„Ebből leadni annyit jelent, hogy a társadalmi létünkből kezdünk el leadni”
A Pirkadat április 2-i adásában Breuer Péter vendége Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója volt. A beszélgetés Budapest közlekedéséről, az elektromos buszokról, az energiaválság lehetséges következményeiről, a rollerek okozta káoszról, a rövid távú lakáskiadásról és Rákosrendező jövőjéről szólt. A műsorban egyszerre jelent meg a várospolitikai tervezés, a napi működtetés kényszere és az a kérdés, hogy meddig feszíthető még Budapest rendszere.
Elektromos buszok: terv már van, a pénz még kérdés
A beszélgetés elején Breuer Péter egy pozitív hírrel indított: Budapesté lehet a nemzetállam fővárosának legnagyobb elektromosbusz-flottája. Kiss Ambrus azonban gyorsan pontosított: ez egyelőre inkább terv és előkészítés, mint kész beruházás. A főváros abban gondolkodik, hogy ha az ország végre hozzáfér az uniós forrásokhoz, akkor olyan projekteket kell azonnal indítani, amelyek 2029-ig meg is valósíthatók.
Ezért került elő az elektromos buszok beszerzése, mert ezek jóval gyorsabban beszerezhetők, mint egy nagy infrastrukturális beruházás. Kiss Ambrus szerint kisebb számban már most is érkeznek elektromos buszok, de az igazi áttörés csak akkor jöhet, ha a nagyobb uniós pénzek is megnyílnak.
Budapest már egyszer végigcsinálta az energiaválságot
A főigazgató felidézte a 2022-es energiaválságot, amikor a fővárosnak nagyon gyorsan kellett reagálnia az elszálló árakra. Akkor alakították ki azt a modellt, amely nem hosszú távú drága lekötésekre épített, hanem inkább rövidebb távú, napi árkövető logikára. Kiss Ambrus szerint ez végül helyes döntésnek bizonyult, mert amikor a piaci anomáliák kifutottak a rendszerből, az árak is visszarendeződtek.
A beszélgetésben világossá vált, hogy Budapesten ma is létezik egy takarékossági menetrend arra az esetre, ha újra energiaügyi szorítás jönne. Csakhogy a lehetőségek korlátozottak.
Ahol a város igazán fogyaszt
Kiss Ambrus részletesen elmondta, hol használ fel igazán sok energiát a főváros. Az első helyen a közösségi közlekedés áll: a metró, a villamos, a troli és minden elektromos kötöttpályás rendszer viszi el a legtöbb villamos energiát. A második legnagyobb fogyasztó a vízművek rendszere, a harmadik pedig a közvilágítás.
A probléma az, hogy ezek nem luxusfunkciók, amelyeket könnyen le lehet kapcsolni. Nem lehet „kicsit jön a víz”, és a közlekedést sem lehet fájdalommentesen visszavágni. A tartalék inkább az irodai működésben, az intézmények hőmérsékletének csökkentésében, illetve bizonyos home office megoldásokban lehet, de ezek önmagukban nem hoznak drámai megtakarítást.
Gázolaj, infláció, kormányzati elvonás
A villamos energia mellett a másik nagy kitettség az üzemanyag. A BKV évente mintegy 11 milliárd forintot költ gázolajra, így egy 10 százalékos árváltozás is milliárdos pluszterhet jelent. Kiss Ambrus szerint már a mostani emelkedés is nagyjából 20 százalékos többletet jelentett a tervekhez képest.
A beszélgetésből az is kiderült, hogy a főváros egyszerre próbálja kezelni az energiaárakat, az inflációt és a kormányzati elvonásokat. A főigazgató szerint az iparűzési adóbevétel egyharmadának elvonása önmagában is „kezelhetetlen mértékű”, és erre rakódik rá minden újabb válság.
„Nem luxusfunkciók”
Amikor Breuer Péter arról kérdezte, miből lehetne még visszavenni, Kiss Ambrus egyértelmű választ adott. A hajléktalanellátás, az idősellátás, a közvilágítás, a közösségi közlekedés, az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás nem olyan területek, amelyekből büntetlenül le lehet csípni. Erről mondta ki a beszélgetés egyik legerősebb mondatát: „Ebből leadni annyit jelent, hogy a társadalmi létünkből kezdünk el leadni.”
Ez volt a beszélgetés kulcsállítása is: Budapest működtetése már nem kényelmi kérdés, hanem alapfunkciók fenntartásának ügye.
Roller a kocsi körül, város a türelem határán
A műsor egyik legélőbb része a rollerekről szólt. Breuer Péter saját történetet mesélt arról, hogy hajnalban nem tudott beszállni az autójába, mert több roller vette körül. Kiss Ambrus erre azt mondta: a belvárosban elvileg már kijelölt pontokon kellene lerakni ezeket az eszközöket, vagyis az ilyen helyzetek szabálytalan használatból adódnak.
A főváros ilyenkor a szolgáltatót tudja megbüntetni, aki aztán átterheli a költséget a felhasználóra. Ettől persze a roller nem tűnik el azonnal az autó mellől. Kiss Ambrus szerint a cél az, hogy a tiltás helyett a használókat szoktassák rá a szabályos működésre, bár elismerte, hogy a rendteremtés még nem megoldott.
Airbnb: kerületi jogkör, városi probléma
Szóba került a rövid távú lakáskiadás is. Kiss Ambrus szerint eleve rossz döntés volt, hogy erről nem a főváros, hanem a kerületek kaptak szabályozási jogot. Így most nincs egységes budapesti rendszer, miközben a probléma nyilvánvalóan túlmutat egy-egy kerületen.
A főigazgató arról is beszélt, hogy különbséget kellene tenni aközött, aki egyetlen lakását adja ki időnként, és aközött, aki üzletszerűen lakásokat vásárol rövid távú kiadásra. Szerinte a jelenlegi rendszer hozzájárul ahhoz, hogy a belvárosban kevesebb lakás marad a hagyományos bérleti piacon, ez pedig felfelé hajtja az albérletárakat.
Rákosrendező: nagy terv, hosszú időtáv
A beszélgetés végén Rákosrendező jövője került elő. Kiss Ambrus szerint ott egy 86 hektáros fejlesztési terület nyílhat meg, ahol park, lakások, közösségi és kulturális funkciók, valamint új közlekedési kapcsolatok jönnének létre. A cél nagyjából tízezer lakás megépítése.
Konkrét kulcsátadási dátumot azonban nem mondott. Azt hangsúlyozta, hogy ez több évtizedes léptékű fejlesztés, még ha az első ütemek reményei szerint gyorsabban is elindulhatnak. A projekt sikere ráadásul nagyban függ attól is, hogy a kormány teljesíti-e a hozzá kapcsolódó vállalásait, például a metróhosszabbítást és a Szegedi úti felüljáró ügyét.
A beszélgetés végére egy olyan város képe rajzolódott ki, amely egyszerre próbál túlélni és tervezni. Kiss Ambrus nem sikertörténetet mondott el, hanem egy folyamatos egyensúlyozást: hogyan lehet működtetni Budapestet úgy, hogy közben minden fontos területen szűkül a mozgástér.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
