Pirkadat: Ravasz Ágnes – Oktatási körkép

„Rengeteg munka lesz” – a PDSZ szerint most kezdődik igazán az oktatás helyreállítása

A Pirkadat április 15-i adásában M. Kende Péter vendége Ravasz Ágnes, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete budapesti választmányának tagja volt. A beszélgetés középpontjában az állt, mit vár a PDSZ a választás utáni új kormánytól, melyek azok az azonnali lépések, amelyeket már most meg kellene tenni, és milyen hosszabb távú átalakításokra van szükség ahhoz, hogy az oktatás valóban minőségi fordulatot vegyen.

Az első feladat: a nevelést-oktatást segítők bére

Ravasz Ágnes egyértelművé tette, hogy a PDSZ folytatni akarja a tárgyalásokat az új kormánnyal, és ezt „nagyon nagy reményekkel” várja. Szerinte a legsürgetőbb ügy a nevelést-oktatást közvetlenül segítők és a technikai dolgozók bérrendezése. Emlékeztetett rá, hogy a Tisza programja 25 százalékos béremelést ígért, miközben a szakszervezet számításai szerint a valódi felzárkóztatáshoz ennél jóval nagyobb emelés kellene.

A PDSZ elképzelése alapján a nevelést-oktatást segítők esetében 40 százalékos, a felsőfokú végzettségűeknél akár 70 százalékos emelés indokolt ahhoz, hogy ezek a munkakörök végre méltó bérezést kapjanak. Ravasz Ágnes szerint ez nem halasztható kérdés, mert az oktatási rendszer működéséhez ezek a dolgozók ugyanúgy nélkülözhetetlenek, mint a pedagógusok.

Új minisztérium, új alaptanterv, új irány

A beszélgetés másik hangsúlyos témája az önálló oktatási minisztérium ügye volt. Ravasz Ágnes szerint ez az egyik legfontosabb gyors intézkedés lehetne, mert szimbolikusan és a gyakorlatban is azt jelezné, hogy az oktatás újra önálló súlyt kap a kormányzaton belül.

Ehhez kapcsolódik a Nemzeti alaptanterv teljes újragondolása is. A PDSZ szerint itt már nem egyszerű felülvizsgálatról kell beszélni, hanem új alaptantervről. Az előzőt ugyanis 2025-ben már eleve felül kellett volna vizsgálni, ez azonban elmaradt. Ravasz Ágnes arról beszélt, hogy a szakszervezet és más szakmai műhelyek, köztük oktatáskutatók és civil szervezetek is hosszabb ideje dolgoznak javaslatokon, vagyis van mire építeni.

A következő tanév még a régi rendszerben indul

A műsorban szóba került az is, milyen gyorsan lehetne változást elérni a gyakorlatban. Ravasz Ágnes szerint a 2026–27-es tanévben még biztosan nem várható teljes fordulat. Már most zajlik a tankönyvrendelés, és a pedagógusok továbbra is abban a helyzetben vannak, hogy „a két rossz közül” kell választaniuk.

A tankönyvpiac felszabadítása nélkül új minőséget sem lehet teremteni, de ez csak egy új alaptantervhez kapcsolódva képzelhető el. Addig maradnak a kerülőutak: a pedagógusok vagy saját anyagokat visznek be, vagy olyan könyveket használnak, amelyeket a szülők külön finanszíroznak. Ez azonban nem rendszerszintű megoldás, inkább csak annak a jele, hogy a tanárok sokszor a meglévő keretek között próbálnak mozgásteret találni.

A pedagógusok készen állnak, de a körülményeket is meg kell változtatni

M. Kende Péter felvetette, hogy a pedagógusok egy része már beleszokott a mostani rendszerbe, ezért kérdés, mennyire tudnak majd átállni egy másfajta oktatási szemléletre. Ravasz Ágnes erre azt mondta, sok kreatív pedagógus van, aki örömmel fogadná a változást, és a tanárképzésben is jelen van a kompetenciaalapú, kritikai gondolkodásra építő szemlélet.

A gond szerinte nem itt van, hanem a keretekben. Csökkenteni kellene az osztálylétszámokat, mérsékelni a jelenlegi, 24 órás kötelező óraszámot, és meg kell szüntetni a státusztörvényt is, amely nem ad valódi életpályát a pedagógusoknak. Úgy fogalmazott: „egy valódi életpályát kell kialakítani a pedagógusok számára”.

Hosszú folyamat jön, de a bizakodás erős

Ravasz Ágnes nem ígért gyors csodát. Többször is hangsúlyozta, hogy az elmúlt 16 év rombolását nem lehet néhány hónap alatt helyrehozni, és az oktatásban minden valódi változás hosszabb folyamat. A beszélgetés egyik legfontosabb mondata is ezt foglalta össze: „rengeteg munka lesz”.

A hangulat mégis bizakodó volt. A PDSZ abban bízik, hogy most valóban partnerként ülhet asztalhoz, és hogy az oktatás jövőjéről nemcsak politikai szlogenek, hanem szakmai egyeztetések dönthetnek majd.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Youtube-on.