, a nemzettudat erősítése, nem hozta meg a várt eredményeket. „A pedagógusok szerint a nemzettudat nem erősödött jelentősen a diákok körében, és a tananyag mennyisége továbbra is túlterheli őket” – hangsúlyozta.
A szakszervezet szerint elengedhetetlen lenne egy átfogó konzultáció a pedagógusokkal, hogy az oktatási reformok valóban az aktuális igényeket szolgálják. A NAT felülvizsgálata azonban egyelőre nem szerepel a kormány napirendjén.
Mi várható a jövőben?
Pénteken egy oktatási albizottsági ülésen folytatódnak az egyeztetések, ahol a kormány várhatóan újabb részletekkel szolgál a béremelés végrehajtásáról. Totyik Tamás szerint azonban a valódi fordulat akkor érkezhet, ha a kormány hitelt érdemlően tudja bizonyítani, hogy teljesítette az uniós elvárásokat.
A beszélgetés végén Totyik Tamás kifejezte reményét, hogy az oktatás mélyebb problémáira is hamarosan megoldást találnak. Az interjú rámutatott, hogy bár az év végi béremelés enyhítette a feszültségeket, a rendszer átfogó reformjai nélkül hosszú távon nem várható érdemi változás.
A pedagógusok helyzete javulni látszik, de a kihívások továbbra is sürgetőek. A jövő generációinak versenyképessége érdekében a reformok nem halogathatók tovább.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
