„Ha engedjük őket dolgozni és tanulni, az mindent jelent” – Hegyi Henrik szerint Kisvárdán figyelemmel lehet orvost és nővért megtartani
A Pirkadat június 25-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Hegyi Henrik, a kisvárdai Szent Damján Görögkatolikus Kórház főigazgatója volt. A beszélgetés Kisvárda zsidó múltjától indult, majd az egyházi fenntartású kórház működéséről, a határ menti együttműködésekről, a szakember-utánpótlásról, a kórházban maradó újszülöttek ellátásáról, a szűrések jelentőségéről és a betegellátás mindennapi szervezéséről szólt. Hegyi szerint egy vidéki kórház akkor tud erős maradni, ha nemcsak gyógyít, hanem képzést, lakhatást, közösséget és személyes figyelmet is ad.
Kisvárda zsidó múltja és mai arca
Breuer Péter elsőként Kisvárda zsidó múltját idézte fel: a második világháború előtt a város élénk zsidó közösségi élettel rendelkezett. Hegyi Henrik elmondta, hogy ez a közösség ma már ilyen formában nem létezik, de a felújított zsinagóga őrzi az emlékét.
A mai Kisvárdát fejlődő, sokrétű városként írta le, amelynek egyik fontos intézménye a Szent Damján Görögkatolikus Kórház. A kórház a görögkatolikus egyház fenntartásában működik, de a betegellátás finanszírozása ugyanúgy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőn keresztül történik, mint más közfinanszírozott intézményeknél.
Egyházi fenntartás, közfinanszírozott működés
A főigazgató hangsúlyozta: a kórház működési forrásait nem közvetlenül az egyház biztosítja. A Szent Damján Kórháznak érvényes működési engedélye és finanszírozási szerződése van, a betegek ellátása után kapja meg a rendes finanszírozási összeget.
Az egyházi fenntartás inkább szemléletet és közösségi hátteret jelent. A kórházban nem tesznek különbséget a dolgozók vagy a betegek felekezete szerint, de a görögkatolikus, római katolikus és református lelki segítők is jelen vannak. A betegek és a dolgozók is fordulhatnak hozzájuk, ha lelki támogatásra van szükségük.
Hegyi szerint vannak élethelyzetek, amikor „a jó Isten szavát” valakin keresztül kell meghallani. A kórházi lelkészi szolgálat ebben segít.
Harminchárom év az egészségügyben
Hegyi Henrik közgazdászként kezdte pályáját, és 33 éve dolgozik az egészségügyben. 1993-ban az egészségbiztosítási pénztárnál kezdett, éppen akkor, amikor elindult a kórházak teljesítményfinanszírozásával kapcsolatos új rendszer.
Tizenegy évet töltött az egészségbiztosításban, majd egy nagy megyei kórház gazdasági igazgatója lett. Később kórházak működését segítette, az elmúlt tíz évben pedig a kisvárdai Szent Damján Kórházat vezeti. Az intézmény 2021. július 1. óta egyházi fenntartású, előtte állami fenntartásban működött.
Nem kamerákban, hanem bizalomban hisz
Breuer Péter képletesen úgy kérdezett: ha kamerákkal érkeznének Kisvárdára, mit látnának? Hegyi Henrik először a kórházi kamerák kérdésére reagált. Elmondta, hogy náluk kamerák a parkolóban vannak, például balesetek tisztázására, de a dolgozók ellenőrzésében nem hisz.
„Hiszek abban, hogy bízunk a munkatársainkban” – mondta.
A kórházban 863 dolgozó van, és szerinte ha egy főigazgatónak állandóan azt kellene figyelnie, ki mikor érkezik és hogyan dolgozik, akkor akár be is zárhatna az intézmény. A működés alapja a bizalom, nem az állandó felügyelet.
Határ menti kórház, nemzetközi kapcsolatokkal
Kisvárda különleges helyzetben van: az ország keleti részén, a határtól mintegy 20 kilométerre fekszik. Ez szakembertoborzásban nehézséget jelent, de nemzetközi együttműködésben előnyt is ad.
