„A modern fegyverek túl drágák a tömegháborúhoz” – Seres Attila a közel-keleti erőviszonyokról
A Pirkadat vendége Seres Attila, a hírolvasó.com főszerkesztője és a Heti TV Világ zsidó szemmel című műsorának szerkesztő-műsorvezetője volt. Breuer Péterrel a közel-keleti háború aktuális helyzetéről, az iráni rezsim szerepéről és a térség geopolitikai átrendeződéséről beszélgettek.
Csökken az iráni rakétatámadások intenzitása
A beszélgetés elején Breuer Péter arról kérdezte vendégét, hogy az izraeli lakosság mennyire érzi a háború közvetlen hatását. Seres Attila szerint az utóbbi időben csökkent a rakétariadók száma, ami részben az iráni katonai kapacitások gyengülésével magyarázható.
A főszerkesztő szerint a hírek arról szólnak, hogy az iráni rakétaindító képességek jelentős része megsemmisült, ezért ritkábban kerül sor támadásokra.
Omán váratlan szerepe
A beszélgetés során szóba került az is, hogy Omán közvetítőként jelent meg az amerikai–iráni tárgyalásokban, miközben felmerült a gyanú, hogy fegyverszállításokban is érintett lehet.
Seres Attila szerint nehezen elképzelhető, hogy az ománi állam hivatalosan részt venne ilyen műveletekben, mivel az ország hagyományosan igyekszik távol tartani magát a regionális konfliktusoktól. Elképzelhetőnek tartja azonban, hogy helyi csoportok vagy nem hivatalos hálózatok működnek közre ilyen akciókban.
A modern haditechnika paradoxona
A beszélgetés egyik érdekes pontja a modern haditechnika költsége volt. Seres Attila szerint a mai fegyverrendszerek annyira drágák, hogy a tömeges alkalmazásuk korlátozott.
A második világháború idején a hadviselés egyik kulcsa a tömegtermelés volt: repülőgépekből, tankokból és lövedékekből hatalmas mennyiségeket állítottak elő. A modern haditechnikában viszont egyetlen fegyverrendszer vagy rakéta ára akár millió dolláros nagyságrendű is lehet.
Ez azt jelenti, hogy a hadviselő felek sokkal takarékosabban használják ezeket az eszközöket.
A kurd kérdés újra előtérben
A beszélgetés során felmerült az is, hogy az Egyesült Államok az iráni kurdokat próbálhatja bevonni a konfliktusba. Seres Attila szerint ez egy régi geopolitikai minta része.
A kurdok – akik több ország területén élnek jelentős számban – történelmileg gyakran kerültek olyan helyzetbe, hogy nagyhatalmi játszmák eszközeivé váltak.
A főszerkesztő szerint ezért rendkívül érzékeny kérdés, amikor a kurd közösségek támogatásáról vagy felfegyverzéséről esik szó.
Irán történelmi dilemmája
A beszélgetés végén Breuer Péter az iráni rezsim történelmi hátterét vetette fel. Seres Attila szerint Irán történelme az elmúlt évszázadban több autoriter rendszer váltakozásáról szólt.
A sah rendszerét egy vallási teokrácia váltotta fel, amely azonban már nemcsak belpolitikai elnyomást jelentett, hanem regionális geopolitikai ambíciókat is megfogalmazott.
Ez a stratégia vezetett ahhoz, hogy Irán a térségben olyan fegyveres szervezeteket támogatott, amelyek Izrael és más országok ellen is felléptek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
