Bileám spinje, Pinchász lándzsája és a béke törött betűje
A PILPUL 542. részében M. Kende Péter és Fináli Gábor, a Hunyadi téri Ohel Ávrahám zsinagóga rabbija először a közösség nyári szabadegyeteméről beszélgetett, majd a Pinchász heti szakasz egyik legnehezebb kérdéséig jutottak el. Az adásban szó volt vallásközi párbeszédről, a zsidó felekezetek közti gesztusok jelentőségéről, Bileám pusztító tanácsáról, a fanatizmus vallási határairól és arról is, mit jelent a béke, ha egy gyilkosság után jelenik meg a Tóra szövegében.
Szabadegyetem a zsinagógában
M. Kende Péter elsőként a Hunyadi téri zsinagóga nyári szabadegyeteméről kérdezte Fináli Gábort. A rabbi elmondta: a sorozat a Covid utáni újraélesztés időszakában indult, 2022-ben, és mára hagyománnyá vált. Idén az ötödik alkalommal rendezik meg, külön hangsúllyal, mert a közösség 130 éves jubileumát is ünnepli.
Fináli szerint a szabadegyetem elnevezés tudatos választás. Ha „nyári jesivának” hívná, szigorúbban kötődne a halachikus és jesivai tanulási világhoz. Az „egyetem” kifejezés viszont tágabb teret ad: tudományosabb előadásoknak, kulturális programoknak, filmvetítésnek, koncertnek, kiállításnak és olyan kérdéseknek is, amelyek a zsidóságot szélesebb vallás- és kultúrtörténeti keretben vizsgálják.
Zarándoklat, tisztaság, Gangesz és Jordán
Az idei szabadegyetem fő témája a zarándoklat és a rituális tisztaság. Fináli Gábor szerint ezek a kérdések messze túlmutatnak az ábrahámi vallások világán. A zsidó, keresztény és muszlim hagyomány mellett hindu, buddhista és védikus minták is előkerülnek, mert a vallási kategóriák határai sokszor máshol húzódnak, mint ahogy elsőre gondolnánk.
A rabbi ezt játékosan „jordánparti” és „Gangesz-parti” vallások összehasonlításaként írta le. Szerinte a folyami kultúrák története és a vallások története sok ponton összekapcsolódik, ezért termékeny lehet egymás mellé tenni a különböző szentség- és tisztaságfogalmakat.
A párbeszéd gesztusa
A beszélgetésben fontos téma lett a vallásközi és zsidó felekezetek közötti párbeszéd is. M. Kende Péter felidézte, hogy a Hunyadi téri közösségben nemrég Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija is vendég volt. Fináli Gábor szerint ilyen helyzetben a házigazda részéről nem a csipkelődés a lényeg, hanem maga a gesztus: ha valaki átlép korábbi valós vagy vélt árkokon, akkor azt tisztelettel kell fogadni.
A rabbi szerint a béke nem feltétlenül a nézetkülönbségek eltüntetését jelenti. Inkább azt, hogy az ember képes egymással feszültségben álló álláspontokat is együtt látni és elviselni. Ezért tartja fontosnak a személyes találkozásokat, a kézfogást, az együtt töltött időt, mert ezek sokszor többet jelentenek, mint egy elvi nyilatkozat.
Bileám utolsó tanácsa
A heti szakaszhoz M. Kende Péter Bileám alakján keresztül kapcsolódott. Felvetette, hogy a negatív szereplők történeteiből is lehet tanulni: Kórách a demagóg politikus, Bileám pedig szinte spin doktorként jelenik meg. Fináli Gábor pontosított: Bileámnak az a tanácsa, amely végül Izrael bukását előidézi, nem a Tóra szövegében szerepel közvetlenül, hanem a szóbeli hagyomány része, de annyira beépült a zsidó olvasásba, hogy a történetet nélküle alig tudjuk értelmezni.
