„Most hagyjuk békén a kertet” – Bíró Zoltán szerint a 40 fokos nyárban nem építeni, hanem túlélni kell a kerttel együtt
A Pirkadat június 29-i adásában Breuer Péter vendége Bíró Zoltán környezetvédelmi és kertészeti szakértő volt. A beszélgetés a nyári hőségben való kertészkedésről, a mikroklíma szerepéről, a túl sok beton káros hatásáról, a növények vízigényéről, a talajtakarásról, a gyümölcsfák fontosságáról és a permetezés kérdéséről szólt. Bíró szerint a korszerű kert nem pusztán szép gyepből és néhány dísznövényből áll: olyan élő rendszer, amelyben a növények egymásra, a talajra és az ember komfortjára is hatnak.
Kánikulában nem most kell kertet építeni
Breuer Péter első kérdése arra vonatkozott, lehet-e egyáltalán kertészkedni ilyen hőségben. Bíró Zoltán válasza egyértelmű volt: ebben a hőmérsékletben már inkább békén kell hagyni a kertet.
„Ne most akarjunk kertet építtetni se. És építeni se, ültetni végképp ne akarjunk” – mondta.
Szerinte ilyenkor a kerttel nem erőből kell dolgozni, hanem figyelni kell rá. Nézegessük, ismerkedjünk vele, szeressük, de ne most akarjuk átalakítani. A hőség nemcsak az embernek, hanem a növényeknek is komoly stressz.
A kert élő rendszer, nem díszlet
Bíró szerint sok ember fejében a kert képe ma úgy néz ki, hogy van egy szép gyep, néhány növény, a többi pedig valamilyen burkolat. Ez azonban nem valódi kertészeti gondolkodás.
A kert lényege az összhang. A növények egymással is „kommunikálnak”: különböző anyagokat vesznek ki a talajból, másokat visszajuttatnak, hatnak egymás növekedésére és életképességére. Ezért nem mindegy, milyen növényeket ültetünk egymás mellé.
A tervezésnél figyelni kell arra is, hogy egy növény vízigényes-e, vagy inkább szárazságtűrő. Bíró hangsúlyozta: vannak olyan növények, amelyek jól elvannak szárazabb környezetben, de ez nem jelenti azt, hogy mindent kaktusszal kellene teleültetni.
Mikroklíma nélkül nincs túlélő kert
A szakértő szerint a legfontosabb cél a kert mikroklímájának kialakítása. A régi, tapasztalt kerttulajdonosok nem a látvánnyal kezdték, hanem azzal, hogy megteremtették a kert klímáját.
Ez különösen a mostani, 40 fok körüli nyarakban fontos. Egy jól kialakított mikroklíma enyhíti a hőséget, védi a növényeket, csökkenti a párolgást, és az ember számára is élhetőbbé teszi a kertet.
Ehhez kompromisszumokra van szükség. Nem biztos, hogy minden úgy néz ki elsőre, ahogy a megrendelő elképzelte, de hosszú távon a kert működőképessége fontosabb, mint az azonnali látvány.
A beton hőtároló és hőtükör
Breuer Péter felvetette, hogy sok kertben szökőkutak, burkolatok, betonfelületek dominálnak, miközben csak néhány színes virág jelenik meg. Bíró szerint ez valóban gyakori, mert a szilárd burkolat látványos, könnyen karbantartható, egyszer le kell rakni, utána elég lesöpörni.
Csakhogy a beton és más burkolatok hőtárolóként és hőtükörként működnek. Nappal magukba szívják a meleget, majd visszasugározzák, ami a környező növényzetnek és az embernek sem tesz jót.
Ezért szerinte minél kevesebb felesleges burkolatot érdemes használni, és minél több élő növényi felületet kellene kialakítani.
Párakapuk helyett fák
A műsorvezető az országház előtti és más városi betonfelületeken alkalmazott párásításról is kérdezte vendégét. Bíró szerint ezek a megoldások elsősorban az ember komfortérzetét javítják, de önmagukban nem jelentenek valódi környezeti megoldást.
A tartós megoldás a faültetés lenne. A fák árnyékot adnak, párologtatnak, hűtik a környezetet, és élő mikroklímát teremtenek.
