„Zsidó és zsidó között nincsen különbség” – Szabó György a hetiszakaszról, kultúráról és a Messiás várásáról
A Pirkadat vendége Ráv Szabó György, a Mazsök elnöke, az Üvegház kuratóriumának és a Páva utcai Emlékhely és Kutatóközpontnak a kurátora volt. Breuer Péterrel a heti tórai szakaszról, a népszámlálás vallási jelentéséről, a Bajza utcai kultúrszalonról, valamint arról beszélgettek, lehet-e különbséget tenni „kultúrzsidók” és vallásos zsidók között.
A leghosszabb hetiszakasz és a népszámlálás kérdése
Szabó György a beszélgetés elején a hetiszakaszról beszélt. Jelezte, hogy ezekben a hetekben Izraelhez képest szakaszcsúszás alakul ki, ami minden évben előfordulhat, amikor bizonyos ünnepi rendek eltérően illeszkednek a naptárhoz.
A mostani hetiszakasz Mózes negyedik könyvének második szakasza, amely a leghosszabb heti szakasz: 176 bekezdést tartalmaz. Szabó György érdekességként megemlítette, hogy a leghosszabb zsoltár is 176 szakaszból áll.
A szakasz egyik fő témája a lévi törzs megszámlálása és feladatainak kiosztása. A leviták feladata volt a sivatagi szentély egyes részeinek szállítása. A tábor rendje is pontosan meghatározott volt: középen állt a szentély, körülötte a kohaniták és leviták, kívül pedig a tizenkét törzs négy oldalra rendezve.
Fölemelt fővel számolni
A népszámlálás kapcsán Szabó György arra a látszólagos ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy a Tóra egyszerre tiltja a nép egyszerű megszámlálását, miközben több népszámlálás is szerepel benne. A múlt heti szakasz szerint 603 550 húsz évnél idősebb zsidó férfi volt a táborban.
A magyarázat szerinte abban rejlik, hogy itt nem puszta tömegszámlálásról van szó. „Ez a népszámlálás nem a tömegre vonatkozik, hanem minden egyes személynek a specialitására, egyéniségére vonatkozik” – mondta.
A zsidó népszámlálás így nem katonai erőfelmérés, hanem az egyén kiemelése. Szabó György ezzel állította szembe Dávid király történetét, amikor a nép megszámlálása már háborús erőfelmérésként jelent meg, és a hagyomány szerint ettől a ponttól indult el a zsidó nép hanyatlása.
Kultúrszalon a Bajza utcában
A beszélgetés második részében Szabó György már a Mazsök elnökeként beszélt a Bajza utcai kultúrszalonról. Ez több éve futó programsorozat, amely általában minden hónap utolsó szerdáján fogad a kultúrához kötődő vendégeket a Mazsök székházának aulájában.
A következő alkalom rendhagyó lesz, mert a szokásos időpontban a másodgenerációs kutatási program csoportbeszélgetései zajlottak az épületben. Így a kultúrszalon következő vendége június 3-án maga Breuer Péter lesz.
Szabó György tréfásan azt mondta, hatalmas tömegre számítanak, külön rendezőkkel, Breuer pedig humorral reagált: „És hozzanak sok tojást, hogy meg lehessen dobálni a vendéget.”
Kultúrzsidó vagy vallásos zsidó?
Breuer Péter felvetette, hogy sokan különbséget tesznek „kultúrzsidók” és zsidó vallású emberek között. Szabó György erre határozottan válaszolt: „Zsidó és zsidó között nincsen különbség.”
Szerinte a zsidóság nem levethető és nem letagadható identitás. Úgy fogalmazott: „Nem szégyen, de néha kellemetlen.” Hozzátette: vannak, akik kultúrzsidóként határozzák meg magukat, mert nem vallásosak, de ez nem változtat azon, hogy a zsidósághoz tartoznak.
A történelmi tapasztalat szerinte azt mutatja, hogy azok is ugyanúgy zsidóként voltak számon tartva, akik magukat nem vallásosként vagy csak kulturális értelemben zsidóként határozták meg.
„Ahhoz egyetlen egy hiányzik: a Messiás”
A beszélgetés végén Breuer Péter azt kérdezte, mikor élheti ismét fénykorát a zsidóság. Szabó György válasza szerint a teljes boldogság és egység a Messiás eljöveteléhez kötődik.
„Ahhoz, hogy a zsidóság ismét egy legyen, boldog legyen, tökéletes legyen, ahhoz egyetlen egy hiányzik: a Messiás” – mondta.
A szombat megtartásához kötődő hagyományos elképzelésekről óvatosan beszélt: szerinte nem tudható pontosan, mik a Messiás eljövetelének feltételei, és az sem, mi fog történni. A kérdés mélyebb megértéséhez Maimonidész Misné Tórájának utolsó fejezeteit ajánlotta, különösen a királyok és a Messiás törvényeiről szóló részt.
A beszélgetés a heti szakasztól a közösségi kultúráig, majd a zsidó identitás alapvető kérdéséig vezetett: ki számít zsidónak, mit jelent a közösséghez tartozás, és hogyan lehet a mindennapokban őrizni azt az egységet, amelynek végső beteljesedését a hagyomány a Messiás korához köti.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