A midrás szerint Bileám, miután nem tudta megátkozni Izraelt, mégis tanácsot ad Báláknak. Azt javasolja: hozzanak létre vásárt, kínáljanak árut, bort, majd a személyes érintkezésen keresztül csábítsák el az izraelitákat. A szexualitás és a bálványimádás összekapcsolásával elérhetik, hogy Izrael saját maga idézze elő Isten haragját.
Bor, kapcsolat, bálványimádás
Fináli Gábor ebből vezette le a későbbi rabbinikus gondolkodás egyik fontos logikáját. A nem zsidó bor tilalma és a vegyes házasság problematikája nem pusztán etnikai vagy vérségi kérdésként jelenik meg a hagyományban, hanem a bálványimádáshoz vezető út lezárásaként. A tilalom mögött az a félelem áll, hogy a társas érintkezés, a borozás, a szexuális kapcsolat és a párkapcsolat végül idegen kultuszhoz vezethet.
A rabbi hangsúlyozta: ez nem egyszerűen „vérvonalvédelem”. Ha a másik fél monoteistává válik, a kérdés vallásjogi szempontból más megvilágításba kerül. A történet archetípusa tehát nem a származásféltés, hanem a bálványimádástól való félelem.
Pinchász és a lefagyott vezetés
A Pinchász heti szakasz egyik legdrámaibb jelenete akkor következik, amikor Zimri ben Szalu, Simon törzsének előkelője nyilvánosan egy midjanita nővel, Kozbi bat Cúrral jelenik meg. Fináli Gábor szerint a helyzet súlyát az adja, hogy a vezetés megbénul. Mózes és Áron sírnak, nem tudják, mit tegyenek, miközben a botrány a tábor közepén, a szent sátor közelében történik.
Pinchász ekkor lándzsát ragad, bemegy utánuk, és megöli a párt. A Tóra szerint ezzel elhárítja Isten haragját, és megkapja a „béke szövetségét”. Fináli azonban rámutatott: a Tóra szövegében a salom szó egyik betűje, a váv törötten szerepel. A hagyomány ezzel is jelzi, hogy ez a béke sérült, nem problémátlan béke.
A fanatizmus veszélyes kiskapuja
A beszélgetés egyik legsúlyosabb része a vallási fanatizmus kérdése volt. Fináli Gábor szerint Pinchász története ma különösen nehéz, mert a zsidóság már nemcsak kiszolgáltatott diaszpóraközösségként létezik, hanem erő is van a kezében. Ilyenkor a régi buzgólkodás, a kanaut könnyen önveszélyessé és közveszélyessé válhat.
A rabbi felidézte, hogy a rabbinikus hagyomány igyekezett szabályozni ezt az exlex helyzetet, de mégis maradt benne egy veszélyes nyitott kapu: a buzgó bizonyos esetekben azonnal cselekedhet. Ezért hozta példaként Jichák Rabin gyilkosát, Jigal Amirt is, aki ilyen vallási logikákból merített igazolást. A gond éppen az, hogy ha valaki magát Pinchásznak képzeli, akkor a hagyomány egyes elemeit fegyverként fordíthatja saját közössége ellen.
Beszélni lehet, de nem mindenkivel ugyanúgy
M. Kende Péter végül azt kérdezte, lehet-e fanatikusokkal párbeszédet folytatni. Fináli Gábor szerint lehet beszélgetni velük, de nem biztos, hogy az ütköztetés a célravezető forma. Inkább kérdezni kell őket, mert a kemény szembemenetel ritkán változtat álláspontot. A vallásközi párbeszéd fórumaira általában eleve olyan emberek mennek el, akik nem téríteni vagy győzni akarnak, hanem elmondani, hogyan látják a világot.
A PILPUL 542. része így a szabadegyetem nyitottságától jutott el a Pinchász-történet legkeményebb dilemmájáig. A kérdés végig ugyanaz maradt: hogyan lehet egyszerre őrizni a hagyományt, keresni a párbeszédet, és közben nem átengedni a terepet azoknak, akik a vallási buzgóságból erőszakot csinálnának.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
