„A zsidó temetők nem felszámolhatóak” – Szabó György szerint törvényi védelem nélkül veszélyben marad a vidéki zsidó örökség
A Pirkadat július 2-i adásában Breuer Péter vendége Ráv Szabó György, a Mazsök elnöke volt. A beszélgetés a Jeruzsálemben megnyílt 22. Maccabi-játékokról, a Pinchász heti szakasz tanításairól, Támusz 17-e böjtnapjáról, a rászoruló diákok támogatásáról, valamint a magyarországi zsidó temetők jogi és gyakorlati védelméről szólt. Szabó György szerint a temetők kérdése nem pusztán kegyeleti ügy: törvényi, tulajdonjogi, vallási és közösségi felelősség egyszerre.
Maccabi-játékok és zsidó összetartozás
A beszélgetés elején Breuer Péter a 22. Maccabi-játékokat említette, amelyeket Jeruzsálemben nyitottak meg, mintegy ötezer zsidó sportoló részvételével. Szabó György elmondta, hogy személyesen nem vett részt Maccabi-játékokon, mert nem tartja magát nagy sportembernek, de mindig örül ezeknek a rendezvényeknek.
A műsorvezető kiemelte, hogy népes magyar delegáció is érkezett Izraelbe, és a magyar sportolóknak sok sikert kívánt. A beszélgetés innen fordult át a sport eredményeiről a tóratanulásra és a heti szakasz tanulságaira.
Támusz 17-e: a gyász három hete kezdődik
Szabó György emlékeztetett: az adás napja Támusz hó 17-e, vagyis Siváászár beTámuz, a zsidó nép egyik jelentős böjt- és gyásznapja. Ezzel kezdődik a háromhetes gyászidőszak, amely Tisá beÁvhoz, a Szentélyek pusztulásának napjához vezet.
Támusz 17-én a hagyomány szerint áttörték Jeruzsálem városának falait, ezzel megpecsételődött Jeruzsálem és a Szentély sorsa. Szabó szerint ezért ez a nap az egész zsidó világban böjtnapként és gyásznapként jelenik meg.
A beszélgetés így egyszerre kapcsolta össze a jelen eseményeit, a zsidó naptárt és a heti szakasz tanításait.
Pinchász: kevés szó a főszereplőről
A heti szakaszról Szabó György azt mondta: érdekes módon a Pinchász hetiszakaszban magáról Pinchászról viszonylag kevés szó esik. A történet kulcscselekménye az előző heti szakasz, Bálák végén történik, amikor a moábi nők elcsábítják a zsidó férfiakat, és Pinchász közbelépése megszakítja a romboló folyamatot.
A mostani szakasz elején Pinchász megkapja az Örökkévalótól azt a jogot, hogy leszármazottai kohanitaként folytathassák életüket. Ugyancsak fontos, hogy a moábiták ebben a történetben a zsidó nép örök ellenségeiként jelennek meg.
Szabó szerint a szakasz azonban ennél sokkal több témát is érint: az ország felosztását, Mózes sorsát és a nők öröklési jogát.
A lányok öröksége
A Pinchász hetiszakasz egyik fontos része Celofchád lányainak története. Ők Mózeshez fordulnak, mert apjuknak nem volt fiúgyermeke, és a korábbi örökösödési szabályok alapján a lányok kimaradtak volna az örökségből.
Szabó György szerint ennek a történetnek nagy jelentősége van, mert a Tóra itt hangsúlyosan foglalkozik a nők jogi és társadalmi szerepével. A döntés nemcsak egy család ügyét rendezi, hanem a nők helyét is világosabban kijelöli a zsidó közösségen belül.
A tanítás a Vasvári Pál utcai zsinagógában fél hétkor kezdődik, ezúttal Oberlander Báruch távollétében Szabó György tanításával.
Hűtött zsinagóga a kánikulában
A rendkívüli meleg kapcsán Breuer Péter arra is rákérdezett, megoldott-e a Vasvári Pál utcai zsinagóga hűtése. Szabó György megnyugtatta a nézőket: teljes mértékben meg van oldva.
Elmondása szerint még a 40 fokos napokon is kellemes hőmérséklet volt a zsinagógában, így senkinek nem kell attól tartania, hogy a hőség miatt nehéz lenne végigülni az imát vagy a tanítást.
Rászoruló diákok támogatása
A beszélgetésben szóba került a Mazsök tanévkezdési támogatása is. Breuer Péter megjegyezte, hogy a parlamentben is felmerült: az állam a tanévkezdésre minden rászoruló diáknak 100 ezer forintot adna, és példaként elhangzott, hogy a Mazsök évek óta segíti a rászoruló zsidó diákokat.
Szabó György elmondta: nem hallotta, hogy a Mazsök neve előkerült volna a parlamentben, de a támogatási program valóban működik. A Mazsök minden évben körülbelül száz rászoruló gyermeket és családot támogat.
Ezt az egyik legnépszerűbb és legfontosabb támogatási formának nevezte. Hozzátette: reméli, hogy idővel kevesebb rászoruló hitsorsos lesz, ugyanakkor azt is, hogy a Mazsök még több gyermeket tud majd segíteni.
1600 elhagyott zsidó temető
A beszélgetés legsúlyosabb témája a magyarországi zsidó temetők helyzete volt. Szabó György szerint ma nagyjából 1600 elhagyott zsidó temetőről tudnak Magyarországon, és valószínűleg vannak olyanok is, amelyekről még nincs tudomásuk.
