„Egy aranytojást tojó tyúk” – Új terminál, reptéri gyorsvasút és ambiciózus bércélok
A február 20-i Pirkadatban Breuer Péter vendége Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője volt. A beszélgetés fókuszában a budapesti repülőtér új termináljának alapkőletétele, a tervezett reptéri gyorsvasút, valamint a költségvetési és foglalkoztatási kilátások álltak. A szóvivő szerint a repülőtér-fejlesztés az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb beruházás lesz a következő évtizedekben.
Új terminál: történelmi léptékű beruházás
A beszélgetés elején Palóc André bejelentette: aznap kerül sor a repülőtér harmadik termináljának alapkőletételére.
„Szerintem ez egy óriási dolog, az egyik legnagyobb beruházása az országnak a következő évtizedekben meghatározó lesz.”
A szóvivő hangsúlyozta, hogy a repülőtér nem csupán személyforgalmi, hanem cargo szempontból is kiemelt jelentőségű. A légi áruszállítás – amely a globális kereskedelem kulcseleme – jelentős bevételi forrást jelent.
„Az a sok holmi, amit vásárolunk a világ számos tájáról, ami érkezik áru, vagy átutazóban van áru, az ugye a kargószállítás és az az egy végtelenül nagy üzlet.”
A fejlesztés célja, hogy a repülőtér nagyobb kapacitással, több szolgáltatással és még magasabb profitabilitással működjön.
Visszavásárlás és megtérülés
Breuer Péter felvetette a repülőtér korábbi privatizációját és visszavásárlását. Palóc André egyértelműen fogalmazott:
„Óriási hiba volt” eladni a repülőteret.
Szerinte nemcsak stratégiai és biztonsági szempontból volt indokolt a visszavásárlás, hanem üzletileg is.
„Hamarabb fogja visszahozni az árát, mint az a nemzetközi sztenderdekben jellemző.”
A szóvivő szerint a repülőtér már most is több tízmilliárd forintos profittal működik, és a bővítéssel tovább növelhető a bevétel.
Reptéri gyorsvasút: 20 perc, 3-4000 forint
A terminálfejlesztés mellett kulcskérdés a közlekedési kapcsolatok javítása. A szóvivő megerősítette: a reptéri gyorsvasút kiírása megtörtént, a határidőt 30 nappal meghosszabbították.
A cél egy közvetlen, átszállás nélküli kapcsolat a belváros és a repülőtér között.
„Egy nagyjából 20 perc körüli menetidővel, egy most hozzávetőleges árat mondok, de ilyen 3-4000 forintos menetjegy árral tud majd esetleg működni egy vasúti közlekedés a belvárosból a reptérre.”
Fontos szempont, hogy a szolgáltatás versenyképes legyen a taxival, és az ország más részeiről érkezők számára is egyszerű átszállási lehetőséget biztosítson.
Költségvetés és államadósság
A beszélgetés második felében a költségvetés és az államadósság került szóba. Palóc André szerint a választási év ellenére stabil pénzügyi mutatókkal működik az ország.
„Az MNB legutóbbi kimutatása szerint is 5% alatti a hiány.”
A GDP-arányos államadósságot 74,6% körülire tette, ami szerinte az EU-átlag (80% felett) alatt van.
„A legtöbb országnál és a legtöbb szomszédos országnál is alacsonyabb.”
Foglalkoztatás és bércélok
A szóvivő beszélt a foglalkoztatásról is. Elmondása szerint csökkent az álláskeresők száma, és hosszú távú cél az 5 millió foglalkoztatott elérése.
Emellett ambiciózus bércélokat is megfogalmazott:
„1 millió Ft legyen az átlagbér a piacon, és hogy 1000 euró legyen a minimálbér.”
Hozzátette: ezek a célok a következő három-négy évben elérhetők lehetnek.
Családbarát vízió
A demográfiai kérdések kapcsán Palóc André hangsúlyozta:
„Egy nemzetállam nem lehet nem családbarát.”
A foglalkoztatási bővítés és a bérnövekedés szerinte szorosan összefügg a családpolitikai célokkal és a gazdasági stabilitással.
Repülőtér mint jövőkép
A beszélgetés végére kirajzolódott egy átfogó vízió: a repülőtér nem csupán infrastrukturális beruházás, hanem gazdasági motor, amely a cargo-forgalom, a turizmus és a nemzetközi kapcsolatok révén hosszú távon is meghatározza Magyarország pozícióját.
A szóvivő szavai szerint a cél, hogy az „aranytojást tojó tyúk” még nagyobb és még jövedelmezőbb legyen – nemcsak a főváros, hanem az egész ország számára.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