A kórház tíz éve dolgozik együtt ukrajnai, szlovákiai és romániai társkórházakkal. Közös projektekben olyan fejlesztéseket tudnak megvalósítani, amelyekre külön-külön talán nem lenne forrásuk.
Hegyi külön kiemelte a mammográfiás szűrési projektet, amelyben négy ország négy kórháza vásárolt mammográfiás készülékeket, és közösen vett részt a daganatos betegségek szűrésében. Szerinte ez jelentős előrelépés volt a térség egészségügyi fejlődésében.
Orvosokat és ápolókat keresni kell, nem várni rájuk
A kórház egyik legnagyobb kihívása a szakember-utánpótlás. Hegyi szerint egyházi kórházként azt vallják: szakember úgy lesz, ha sokat mennek utánuk, és sokat tesznek értük.
A szakdolgozók esetében segédápolói belépési lehetőséget, képzéseket és saját intézményi oktatást is biztosítanak. Felnőtt szakápolókat, gyermek- és csecsemőápolókat is képeznek, hogy hosszú távon biztosítani tudják a megfelelő szakdolgozói létszámot.
Az orvosoknál még nehezebb a helyzet. A környékről induló fiatalokat már gimnazistaként igyekeznek megismertetni a kórházzal. Beviszik őket az osztályokra, megmutatják a szakmákat, abban bízva, hogy valamelyik terület megszólítja őket, és később gyakorlatra, majd munkára is visszatérnek.
A fiatal orvosnak nemcsak állást kell adni, hanem pályát
Hegyi egy fiatal sebész példáját hozta, aki már egyetemistaként a kisvárdai kórházban töltötte gyakorlatait. Bár éppen belgyógyászati gyakorlaton volt, a sebészetért rajongott, ezért a kórház lehetővé tette, hogy a kötelező feladatok után a műtőbe menjen, tanuljon, figyeljen, bekapcsolódjon.
Később rezidensként visszatért, és még akkor is kérte, hogy akut eseteknél éjszaka szóljanak neki, hadd jöjjön be tanulni.
Hegyi szerint az ilyen plusz lehetőségek adják meg egy fiatal orvosnak azt az élményt, hogy fontos, fejlődhet, dolgozhat, de közben van mögötte szakmai biztonság. Van, aki gyorsabban akar haladni, másnak több idő kell; a kórháznak mindkettőt észre kell vennie.
Lakhatás és emberi figyelem
A kórháznak orvoslakásai és nővérszállója is van. Ez komoly segítség azoknak, akik Kisvárdára érkeznek. Hegyi szerint még olyan fiatal rezidensnek is biztosítottak térítésmentes nővérszállást, aki csak sürgősségi gyakorlatra jött, és lehet, hogy később soha nem dolgozik náluk.
Ezzel azt szeretnék megmutatni: Magyarországon lehet olyan kórházban dolgozni, ahol törődnek az emberrel. A főigazgató szerint ezek a gesztusok nem mellékesek, mert hosszú távon ezekből épül ki bizalom, jó hírnév és szakmai kötődés.
Hatszáz ágy egy telephelyen
A Szent Damján Kórház 600 ággyal működik. Ebből 200 krónikus és rehabilitációs, 400 pedig aktív ellátási ágy. Hegyi szerint ez már olyan méret, amellyel egy kórház normálisan működtethető, különösen úgy, hogy minden egy telephelyen van.
Nem kell több épület vagy városi pont között betegeket szállítani. A tüdőgondozót is visszahozták a kórház területére, egy átalakított és felújított épületszárnyba. Ez egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi az ellátást.
A kórház profilja széles: aneszteziológia, szemészet, belgyógyászat, általános és baleseti sebészet, csecsemő- és gyermekgyógyászat, fül-orr-gégészet, neurológia, stroke-ellátás, rehabilitáció, reumatológia, sürgősségi betegellátás, szülészet-nőgyógyászat is működik.
