„Gyűlöletre és dühre nem lehet szabadságot építeni” – Deák Dániel szerint a Békemenet ereje fölényről árulkodik
Breuer Péter vendége Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője volt a Pirkadat március 16-i adásában. A beszélgetés a március 15-i fővárosi politikai rendezvények értelmezéséről szólt: a Békemenet és a Tisza Párt demonstrációja, a két tábor ereje, a kampány utolsó heteinek stratégiája, valamint az ellenzéki mozgósítás és az esetleges választás utáni feszültségek is szóba kerültek. Az interjúban Breuer Péter ironikus, provokatív kérdéseire Deák egyértelműen kormánypárti olvasatot adott a történteknek.
Két tömeg, két olvasat
A beszélgetés nyitányában Breuer Péter azt vetette fel, miként lehetséges, hogy egy szabad országban az „Isten adta nép” az állam ellenzékének szerepébe helyezkedik, és vajon miért hisznek ennyien „álmessiásokban”. Deák Dániel erre a tömegek méretéből indult ki, és azt állította: még az ellenzékhez közel álló megszólalók is döntetlen közeli helyzetről beszéltek, ami szerinte valójában a Fidesz fölényét jelzi.
Úgy fogalmazott, hogy „ez azt jelzi, hogy a békemeneten voltak többen”, és számszerű becslést is adott: állítása szerint a Békemeneten mintegy 180 ezren, míg a Tisza rendezvényén körülbelül 150 ezren lehettek. Deák ebből azt a következtetést vonta le, hogy jelenleg a Fidesz áll kedvezőbb helyzetben.
Orbán győzelemre készül, nem védekezésre
Breuer Péter felolvasta a Népszava egyik értelmezését, amely szerint a kormánypárti rendezvény inkább egy ellenzékbe készülő tábor képét mutatta. Deák ezt határozottan visszautasította, és azt mondta: Orbán Viktor beszédéből éppen az derült ki, hogy győzelemre készül, hárommillió szavazót akar, és a következő hetekben ennek megfelelően fokozza a kampányt.
A politológus szerint a március 15-i rendezvény nem csupán erődemonstráció volt, hanem annak jele is, hogy a Fidesz saját táborát sikeresen felrázta. A kampány első szakasza szerinte erről szólt, most pedig a bizonytalanok megszólítása következik.
„Nem politikai gyűlés volt, hanem inkább egy ilyen vallási gyűlés”
A Tisza rendezvényéről Deák különösen éles szavakkal beszélt. Breuer Péter ugyan megjegyezte, hogy nem szeretné megbántani a hívő embereket, de a hangulatot a Vidám Vasárnaphoz hasonlította. Deák erre ráerősítve azt mondta: „Nem egy politikai gyűlés volt, hanem inkább egy ilyen vallási gyűlés volt”, és azt állította, hogy ezt a közösséget a gyűlölet tartja össze.
Szerinte az ellenzéki tábor indulati alapon szerveződik, és ezt azok a helyszíni jelenetek is mutatják, amelyekről a Patrióta stábja készített felvételeket. Deák úgy értelmezte a történteket, hogy a miniszterelnök egyik kulcsállítása – „gyűlöletre és dühre nem lehet szabadságot építeni” – visszaigazolást nyert a demonstráción tapasztalt légkörben.
Orosz befolyás helyett ukrán nyomásgyakorlás
A műsor egyik visszatérő témája az ellenzék által emlegetett orosz befolyás volt. Breuer Péter ironikusan kérdezett rá arra, valóban „ejtőernyőn dobják-e be” a KGB embereit Magyarországra. Deák Dániel ezt nevetséges állításnak nevezte, és azt mondta: miközben Zelenszkij nyíltan támadja és fenyegeti a magyar kormányt, az ellenzék mégis orosz beavatkozásról próbál beszélni.
A politológus szerint ez „pánikválaszreakció”, amellyel az ellenzéki nyilvánosság el akarja terelni a figyelmet az ukrán nyomásgyakorlásról. Azt is állította, hogy Magyar Péter rendre változtatja, éppen kiket nevez a Fidesz külföldi segítőinek, egyszer amerikai és izraeli, máskor orosz szereplőket emlegetve.
A kampány utolsó szakasza: országjárás és mozgósítás
Deák szerint a következő 27 nap kulcsszava a részvétel növelése lesz. A Fidesz korábbi aktivistatalálkozói szerinte már lezártak egy fontos szervezési szakaszt, most pedig Orbán Viktor országjárása következik, amelynek célja a bizonytalanok elérése és a meglévő szavazók aktivitásának fenntartása.
A beszélgetésben külön szóba került Hódmezővásárhely is, ahol Márki-Zay Péter már előre provokációt emlegetett Orbán Viktor látogatása kapcsán. Deák ezt kontraproduktívnak tartotta, mert szerinte az ilyen akciók inkább a miniszterelnök rendezvényeire irányítják a figyelmet. Példaként Lázár János fórumait hozta fel, ahol a bekiabálásokból végül rendre a kormánypárti oldal jön ki jobban.
Választás után jöhet a csalódottság, de nem vár erőszakot
Breuer Péter a beszélgetés végén arra kérdezett rá, mi a garancia arra, hogy április 12-én a vesztesek is békésen tudomásul veszik majd az eredményt. Deák Dániel szerint az ellenzék választási csalásról és külső beavatkozásról szóló kommunikációja valóban veszélyes, mert előkészítheti azt az értelmezést, hogy vereség csak manipulációval történhetett.
Ennek ellenére nem számít súlyos zavargásokra. Felidézte a 2018-as választás utáni tüntetéseket, amelyek ugyan csalódottságot jeleztek, de békések maradtak. Szerinte most is inkább egy „gyászidőszak” jöhet az ellenzéki oldalon, nem pedig erőszakos utcai jelenetek.
Vita az adatok körül
Az adás végén Breuer Péter szóba hozta Deák és Horn Gábor korábbi televíziós vitáját is, amely a Medián adatairól szólt. Deák azt állította, hogy ellenfele tévesen vádolta meg őt adathamisítással, majd később maga a Medián vezetője is elismerte, hogy valóban az intézet számait ismertette.
A politológus úgy értékelte: nemcsak a vitát nyerte meg, hanem „a valóságot is én nyertem meg”. Ez a mondat jól összefoglalta az interjú alaphangját is: Deák Dániel a március 15-i eseményeket egyértelműen a Fidesz politikai és szervezeti fölényének bizonyítékaként értelmezte.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
