„A magyar gazdaságban továbbra is megvan a bizalom” – mit ígér a kormány a KKV-knak?
A Pirkadat április 10-i adásában már M. Kende Péter vezette a műsort, vendége pedig Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője volt. A beszélgetés középpontjában a kis- és középvállalkozások helyzete, az infláció alakulása, az árréscsökkentés hatása és a befektetői környezet állt. Az interjúból az derült ki, hogy a kormány a választási kampány utolsó napjaiban is a gazdasági stabilitást, a KKV-k támogatását és az árak kordában tartását próbálja a saját teljesítményeként felmutatni.
A szóvivő szerint a gazdaság működése nem állhat le választási időszakban sem, ezért a legfontosabb kérdés most az, milyen eszközökkel lehet erősíteni a KKV-szektort, amely két és fél millió embernek ad munkát, és alapvető szerepet játszik a magyar gazdaság teljesítményében.
Több mint kétezer milliárd forint a KKV-knak
Palóc André szerint a kormány az elmúlt időszakban a Demján Sándor Programmal, a fix 3 százalékos hitelkonstrukcióval és más intézkedésekkel együtt csaknem 2100 milliárd forintnyi lehetőséget mozgatott meg a kis- és középvállalkozások számára. Azt hangsúlyozta, hogy a gazdaságfejlesztési források 64 százaléka KKV-khoz került, és tízből hét forint magyar tulajdonú vállalkozáshoz jutott.
Ezzel arra reagált, hogy szerinte az ellenzék rendre azt állítja: a kormány inkább a multikat támogatja. Palóc szerint a számokból ennek épp az ellenkezője látszik.
Infláció: amikor csökken, arról kevesebbet beszélnek
A beszélgetés egyik fő témája az infláció volt. A szóvivő szerint az elmúlt hónapokban kifejezetten kedvező adatok érkeztek, de ezek jóval kisebb figyelmet kaptak, mint korábban a magas inflációs számok. Arra hívta fel a figyelmet, hogy februárban és márciusban is alacsony volt a havi áremelkedés, sőt az élelmiszerek körében már megállt az árak emelkedése.
Palóc André szerint az árréscsökkentés ebben érdemi szerepet játszott. Azt mondta, a védett árak hatása még teljesen nincs is benne a statisztikákban, ezért a következő hónapokban még erősebben látszhat az intézkedések hatása.
Az 1100 forintos tejfölből lett 400 forintos tejföl
Az interjú egyik legerősebb példája a tejföl ára volt. A szóvivő azt mondta, hogy ugyanaz a népszerű, nagy kiszerelésű tejföl az árréscsökkentés előtt 1100 forint körül volt, utána viszont nagyjából 400 forintért is elérhető lett úgy, hogy még mindig maradt rajta 10 százalék haszon.
Ebből azt a következtetést vonta le, hogy bizonyos alapvető élelmiszereknél indokolatlanul magas nyereséggel dolgoztak a kereskedők. Úgy fogalmazott: „ez nem tartható”, ezért a kormány hosszabb távon is valamilyen szabályozást keres arra, hogy az alapvető termékek ára ne szakadjon el ennyire a valós költségektől.
Jöhet tartósabb szabályozás is
Palóc André arról is beszélt, hogy ha a választók újra bizalmat adnak a mostani kormánynak, akkor az árréscsökkentést vagy annak tapasztalatait hosszabb távú szabályozásba is átültethetik. Nem teljes árstopról beszélt, hanem egy olyan megoldásról, amely megakadályozza a „nyerészkedést” az alapvető termékek esetében.
A szóvivő szerint az is a hosszabb távú célok közé tartozik, hogy nőjön a hazai tulajdon aránya a kereskedelemben, mert ez szerinte nagyobb mozgásteret adhatna a magyar gazdaság számára.
Bizalom van, pánik nincs
A befektetői környezetről szólva Palóc André azt mondta, hogy a politikai pánikkeltés ellenére a számok nem azt mutatják, hogy a piac elfordult volna Magyarországtól. Arra hivatkozott, hogy a forint stabil, a tőzsde erős, a hitelminősítők nem minősítették le az országot, és szerinte a nemzetközi üzleti világ továbbra is bízik a magyar gazdaságban.
Külön hangsúlyozta az amerikai alelnök látogatását is, amelyet annak jeleként értelmezett, hogy Magyarország nyugati kapcsolatai erősek, és ez gazdasági szempontból is fontos üzenet.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
