„Magyar állampolgárként nem tudok készpénzzel fizetni egy szolgáltatásért” – Olajos János szerint káoszt hozhat a parkolóautomaták új rendje
A Pirkadat június 29-i adásában Breuer Péter vendége Olajos János, „a pesti polgár” volt. A beszélgetés a budapesti parkolás július 1-jétől életbe lépő változásairól, a készpénzes fizetés megszüntetéséről, az autósokra háruló technikai nehézségekről, a parkolási díjak emeléséről, valamint a rendkívüli hőség kezeléséről szólt. Olajos szerint a főváros fontos ügyekben képes jól reagálni, de a parkolási átállás tájékoztatása és előkészítése súlyos hiányosságokat mutat.
Július 1-jétől nincs készpénzes parkolás
Breuer Péter a naptári és időjárási felvezetés után rögtön arra kérdezett rá, mi borzolhatja fel leginkább a budapestiek idegeit a hőség mellett. Olajos János pontosított: nem június 29-től, hanem július 1-jétől változik a parkolás rendje.
Ettől a naptól kezdve a parkolóautomatáknál már nem lehet készpénzzel fizetni. Az autós tehát nem sétálhat oda az automatához, nem dobhatja be az aprót, és nem kapja meg a korábbi módon a parkolójegyét.
Olajos szerint ez sokak számára váratlan és nehezen kezelhető helyzetet hozhat, különösen azért, mert a változásról nem volt elég erős, mindenkit elérő tájékoztatási kampány.
Hiányos tájékoztatás, utolsó pillanatos kapkodás
A pesti polgár úgy látja, bár időnként megjelentek cikkek a változásról, ez messze nem elég. Nem mindenki olvassa ugyanazokat a portálokat, nem mindenki követi a fővárosi híreket, és az autósok jelentős része csak akkor szembesül majd az új renddel, amikor már parkolni szeretne.
Szerinte rádióban, közterületi felületeken és más csatornákon is sokkal erősebb kampányra lett volna szükség. Különösen azért, mert az intézkedés nem új ötlet: 2024-ben már megszavazta az akkori fővárosi közgyűlés a 2026. július 1-jei bevezetést.
Olajos ezt úgy értelmezte, hogy a döntéshozók hosszú ideig ültek a témán, majd az utolsó pillanatban ébredtek rá, hogy az embereket valahogy tájékoztatni kellene.
Nem mindenkinek van okostelefonja
A változás egyik legnagyobb gondja Olajos szerint az, hogy nem mindenki tud vagy akar mobilalkalmazással fizetni. Nem mindenkinek van mobiltelefonja, nem mindenkinek van okostelefonja, és nem mindenkinek van állandó internetkapcsolata.
A műsorvezető felvetette, hogy az idősebb korosztály különösen nehéz helyzetbe kerülhet. Olajos árnyalta ezt: sok idős embert ismer, aki kiválóan használja az okostelefont, ezért szerinte nem pusztán életkori kérdésről van szó.
Inkább arról, hogy vannak, akik eleve elutasítják a mobiltelefonos ügyintézést, mások technikailag nincsenek felkészülve rá, és sokan jönnek Budapestre vidékről vagy külföldről is, akik nem feltétlenül ismerik a helyi digitális parkolási rendszereket.
„Magyar állampolgárként” készpénz nélkül
Olajos János egyik legerősebb kifogása nem technikai, hanem elvi természetű. Azt tartja problémának, hogy Magyarországon, magyar állampolgárként nem tud készpénzzel kifizetni egy közszolgáltatáshoz kapcsolódó díjat.
„Magyar állampolgárként Magyarország területén nem tudok készpénzzel fizetni valamilyen szolgáltatásért” – fogalmazott.
Szerinte ez különösen akkor aggályos, ha közben az embereket utólag büntetik majd azért, mert nem tudtak vagy nem tudtak időben alkalmazkodni az új rendszerhez.
BudapestGO: elmaradt fejlesztés, elmaradt kedvezmény
A döntés egyik korábbi indoka az volt, hogy a BudapestGO alkalmazásban majd parkolni is lehet, és a fővárosi bérlettel rendelkezők 25 százalékos kedvezményt kapnak. Olajos szerint ez jól hangzó elképzelés volt, de a szükséges fejlesztés nem készült el.
