„Egymásra vagyunk utalva” – Grósz Andor szerint Izraelnek és a világ zsidóságának össze kell fognia
Jichák Herzog izraeli államfő budapesti munkalátogatásáról, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem megújításáról, a Holokauszt Dokumentációs Központ terveiről, a vidéki zsidó élet erősödéséről és az izraeli választásokról beszélgetett Breuer Péter Dr. Grósz Andorral, a Mazsihisz elnökével, a Páva utcai dokumentációs központ kuratóriumának elnökével a Pirkadat október 26-i adásában. A vendég úgy látja, hogy a zaklatott világhelyzetben az izraeli és a diaszpórában élő zsidóságnak közösek a gondjai, ezért a magyar zsidóságnak is szorosabban kell együttműködnie a zsidó állammal.
Közös gondok, közös felelősség
Az izraeli elnök 24 órás budapesti látogatásán Grósz Andor több beszédében is a szorosabb együttműködést sürgette. A találkozójukon arról beszélt az elnöknek, hogy amikor a zsidóságot különböző országokban támadások érik, a Közel-Keleten pedig pattanásig feszült a háborús helyzet, az izraeli és a világ más részein élő zsidóságnak össze kell fognia. „Egymásra vagyunk utalva” – fogalmazott. Az elnök ezzel egyetértett.
A gondokat két oldalról írta le: a magyar zsidóságot Izrael megoldatlan háborús helyzete és a választások előtti feszült belpolitika aggasztja, Izraelt pedig az, hogy Európa különböző részein és Amerikában sincs teljes biztonságban a zsidóság. Magyarországot Grósz ebből a szempontból kivételnek nevezte. Ezért tartotta fontosnak, hogy Herzog a magyar köztársasági elnökkel és a miniszterelnökkel is találkozott: a felek egyértelművé tették, hogy a két ország kapcsolata töretlen. Ennek jeleként említette, hogy a miniszterelnök elfogadta az izraeli elnök meghívását.
Folytatódik-e a korábbi Izrael-politika?
Breuer Péter elmondta, hogy a késő esti, zártkörű sajtótájékoztatón ő maga kérdezte meg az izraeli elnököt, folytatódik-e a korábbi magyar külpolitika Izrael és az Európai Unió viszonylatában. Emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány egyetlen alkalommal tartózkodott, egyébként mindig Izrael javára szavazott. Pontos választ nem kapott: az elnök azt mondta, ez nem volt központi téma, a kapcsolatokat pedig kiválónak nevezte.
Grósz Andor erről nem beszélt az elnökkel. A magyar zsidóság reményét viszont megfogalmazta: azt várják, hogy Magyarország kitartson a zéró tolerancia mellett, és a nemzetközi fórumokon továbbra is támogassa Izraelt, ne hagyja, hogy elszigeteljék.
Az egyetem megújítása
A látogatáson az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora is szóba hozta az intézményt; Breuer Péter szerint az államfőt meglepte, hogy Budapesten zsidó egyetem is működik. Grósz Andor arra kérte az elnököt, hogy támogassa a magyar kormánynál a közel százéves épület megújítását. Érvelése szerint az egyetem nemcsak a zsidóság értéke, hanem a magyar oktatásé és a hittudomány magyarországi oktatásáé is, egyben a magyar neológia egyik szellemi bázisa.
A magyar állammal már két-két és fél éve folynak a tárgyalások, a mindenkori kurzustól függetlenül. A jelenlegi kormánytól is kaptak pozitív ígéreteket, és Grósz értesülései szerint a következő időszakban, az ország anyagi helyzetétől függően, állami támogatással hozzáláthatnak a tervezéshez.
Mozgalmasabb év a Páva utcában
Breuer Péter arra is rákérdezett, mi áll a dokumentációs központ élénkülő tevékenysége mögött, a könyvbemutatók és kerekasztal-beszélgetések mögött, és felébredt-e az intézmény Csipkerózsika-álmából. Grósz ezt túlzásnak tartotta, hiszen korábban is intenzív volt a munka, de valóban gyakrabban adnak ki könyveket az utóbbi másfél évben, idén pedig sorozatban tartottak előadásokat és konferenciákat.
Az intézet nemcsak a holokauszttal akar foglalkozni, hanem az azt megelőző időszakkal és a háború utáni évekkel is. Ez a hangsúly idén a konferenciákon és kiállításokon is megjelent, és Grósz abban bízik, hogy új adatokkal és ismeretekkel jobban megérthetővé tehetik a hazai zsidóság felszabadulás utáni első húsz évét.
A műszaki megújulás régóta visszatérő gond. Az intézmény jól működik, a kelet-európai és más európai intézményekkel összevetve sem marad el, állandó kiállítása kompakt és teljes. A saját elvárásaik szerint mégis meg kellene újítani a kiállítás anyagát technikailag és tartalmilag is, jobban igazodva a fiatalabb korosztályok igényeihez. Egy másik kiállítás technikai megújulásáról szólva Grósz a szűkös anyagi kereteket említette: a támogatásuk nem csökkent, de az ország gazdasági problémái hozzájuk is begyűrűznek. Azt reméli, hogy a következő egy-két év ebben is előrelépést hoz.
Az Élet Menete és a vidéki hitközségek
Az idei évben az Élet Menete Alapítvány élére is Grósz Andor került. Az alapítvány kuratóriuma és stábja most jóval stabilabb anyagi alapokon dolgozik, ezért új területeken is megjelenhetnek: gyakrabban és szélesebb körben az iskolákban, és új kiállításokat szerveznének, akár a Holokauszt Emlékközponttal közösen, akár a Mazsihisz anyagi támogatásával. Hozzátette, hogy ez nem közalapítvány, adományokból és állami támogatásból tartják fenn.
Breuer Péter úgy látta, hogy a vidéki zsidóság az utóbbi időben sokkal aktívabb. Grósz ezt megerősítette, és hozzátette, hogy a Mazsihisz vezetése az elmúlt három és fél évben mindent megtett a vidéki zsidó élet támogatásáért és azért, hogy a társadalom jobban megismerje a hitközségek munkáját. Az eredmények Nagykanizsától Nyíregyházáig láthatók, az épületek felújításától a tartalmas programokon át a helyi környezettel való szorosabb kapcsolatig.
„Egy néphez tartozunk”
A beszélgetés végén Breuer Péter visszatért az izraeli elnök látogatására: feltűnőnek találta, hogy a zsidóság minden szervezete megjelent, mintha béke tört volna ki közöttük. A Mazsihisz elnöke nem tagadta, hogy az egymás közti problémák továbbra is fennállnak, ezeket belülről szeretnék rendezni. Amikor azonban Izrael első embere Magyarországra jön, és találkozni akar a közösséggel, az ellentéteket félreteszik, „hisz egy néphez tartozunk, egy valláshoz tartozunk”. Ilyenkor sem illendő, sem gyakorlati szempontból nem megengedhető, hogy bárki távol maradjon.
Az izraeli választásokra utazó állampolgároknak azt üzente, hogy a szívük és az eszük szerint is döntsenek, és szavazatukkal járuljanak hozzá Izrael belső békéjéhez. Az országnak nagy szüksége van a nyugalomra, hogy az erőit a külső ellenségek visszaverésére összpontosíthassa.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
