„A költségvetésben mindig arra van pénz, amire a kormány eldönti, hogy legyen pénz”
A Pirkadat április 22-i adásában M. Kende Péter vendége Dr. Farkas András nyugdíjszakértő volt. A beszélgetés középpontjában az állt, milyen nyugdíjas intézkedéseket ígért a leendő új kormány, ezek közül mi valósulhat meg még 2026-ban, és milyen mélyebb változtatásokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben.
Jöhet az idei nyugdíjemelés
Dr. Farkas András szerint a Tisza már jelezte, hogy még idén végrehajtja a beígért nyugdíjas intézkedések egy részét. Az egyik legfontosabb elem, hogy az öregségi nyugdíjak és a rokkantsági ellátások esetében 120 ezer forint alá nem engednék a havi ellátást. Ez az öregségi nyugdíjasok közül mintegy 225 ezer embert, a rokkantsági ellátottakkal együtt összesen körülbelül 280 ezer embert érintene.
Emellett a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjsávban is pluszemelést terveznek, 6 és 12 ezer forint közötti összeggel. Ez további nagyjából 125 ezer embert érintene. Vagyis összességében mintegy 400 ezer ember számíthatna valamilyen többletre.
A nyugdíjas SZÉP-kártya már nagyobb falat
A másik nagy ígéret a nyugdíjas SZÉP-kártya. Az elképzelés szerint a 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők 200 ezer forint értékű, a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjasok pedig 100 ezer forintos kártyát kapnának. Dr. Farkas András szerint ez már sokkal nagyobb költségvetési tétel, körülbelül 350 milliárd forint, ezért inkább 2027-re várható, bár politikai döntéssel akár még idén is meghozható lenne.
A szakértő hangsúlyozta: ez a juttatás a nyugdíjasok döntő többségét érintené, hiszen az 500 ezer forint fölötti nyugdíjasok száma viszonylag alacsony.
Más ellátások is emelkedhetnek
A beszélgetésben szóba került az időskorúak járadékának megduplázása is. Ez a legszegényebb időseket érinti, akik nem klasszikus nyugdíjat, hanem ilyen típusú támogatást kapnak. Emellett az ápolási díjak másfélszeresére emelése is szerepel a tervek között, ami sok család számára jelentene gyors segítséget.
Dr. Farkas András külön kiemelte az idősotthoni férőhelyek bővítésének tervét is: 20 ezer új helyet ígértek, ami szerinte rendkívül fontos lenne, mert jelenleg több mint 53 ezer ember várakozik ilyen ellátásra.
A legnagyobb gond nem az egyszeri emelés, hanem a rendszer
A beszélgetés egyik legfontosabb pontja az volt, hogy a nyugdíjasok helyzetét nem az egyszeri pluszjuttatások rendezik tartósan, hanem a nyugdíjemelési szabályok átalakítása. Dr. Farkas András szerint a jelenlegi rendszerben a nyugdíjakat kizárólag inflációval emelik, miközben a bérek ennél gyorsabban nőnek, ezért a nyugdíjasok relatív helyzete folyamatosan romlik.
Úgy fogalmazott, hogy a legfontosabb lépés az lenne, ha az infláció mellett a nettó reálkereset-növekedés egy részét is beépítenék a nyugdíjemelésbe. Ilyen rendszerek több környező országban is működnek.
Elő kellene venni az OECD-javaslatokat is
Dr. Farkas András szerint a korábbi kormány által megrendelt, majd félretett OECD-anyag jó alap lehetne egy szélesebb nyugdíjvitához. Ez szerinte nem az első intézkedések közé tartozik, de 2027-től már érdemes lenne komolyan foglalkozni vele.
Külön hangsúlyozta azt is, hogy a magyar nyugdíjrendszer „pillérhiányos”: az állami pillér működik, de mellette a foglalkoztatói és az önkéntes megtakarítási pillér gyenge vagy hiányzik. Ezen változtatni kellene, például azzal, hogy az állam újra ösztönzi a munkáltatókat az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések támogatására.
A 120 ezer forintos minimum sem lehet merev szám
A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy ha valóban bevezetik a 120 ezer forintos minimumot, azt nem szabad befagyasztani. Ennek is együtt kell mozognia az inflációval, különben nagyon gyorsan elveszíti az értelmét. Sőt, szerinte szakmailag még erősebb lenne, ha nem 120 ezer, hanem a mélyszegénységi küszöbhöz közelebb álló 140 ezer forintos szintből indulnának ki.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