Így nemcsak a kedvezmény nem jelenik meg, hanem közben július 1-jétől a parkolási díjak is emelkednek. Olajos szerint övezetektől függően 30–50 százalékos drágulásról van szó: a 600 forintos óradíjból például 800 forint lesz, a 450 forintosból pedig 600.
Ezért különösen visszásnak tartja, hogy a készpénzes automaták megszüntetését költségcsökkentéssel indokolják, miközben az autósok terhei érdemben nőnek.
Kényelmi díj helyett extra szolgáltatás
A beszélgetésben szóba került a mobilparkolás kényelmi díja is. Olajos felidézte, hogy a korábbi kormány egyik utolsó intézkedése volt a mobilparkolási kényelmi díj eltörlése. Ez rövid ideig működött is, de a szolgáltatók most új címen, extra szolgáltatásként számolnak fel körülbelül 99 forintot.
Olajos szerint nem világos, pontosan milyen szolgáltatásról van szó. Valamiféle biztosításként jelenik meg, de erről szerinte nincs érdemi tájékoztatás.
A rendszer tehát az autós szemszögéből nem lett feltétlenül olcsóbb vagy átláthatóbb, csak másképp nevezik el a pluszköltséget.
Kerületi ügyfélszolgálatok terhelése
A készpénzes fizetés megszűnése a kerületi parkolótársaságok ügyfélszolgálatait is megterhelheti. Olajos példaként említette: van olyan kerület, ahol naponta 1900 parkolójegyet adtak el automatán keresztül.
Ha ennek csak 10 százaléka olyan ügyfél, aki nem tud átállni mobilos fizetésre, az is napi 190–200 embert jelenthet az ügyfélszolgálatokon. Ez nyáron a hőség miatt, télen pedig az általános ügyintézési terhelés miatt okozhat komoly feszültséget.
Olajos szerint különösen a szépkorúak kerülhetnek nehéz helyzetbe, ha személyesen kell majd utánajárniuk a parkolási ügyeknek.
Mi lesz az automatákkal?
A készpénzes automaták fenntartási költségével is indokolták az átállást. Olajos elismerte, hogy az automatákat karban kell tartani, papírt kell beléjük tenni, szervizelni kell őket, de szerinte ezeket a költségeket már a beszerzéskor is látni kellett volna.
Felvetette azt is, mi történik majd a leszerelt berendezésekkel. Elraktározzák, eladják, elajándékozzák, vagy használaton kívül maradnak? Erre szerinte egyelőre nincs világos válasz.
A hőségben jobban vizsgázott a város
A beszélgetés második felében a rendkívüli hőségről volt szó. Olajos János ezen a téren jóval elismerőbben beszélt a főváros intézkedéseiről. Úgy látja, a vízosztás, a párakapuk működtetése, a hűtött terek kijelölése és a tájékoztatás most működött.
A metrómegállókban vizet osztanak, a város több pontján párakapuk vannak, és közzétették, hol találhatók hűtött helyiségek, ahová be lehet menni. Elmondása szerint a BudapestGO alkalmazásban is feltüntetik ezeket a pontokat.
Olajos külön kiemelte: nem mindenki tud egyszerűen otthon maradni, és nem minden lakásban van légkondicionáló, ezért ezeknek a hűtött közösségi pontoknak valódi jelentőségük van.
Légkondicionáló és túlterhelt hálózat
Breuer Péter felidézte, hogy külföldi híradók szerint Magyarországon csak nagyjából minden harmadik embernek van légkondicionálója. Olajos nem vállalkozott pontos statisztikai igazolásra, de úgy látja, az elmúlt évtizedekben nagyon elterjedt a klíma, mert az éghajlat egyre melegebb lett.
Ugyanakkor a légkondicionálók tömeges használata az elektromos hálózatot is megterheli. Ezért szerinte érthetőek azok a kérések, hogy a kritikus időszakokban, különösen kora este, lehetőség szerint ne mindenki egyszerre kapcsolja be a klímát.
A cél az, hogy ne legyenek kimaradások, és a fontosabb intézmények, szolgáltatások energiaellátása se kerüljön veszélybe.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