Otthagyott babák: a legnehezebb felelősség
A beszélgetés egyik legmegrázóbb része azokról az újszülöttekről szólt, akik a kórházban maradnak. Hegyi elmondta: korábban volt időszak, amikor az újszülött részlegen 12, a gyermekosztályon pedig újabb 12 csecsemő volt, akiket nem vittek haza.
Miskolcon később kialakítottak egy csecsemőotthont, ahová több gyermeket át tudtak vinni. Jelenleg hat olyan kisbaba van a kisvárdai kórházban, aki ott maradt.
A kórház külön háromrészes kórtermet alakított ki számukra a gyermekosztályon, külön ápolói személyzettel. A dolgozók délutánonként átmennek hozzájuk, kézbe veszik őket, játszanak velük, mert az első hónapokban a fizikai kontaktus és az érintés pótolhatatlan.
A baba helye otthon lenne
Hegyi szerint több oka lehet annak, hogy egy csecsemő bent marad. Van, akiről a szülő lemond, más esetben a védőnő nem engedi haza a babát, mert az otthoni környezet nem alkalmas. Előfordulhat, hogy csak egy ajtó vagy ablak hiányzik ahhoz, hogy a lakás elfogadható legyen, és a gyermek hazakerülhessen.
A főigazgató hangsúlyozta: sok szülő érdeklődik a babája iránt, és szeretné hazavinni, ha a körülmények javulnak. Szerinte ezek a legjobb kimenetek, mert „a babának otthon van a helye”.
Szűrések, amelyek életet menthetnek
A megelőzésről szólva Hegyi kiemelte: a kórházban több szűrőprogram működik. Határ menti együttműködés révén új ultrahangkészülékeket vásároltak, amelyeket nemcsak napi ellátásra, hanem lakossági és dolgozói szűrésekre is használnak.
A szülészet-nőgyógyászaton és a radiológián délutáni időpontokat nyitottak meg szűrésre. Egy munkatársuk édesanyjánál így találtak olyan elváltozást, amelyből egy hónapon belül műtét lett, és azóta kezelése is folyamatban van.
Hegyi szerint ez mutatja, miért van értelme a prevenciónak. Az intézmény biztosítja az eszközt, az orvost és az időpontot, de a lakosságnak is vállalnia kell a felelősséget: el kell menni a szűrésekre.
Diagnosztika és fejlesztési tervek
A kórház CT-, MR- és röntgenellátottsága teljes. A 2015-ös beszerzésű CT- és MR-eszközök még működnek, karbantartják őket, de lassan cserére szorulnak. A kórház fejlesztési tervet készített, amely több lépcsőben számol műszerbeszerzéssel és épületfelújítással.
A 200 ágyas krónikus tömb külső hőszigetelése és nyílászárócseréje már megtörtént, belül azonban még szükség van korszerűsítésre. Hegyi hangsúlyozta: a higiénés rend működik, nincsenek kellemetlen kórházi szagok, de bizonyos padlók és belső terek már elavultak.
A parkoló is elégedettségi mutató
Breuer Péter a betegek elégedettségére is rákérdezett. Hegyi sajátos, de beszédes példát hozott: a parkolók telítettségét. A covid időszakában visszaesett a betegforgalom, de ma újra akkora az igény, hogy a kórház parkolói megtelnek, és bizonyos napokon az utcán is állnak az autók.
A főigazgató szerint az egyik legfontosabb betegélmény az, hogy aki szakrendelésre érkezik, annak még aznap el tudják végezni a szükséges labor- és képalkotó vizsgálatait. Így nem kell hetek múlva visszajönnie, hanem akár már aznap terápiás javaslattal vagy műtéti előjegyzéssel mehet haza.
Egy vidéki térségben, ahol a buszközlekedés is korlátozott, ez különösen fontos.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