A probléma az, hogy sokan a fákat tehernek látják. A lombhullató fa „szemetel”, ősszel össze kell szedni a levelet, még az örökzöldek is hullatnak valamennyit. Bíró szerint azonban ennyi munka belefér: egy kis gereblyézés ősszel nem túl nagy ár azért, amit egy fa egész évben ad.
A jó kertben nem dolgozni kell, hanem élni benne
Bíró Zoltán szerint ha egy kert jól van megtervezve, akkor abban hosszú távon nem állandóan dolgozni kell, hanem ülni, élvezni, pihenni. Ehhez azonban az elején jól kell dönteni.
Fontos a csepegtető öntözőrendszer, a talajtakarás és a növények helyes társítása. A talajtakarás alatt nem színes dekor-mulcsot értett, hanem aprítékot vagy akár lenyírt füvet, amelyet visszateszünk a növények alá. Ez csökkenti a párolgást, védi a talajt, segít porhanyósan tartani, és javítja a víz beszivárgását.
A cél az, hogy a kert önmagát is segítse, ne minden problémát utólag kelljen öntözéssel, permetezéssel vagy pótlással kezelni.
Üresnek tűnik az új kert, de nőni fog
A kertépítés egyik gyakori hibája, hogy a frissen beültetett kert üresnek tűnik, ezért a tulajdonos még több növényt akar beletenni. Bíró szerint ez veszélyes gondolkodás.
Tervezéskor mindig a növény végleges méretét kell figyelembe venni. Ami az ültetéskor kicsi, néhány év múlva nagy bokor, fa vagy terebélyes évelő lehet. Ha túl sűrűn ültetik őket, a növények később egymást fojtják el.
A jó kert nem az első héten mutatja meg valódi arcát, hanem akkor, amikor a növények elérik természetes méretüket, és kialakul közöttük az egyensúly.
Virág, zöldség, gyümölcs: mindennek lehet helye
Breuer Péter azt is felvetette, mit tegyen egy nagyszülő, ha kis kertjében az unokáknak is szeretne örömet adni: legyen-e csak virág, vagy kerüljön bele zöldség is. Bíró szerint a kettő jól összeegyeztethető.
A haszonnövények, mint a paradicsom, paprika vagy sárgarépa, színesíthetik is a kertet. Nem kell őket elkülöníteni a díszkerttől, de figyelni kell arra, hogy a növények ne „veszekedjenek” egymással.
Nem mindegy, mi kerül mi mellé. Példaként említette, hogy diófa alá nem érdemes paradicsomot ültetni. A növénytársítás tehát nem esztétikai játék, hanem a kert működésének alapja.
Gyümölcsfa: hosszú távú befektetés
A beszélgetés egyik fontos üzenete a gyümölcsfák szerepe volt. Bíró szerint a mai világban, ahogy változik a klíma és egyre fontosabb lesz az önellátás egy része, érdemes inkább gyümölcsfákban gondolkodni.
Egy gyümölcsfa hosszú távú befektetés. Nem az első héten hoz termést, de árnyékot ad, hűti a kertet, játszani lehet alatta, és idővel gyümölccsel is megajándékozza a családot.
A szakértő szerint nagyjából egy 6×6 méteres terület már alkalmas lehet egy gyümölcsfa számára. A pontos döntést persze mindig helyben kell meghozni, a kert adottságai alapján.
Permetezés vagy egészséges fa?
Breuer Péter rákérdezett: ha gyümölcsfát ültetünk, akkor permetezni is kell-e. Bíró szerint ez vitás kérdés, és nem automatikus válasz jár rá.
Ha egy fának megadjuk, amire szüksége van – megfelelő talajt, vizet, tápanyagot, élő környezetet –, akkor képes felépíteni saját ellenállóképességét. Ilyenkor a permetezés sok esetben szükségtelenné válhat.
Ha azonban kizárólag esztétikai alapon gondolkodunk, és zavar, hogy egy levél barna, vagy tetű jelenik meg rajta, akkor könnyen belépünk a vegyszeres kezelés körébe. Onnantól kezdve azt, amit a természet sokszor maga is rendezne, az embernek kell mesterségesen kezelnie.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
