„A profit nem szitokszó” – meddig tartható fenn az árrésstop?
A Pirkadat február 25-i adásában M. Kende Péter Zoomon keresztül beszélgetett Neubauer Katalinnal, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárával. A téma ezúttal is az árrésstop volt, amely május végéig biztosan hatályban marad – de a kivezetés forgatókönyve továbbra sem látszik.
Május végéig biztosan marad
Neubauer Katalin szerint jelenleg nincs érdemi egyeztetés az árrésstop kivezetéséről. A kereskedelmi szövetség azt kérte a kormánytól, hogy legalább az alkalmazható árrés mértékét emeljék meg, illetve szűkítsék a termékkört, amely jelenleg 43 élelmiszer-kategóriát érint.
Egyelőre azonban nincs konkrét jelzés arra, hogy változtatás készülne.
A helyzetet bonyolítja, hogy a kereskedelmi különadó sávhatárainak emelése a nagy láncok számára kedvezőbb feltételeket teremtett. A kormányzati érvelés szerint ezzel már kapott könnyítést az ágazat, így az árrésstop ügyében most nincs további mozgástér.
Neubauer hangsúlyozta: a két kérdés különböző. A különadó elsősorban a nagy láncokat érinti, míg az árrésstop leginkább a szupermarketeket és a kisebb kereskedőket hozza nehéz helyzetbe.
Import vagy magyar termék? – az ár dönt
A műsorban szóba került az is, miért találkoznak a vásárlók sok esetben lengyel almával, szlovák tejjel vagy import zöldséggel a polcokon.
A szövetség vezetője szerint a kereskedők naponta versenyeznek a vásárlókért, és a döntő tényező a fogyasztói ár. Ha egy importforrásból kedvezőbb beszerzési ár érhető el, akkor azt választják, mert a vásárlókat az alacsonyabb ár vonzza.
Amennyiben magyar termék versenyképes áron elérhető, az természetesen megjelenik a kínálatban is – különösen a szélesebb választékot biztosító szupermarketek esetében.
Diszkont vs. szupermarket – mi a tét?
Magyarországon a diszkontláncok forgalmi részesedése már meghaladja a 30 százalékot, miközben a szupermarketek is hasonló arányt képviselnek.
Neubauer szerint kulcsfontosságú, hogy ezek a formátumok „férjenek meg egymás mellett”, mert a verseny hosszú távon javítja a szolgáltatás minőségét és a választékot.
Az árrésstop azonban éppen a szupermarketeket érinti érzékenyen, ahol szélesebb kínálat és több helyi beszállító jelenik meg. Ha ezek jövedelmezősége romlik, az nemcsak a választék szűküléséhez, hanem a fejlesztések elmaradásához is vezethet.
„A profit nem szitokszó”
A beszélgetés egyik kulcsmondata így hangzott:
„A profit nem szitokszó.”
Neubauer szerint a vállalkozások fejlődésének alapja a nyereség. Ha az árrésstop elvonja a jövedelmezőség jelentős részét, akkor elmaradnak a modernizációs beruházások, technológiai fejlesztések és üzletmegújítások.
Ez hosszú távon a vásárlók számára is hátrányos lehet.
Hogyan lehetne kivezetni?
A kivezetés kérdése különösen érzékeny. Ha az árrésstop megszűnik, az inflációs hatással járhat, amit a vásárlók azonnal érzékelnek.
Neubauer szerint a fokozatosság elve lehet az egyetlen járható út:
először az árrés mértékének emelése,
majd a termékkör szűkítése,
végül a teljes kivezetés.
A jelenlegi inflációs adatok kedvezőbb mozgásteret adhatnának egy ilyen átmeneti megoldásnak – de a szándék egyelőre nem látható.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
