„Nem szeretnék előre inni a medve bőrére” – az oktatásban már most hosszú a teendőlista
A Pirkadat április 22-i adásában M. Kende Péter vendége Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke volt. A beszélgetés középpontjában az állt, mit jelent az oktatás számára a kormányváltás utáni átmeneti időszak, milyen ügyekben vár azonnali egyeztetést a szakszervezet, és milyen mélyebb változásokra lenne szükség ahhoz, hogy a köznevelés valóban korszerűbb és igazságosabb legyen.
Az interregnum most nem rutinhelyzet
Tóth Tünde szerint a mostani átmeneti időszak alapvetően más, mint a korábbiak voltak, hiszen ezúttal nem ugyanaz a politikai oldal készül a folytatásra, hanem új kormány alakul. A Pedagógusok Szakszervezete ezért kiemelt figyelemmel várja, ki lesz az önálló oktatási minisztérium vezetője. A szervezet 50 pontos javaslatcsomagjában is szerepelt az önálló oktatási tárca létrehozása, így ennek megvalósulását fontos jelzésnek tartják.
Az alelnök világossá tette: a miniszter személye önmagában nem politikai ízlés kérdése számukra, hanem tárgyalási partneré. A szakszervezet dolga az lesz, hogy az oktatásban dolgozók érdekeit képviselje annál a személynél, akit a leendő miniszterelnök kinevez.
Megindult a helyezkedés az oktatás körül
A beszélgetésben szóba került az a találkozó is, amelyen 17 iskolaigazgató kezdeményezett egyeztetést Magyar Péterrel. Tóth Tünde szerint érdekes körülmény, hogy a megbeszélésen jelen volt Horváth Péter is, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, aki egyben gimnáziumigazgató. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „úgy látszik megindult a helyezkedés”.
A PSZ szerint emlékezni kell arra, hogy a Nemzeti Pedagógus Kart a korábbi kormányzat hozta létre, részben azért, hogy az érdekképviseleti térben ellensúlyt képezzen a szakszervezetekkel szemben. Éppen ezért a mostani mozgásokból szerintük már az is látszik, hogy az oktatás körüli pozícióharcok nem értek véget a választással.
Nem felülvizsgálat kell, hanem új irány
Tóth Tünde szerint a Nemzeti alaptanterv ügyében már nem egyszerű korrekcióra van szükség, hanem érdemi megújításra. A szakszervezet álláspontja régóta az, hogy a mostani NAT nem alkalmas arra, hogy korszerű, készség- és kompetenciafejlesztő oktatást támogasson. Az alelnök úgy látja, a jelenlegi rendszer túl sok fölösleges, bemagolandó ismeretre épít, miközben a mai világ kihívásaira kellene reagálnia.
Azt is hangsúlyozta, hogy az oktatás nem szűkülhet le az elit gimnáziumok nézőpontjára. A következő időszakban az esélyteremtő oktatásnak is meg kell jelennie a reformok között, vagyis annak, hogy a hátrányosabb helyzetű gyerekek számára is valós felemelkedési pálya nyíljon az iskolában.
A bérek és a létszámok ügyében gyors megállapodás kellene
A szakszervezet szerint több olyan kérdés is van, amely nem várhat éveket. Ezek közé tartozik a nevelést-oktatást közvetlenül segítők béremelése, a pedagógusbérek korrekciója, valamint az oktatásban dolgozók terheinek csökkentése. Tóth Tünde emlékeztetett arra, hogy a pedagógusok idei bérrendezése sem érte el azt a szintet, amelyet a kormány korábban vállalt, ezért ezen a területen is új tárgyalásokat tart szükségesnek.
Szintén égető problémának nevezte a segítő szakemberek hiányát. A sajátos nevelési igényű tanulók számának emelkedése mellett szerinte elfogadhatatlan, hogy a segítő státuszokat pusztán tanulólétszám alapján osszák el. Külön kiemelte az iskolapszichológusok ügyét: „teljesen nonszensz, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján 500 tanulónként jár egy fél iskolapszichológusi státusz”.
Nem ígérnek gyors csodát, de nyomást gyakorolnak
Tóth Tünde többször is jelezte, hogy nem akar túl korán nagy várakozásokat kelteni. „Nem szeretnék előre inni a medve bőrére” – mondta, amikor arról kérdezték, már a következő tanévben jöhetnek-e kézzelfogható változások. Szerinte előbb látni kell, hogyan áll fel az új minisztérium, kik lesznek az államtitkárok, és mikor indulhatnak meg az érdemi egyeztetések.
A szakszervezet ugyanakkor készen áll arra, hogy az első pillanattól nyomást gyakoroljon a döntéshozókra. Az interjú végén Tóth Tünde három kulcsszót emelt ki, amelyek szerinte irányt kellene szabjanak az új időszaknak: „szolidaritás, tanszabadság és esélyegyenlőség” a magyar köznevelésben.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
