„Egy borvidék jövőjét is veszélyeztetheti” – súlyos betegség terjedhet a magyar szőlőkben
A Pirkadat július 22-i adásában M. Kende Péter Szűcs Csabával, a Nébih növényvédelmi igazgatójával beszélgetett a szőlő aranyszínű sárgaságáról. A fitoplazma által okozott betegség az emberre nem veszélyes, a szőlőültetvényekben azonban jelentős gazdasági károkat idézhet elő. Már a fertőzés gyanúját is kötelező bejelenteni, az érintett tőkéket pedig hatósági eljárásban meg kell semmisíteni.
Egy veszélyes fitoplazma támadja a szőlőt
A szőlő aranyszínű sárgaságát egy fitoplazma okozza, amely a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. Emberi egészségügyi kockázattal nem jár, kizárólag a növényeket károsítja.
Elsődleges gazdanövénye az éger és az iszalag, de bálványfán, mogyorón és fűzön is előfordulhat. Európában először 1955-ben, Franciaországban mutatták ki, majd fokozatosan elterjedt Olaszországban, Ausztriában, Horvátországban és más környező államokban.
Magyarországon 2013-ban, Zala vármegyében azonosították először.
Az amerikai szőlőkabóca terjeszti
A betegség terjedésében meghatározó szerepe van az amerikai szőlőkabócának. Az Észak-Amerikában őshonos rovarfajt Magyarországon 2006-ban találták meg először Csurgó térségében.
A kabóca néhány év alatt elterjedt az országban, majd megjelentek a fitoplazma okozta jellegzetes tünetek is. A védekezés ezért elsősorban a vektort jelentő rovar ellen lehetséges, lárva- és kifejlett állapotban egyaránt.
A Nébih és a vármegyei kormányhivatalok rendszeresen közzéteszik az aktuális védekezési felhívásokat.
Már a gyanút is be kell jelenteni
Az aranyszínű sárgaság zárlati károsítónak minősül az uniós és a magyar szabályozás szerint. Ez azt jelenti, hogy már a fertőzés gyanúját is kötelező jelezni a növényvédelmi hatóságnak.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása 500 ezer forinttól akár 100 millió forintig terjedő növényvédelmi bírságot vonhat maga után.
Szűcs Csaba hangsúlyozta, hogy a gazdáknak ellenőrzött, kombinált címkével ellátott szaporítóanyagot kell használniuk, és rendszeresen védekezniük kell az amerikai szőlőkabóca ellen.
A fertőzött növényt nem lehet meggyógyítani
A fitoplazma ellen közvetlen növényvédő szer nem áll rendelkezésre. Ha a laboratóriumi vizsgálat igazolja a fertőzést, az érintett szőlőtőkét ki kell vágni és meg kell semmisíteni.
„Maga a fitoplazma ellen nem tudunk védekezni” – mondta Szűcs Csaba.
A filoxérával nem vont közvetlen párhuzamot, de megjegyezte: mindkét károsító súlyosan veszélyeztetheti a szőlőtermesztést. Elmaradó védekezés esetén nemcsak egy-egy tőke vagy ültetvény, hanem akár egy egész borvidék jövője is veszélybe kerülhet.
Összetett tüneteket kell figyelni
A fertőzött növény tavasszal gyengébben fejlődhet, hajtásai visszamaradhatnak. Július közepétől válnak igazán feltűnővé a jellegzetes tünetek.
A levelek fonákuk felé háromszög alakban sodródhatnak. A fehér bogyójú fajták levelei megsárgulnak, a kék bogyójú fajtáké vörösödni kezdenek. A termés mennyisége és minősége is romolhat, a fürtök beltartalmi értékei kedvezőtlenül változhatnak.
A biztos diagnózist azonban kizárólag laboratóriumi vizsgálat adhatja meg.
Egy kilométeres fertőzött körzetet jelölnek ki
Pozitív laboreredmény esetén a hatóság egy kilométer sugarú fertőzött területet jelöl ki. Ezen belül minden fertőzött növényt meg kell semmisíteni.
A fertőzött terület körül további három kilométeres pufferzóna létesül, ahol intenzív felderítést végeznek. Amennyiben ott újabb tünetes tőkét találnak, mintát vesznek, és pozitív eredmény esetén újraindul a hatósági eljárás.
Az újratelepítésről a tulajdonos dönthet, de csak egészséges szaporítóanyaggal, rendszeres előrejelzéssel és folyamatos növényvédelmi ellenőrzéssel érdemes belevágni.
A szomszéd ültetvényét is veszélyezteti a mulasztás
Szűcs Csaba szerint biztosan vannak olyan termelők, akik nem veszik komolyan a tüneteket vagy késlekednek a bejelentéssel. Ez azonban nemcsak a saját szőlőjüket sodorja veszélybe.
A fertőzés a környező ültetvényekre is átterjedhet, ezért az Agrárminisztérium, a Nébih, a kormányhivatalok, a növényorvosi kamara, a hegyközségek és az agrárkamara közösen tájékoztatják a gazdákat.
A védekezés csak akkor lehet eredményes, ha a termelők egymás ültetvényeinek növényegészségügyi helyzetéért is felelősséget vállalnak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
