„30 napnál tovább nem tarthat ez a háború” – Meddig bírja a világ az Irán elleni konfliktus árát?
Az iráni háború költségeiről, céljáról és lehetséges következményeiről vitázott a Heti TV „Világ zsidó szemmel” című műsorában Seres Attila műsorvezető, Fináli Gábor rabbi, M. Kende Péter újságíró és Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. A beszélgetés középpontjában az állt, hogy meddig tarthat a konfliktus, mi lehet az amerikai–izraeli hadműveletek valódi célja, és milyen geopolitikai következményekkel járhat a Közel-Kelet újabb háborúja.
A modern háború ára
A beszélgetést Seres Attila azzal a felvetéssel indította, hogy a modern hadviselés rendkívül drága eszközei korlátozhatják a konfliktus időtartamát.
„Szerintem 30 napnál nem tarthat tovább, mert egyszerűen nincs az a pénz.”
A műsorvezető szerint a precíziós fegyverek – drága rakéták, Patriot rendszerek vagy F–35-ös repülők – tömeges használata nem fenntartható hosszú ideig. A második világháborúban ezrével gyártották a repülőket és tankokat, ma viszont ezek az eszközök rendkívül költségesek és lassan pótolhatók.
Gyarmati István szerint a költség mellett az utánpótlás is kritikus kérdés.
„Nem csak az ára probléma, hanem az, hogy mennyit tudnak utána gyártani.”
A szakértő szerint a modern fegyverrendszerek technológiai bonyolultsága miatt az ipar nem képes gyorsan átállni tömeggyártásra, így a konfliktus intenzitása előbb-utóbb csökkenni fog.
Jogi háború – hadüzenet nélkül
Fináli Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok hivatalosan nem hirdetett háborút Irán ellen, ami jelentősen korlátozza a hadigazdaság bevezetését.
„A kongresszus, akinek joga van kihirdetni a háborút, nem hirdetett ki háborút.”
Szerinte a totális háború kihirdetése lenne az a lépés, amely lehetővé tenné a gazdaság teljes haditermelésre való átállását – ennek azonban jelenleg nincs politikai támogatása.
Mi a háború valódi célja?
A beszélgetés egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy egyáltalán mi a konfliktus konkrét célja. Gyarmati István szerint az amerikai álláspont világos: Irán katonai képességeinek korlátozása.
„Három célja van a háborúnak. Megfosztani Iránt attól a képességétől, hogy atomfegyvereket állítson elő, korlátozni a balisztikus rakétakapacitását, és megszüntetni a terrorizmus támogatását.”
Ez elsősorban a Hezbollah, a Hamász és a jemeni húszik támogatására vonatkozik.
Seres Attila viszont inkább Izrael biztonsági logikájából vezette le a konfliktust.
„A háborúnak az a célja, hogy megszűnjön az az egzisztenciális fenyegetés, ami Izraelt évtizedek óta létbizonytalanságban tartja.”
A műsorvezető szerint az iráni stratégia – amely különböző proxy szervezetekkel próbálta körbezárni Izraelt – olyan állandó fenyegetést jelentett, amely előbb-utóbb katonai megoldásra kényszerítette a zsidó államot.
Történelmi paradoxon: Irán és Izrael egykori szövetsége
A beszélgetés egyik érdekes része az volt, amikor a résztvevők felidézték, hogy Irán és Izrael történelmi kapcsolata sokáig kifejezetten jó volt.
Fináli Gábor emlékeztetett arra, hogy a zsidóság történetében a perzsa uralkodók fontos szerepet játszottak.
„A Bibliában messiásként van említve Kürosz, aki visszaengedte a zsidókat és támogatta a szentély felépülését.”
A rabbi szerint évszázadokon át Perzsia volt a zsidó szellemi élet egyik központja, és még a 20. században is viszonylag kedvező helyzetben éltek ott zsidók egészen az iszlám forradalomig.
Amerika és Izrael viszonya is változhat
A vita során többen felvetették, hogy a háború az amerikai–izraeli kapcsolatokra is hatással lehet. Gyarmati István szerint a feltétlen amerikai biztonsági garancia meggyengülhet.
„Ez az abszolút biztos amerikai biztonsági garancia a jövőben valószínűleg nem lesz a jelenlegi formájában.”
A konfliktus kimenetelét szerinte nemcsak a csatatér, hanem a gazdasági hatások – például az olajárak – is meghatározzák.
A kurdok mint lehetséges szárazföldi erő
A beszélgetés végén szóba került a kurdok szerepe is. A műsorban elhangzott, hogy egyes elképzelések szerint a kurd fegyveresek lehetnek azok, akik a szárazföldön lépnek fel az iráni rendszer ellen.
A kurdok azonban óvatosak. A szíriai kurdok példája figyelmeztető számukra: az amerikai támogatás gyorsan eltűnhet, ha a geopolitikai érdekek megváltoznak.
Meddig tart a háború?
A műsor végén a résztvevők megpróbálták megtippelni a konfliktus időtartamát. A vélemények megoszlottak, de a többség úgy vélte, az intenzív szakasz viszonylag rövid lehet.
Seres Attila összegzése szerint a modern hadviselés költségei és logisztikai korlátai miatt a háború hosszú távú, nagy intenzitású formában nehezen tartható fenn.
„Kizártnak tartom, hogy ezt tartósan fenn lehessen tartani.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