Ezek jelentős része gazdátlan vagy felújításra szorul. A korábbi temetőfelújítási program részmegoldást jelentett: a Mazsök nagyjából 110 temetőt tudott helyreállítani.
Ez azonban Szabó szerint csak „csepp a tengerben”, hiszen a teljes állományhoz képest nagyon kevés.
A kerítés is milliárdos tétel
A felújítás költségeit érzékeltetve Szabó elmondta: egy-egy temető bekerítése nagyjából 10–15 millió forintba került. Ha ezt 1600 temetőre vetítjük, könnyen látható, hogy óriási összegről van szó, és akkor még csak a kerítésről beszélünk, nem a sírok, utak, növényzet, kapuk vagy emlékhelyek rendbetételéről.
A szükséges pénz jelenleg nem áll rendelkezésre, és Szabó nem látja, hogy ilyen nagyságrendben a közeljövőben előteremthető lenne.
Szerinte folyamatos, biztosított forrásra lenne szükség ahhoz, hogy a temetők felújítása ne kampányszerűen, hanem tartós programként haladjon.
Nem a világörökségi cím a legfontosabb
Breuer Péter felvetette, hogy korábban nemzetközi szervezetekkel is folytak tárgyalások arról, hogy egyes magyar zsidó temetők világörökségi védelem alá kerüljenek. Szabó szerint ennél sokkal fontosabb kérdések várnak megoldásra.
A világörökségi státusz önmagában nem rendezi a temetők jogállását. A legnagyobb gond az, hogy a jelenlegi temetői törvény nem veszi figyelembe a zsidó temetők vallási sajátosságait.
Szabó szerint a zsidó temetők jogállását törvényben kell biztosítani, mert amíg ez nem történik meg, addig veszélyben maradnak.
A zsidó temető nem felszámolható
A temetői törvény módosításának legfontosabb pontja Szabó szerint az lenne, hogy a zsidó temetők különleges státuszt kapjanak.
„A zsidó temetők nem felszámolhatóak” – hangsúlyozta.
A jelenlegi szabályozás alapvetően ugyanazokat az elveket alkalmazza a zsidó temetőkre, mint más felekezetek temetőire. Szabó szerint ez nem szándékos rosszindulatból fakad, hanem abból, hogy a jogalkotó a törvény megalkotásakor nem gondolta végig: a zsidó vallási jog szerint a temetőknek más a státuszuk.
Ezért olyan törvénymódosításra van szükség, amely kifejezetten figyelembe veszi ezt a sajátosságot.
Tulajdonjogi káosz
A másik súlyos kérdés a tulajdonviszonyok rendezetlensége. Szabó elmondta: az ismert 1600 temetőből nagyjából 450 áll valamely zsidó felekezet tulajdonában.
A többi temető önkormányzati, állami, magánszemélyi vagy más felekezeti tulajdonban van, illetve sok esetben teljesen rendezetlen a jogi helyzet. Ez komoly anomáliákat okoz, különösen akkor, amikor egy temetőt értékesíteni, felszámolni vagy mezőgazdasági területhez csatolni próbálnak.
Szabó szerint voltak már extrém esetek is: ismert zsidó temetők beszántásáról, eltüntetéséről, környező termőföldhöz csatolásáról is tudnak.
Megakadályozott értékesítések
A múltban két-három esetben sikerült megakadályozni, hogy zsidó temetőket értékesítsenek vagy eltüntessenek. Ezek azonban egyedi beavatkozások voltak, nem rendszerszintű megoldások.
Szabó szerint ezért kell a törvénymódosítás: nem lehet minden temetőt külön-külön, utólag megmenteni, amikor már baj van. Olyan jogi keretre van szükség, amely eleve megakadályozza, hogy a zsidó temetők felszámolhatók vagy elidegeníthetők legyenek.
Tárgyalni kell az új kormánnyal
Breuer Péter arra kérdezett rá, ki feladata a tárgyalások szorgalmazása. Szabó György elmondta: a múltban ő vitte ezeket az egyeztetéseket, és ha folytatja a Mazsök elnöki megbízatását, akkor a jelenlegi kormány mellett is az ő feladata lesz a temetői törvény módosításának előmozdítása.
Az előző kormányokkal haladtak előre, de áttörést nem sikerült elérni. Most új kormány van, ezért új helyzetben kell folytatni a tárgyalásokat.
Szabó nem dramatizálta a helyzetet, de világossá tette: amíg nincs törvényi védelem, addig a zsidó temetők sorsa bizonytalan.
Kegyelet, jog és örökség
A beszélgetés végére világossá vált, hogy a zsidó temetők ügye nem egyetlen intézmény vagy szervezet technikai problémája. A temetők egyszerre hordoznak vallási, történeti, családi és közösségi emlékezetet.
A Maccabi-játékok a jelen zsidó közösségének erejét és összetartozását mutatják, a Pinchász heti szakasz a felelősségről és jogról tanít, Támusz 17-e pedig a pusztulásra és az emlékezésre figyelmeztet. A magyarországi zsidó temetők kérdése mindezt a földhöz, a településekhez és a múlt megőrzéséhez köti.
Szabó György szerint a feladat egyértelmű: törvényben kell kimondani és érvényesíteni, hogy a zsidó temetők nem felszámolhatóak. Ez volna az alapja annak, hogy a több száz, ma rendezetlen helyzetű temető ne csak emlék maradjon, hanem megőrzött örökség.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
