Bálák félelme, Bileám átka és a hit vakfoltjai
A PILPUL 541. részében M. Kende Péter és Fináli Gábor, a Hunyadi téri zsinagóga rabbija a Chukát–Bálák dupla heti szakasz kapcsán beszélgetett. A nagy nyári hőség apropóján először arról volt szó, mit jelent ilyen körülmények között is közösségbe menni, majd Bálák és Bileám történetén keresztül a félelemről, az áldás és átok viszonyáról, a rossz próféta alakjáról, végül pedig a vörös tehén érthetetlen micvájáról és a hit határairól is beszéltek.
Hőségben is közösségben
M. Kende Péter azzal indított, hogy a nagy melegben különösen fontos egymásra figyelni a zsinagógai közösségekben. Fináli Gábor szerint ilyenkor nem érdemes bosszankodni, ha kevesebben jönnek el: inkább örülni kell annak, aki vállalja az utat. A rabbi azt mondta, mindig megtiszteltetésnek érzi, ha valaki a péntek esti vagy szombati istentiszteletet választja, hiszen ma rengeteg minden versenyez az ember figyelméért.
A hagyományban szerinte az is számít, mekkora erőfeszítéssel jár egy micva teljesítése. Minél nehezebb valakinek elindulni, annál nagyobb súlya van annak, hogy mégis megteszi.
Bálák: ellenség, aki valóban fél
A beszélgetés főként a Bálák heti szakaszra koncentrált. M. Kende Péter felvetette, miért Bálákról kapta a nevét a szakasz, amikor a történet látványosabb szereplője Bileám. Fináli Gábor szerint Bálák súlyát éppen az adja, hogy királyként érthető félelemből cselekszik. Látja, mi történik a környező népekkel, és megpróbálja megvédeni saját országát.
Bálák tehát nem pusztán gonosz szereplőként jelenik meg. Aggódik, eszközöket keres, áldozatokat mutat be, és komolyan veszi azt a felsőbb hatalmat, amelytől segítséget remél. Fináli szerint az ő odafordulása nem marad válasz nélkül: a hagyomány szerint Bálák utódja Rut, Rut utódja pedig Dávid király. Így az ellenséges király története a messiási vonalig ér.
Bileám, a rossz próféta
Bileám alakja ezzel szemben a sötét oldal prófétája. Fináli Gábor úgy írta le, mint Mózes antitézisét: olyan ember, aki ismeri az isteni működés bizonyos titkait, de tudását romboló célra használja. A hagyomány szerint Bileám tudta, melyik az a pillanat, amikor az isteni ítélet ereje különösen érvényesül, és ezt akarta átokként felhasználni Izrael ellen.
A történetben mégis többször akadályba ütközik. Isten figyelmezteti, az útján megjelenik az angyal, és a szamara is előbb érzékeli a veszélyt, mint ő maga. A magyar köznyelvben Bálám szamara gyakran a bambaság képe lett, pedig a bibliai történetben éppen az állat lát tisztábban.
Átokból áldás
Bileám háromszor próbálja megátkozni Izraelt, de szavai áldássá fordulnak. Az egyik áldás a zsidó imakönyv nyitó mondatai közé került: „Mi szépek a te sátraid és lakóhelyeid, Izrael.” A történet ezért egyszerre szól a rossz szándékról és arról, hogy a kimondott szó végül más irányt vehet, mint amit a beszélő akar.
Fináli Gábor azonban arra is figyelmeztetett, hogy a későbbi hagyomány nem olvassa ezt teljesen derűsen. Bileám szíve gyűlölködő marad, és amikor az átok nem sikerül, tanácsot ad arra, hogyan lehet Izraelt belülről megrontani. Ez már a következő heti szakasz eseményeihez vezet.
Chukát: az érthetetlen micva súlya
Bár M. Kende Péter inkább Bálákról kérdezett, Fináli Gábor jelezte, hogy ő Chukát felől is készült. Szerinte a vörös tehén micvája a Tóra egyik legnehezebben érthető parancsolata. Olyan törvény, amelyet a hagyomány szerint még Salamon király sem értett meg teljesen.
A rabbi számára ebben nemcsak az érthetetlenség érdekes, hanem az a vallási helyzet, amikor az ember azért teljesít valamit, mert hisz abban, aki kérte. Ezt az emberi kapcsolatokhoz hasonlította: a barát vagy a házastárs kérését néha akkor is teljesítjük, ha nem értjük pontosan az okát, mert maga a kapcsolat ad neki értelmet.
Amikor visszaélnek a hittel
Fináli Gábor ugyanakkor arra is kitért, hogy ez a bizalmi szerkezet könnyen sérülhet. Ha rabbik, rendszerek vagy közösségek visszaélnek azzal, hogy a hívők elfogadnak számukra nem teljesen érthető döntéseket, akkor a hit egyik alappillére torzul el. A kérdés tehát nemcsak az, hogy léteznek-e érthetetlen micvák, hanem az is, ki és hogyan hivatkozik az érthetetlenségre.
A PILPUL 541. része így két nagy történetet kötött össze: Bálák és Bileám világát, ahol az átok áldássá fordul, valamint Chukát világát, ahol a hit ott kezdődik, ahol a magyarázat elakad. A közös kérdés végig az volt, hogy miként működik az emberi szándék: félelemből, gyűlöletből, bizalomból vagy szeretetből.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
