„Most nagyobb az esélye egy iráni támadásnak, mint két héttel ezelőtt” – Dr. Kis-Benedek József a béketanácsról és a közel-keleti feszültségről
A február 20-i Pirkadatban Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár, volt katonai attasé volt. A beszélgetés középpontjában a frissen megalakult „béketanács”, a gázai helyzet, az európai részvétel kérdése és az Irán körül növekvő katonai feszültség állt. A szakértő óvatos, sőt szkeptikus hangot ütött meg: szerinte a szándék kevés, a konkrét tervek hiányoznak.
Béketanács: szándék van, terv még nincs
Dr. Kis-Benedek szerint a béketanács megalakulása önmagában nem jelent áttörést.
„Egyelőre izgalmasat nem tudok mondani, mert azon kívül, hogy ők jól érezték magukat, meg hát meglehetősen kevesen voltak, mert hát a Béketanács 20 fővel egy nem olyan nagy szervezetet takar.”
A szakértő hiányolta a világosan lefektetett célokat és az írásba foglalt koncepciót. Úgy látja, a kezdeményezés erősen személyfüggő:
„És a vezetést illetően egy ember vezet, azt pedig úgy hívják, hogy Donald Trump, és azt fogják csinálni a többiek, amit ő mond.”
Bár az Egyesült Államok 10 milliárd dolláros támogatást ígért, Dr. Kis-Benedek szerint ez önmagában kevés egy olyan térség újjáépítéséhez, mint Gáza.
Gáza: a második szakasz lesz a nehéz
A gázai válság első szakasza lezárult, de a folytatás jóval bonyolultabb lehet.
„A gázai válság első szakasza lezárult. A második szakasz nagyon nehéz lesz.”
A szakértő rámutatott: a helyreállítás nem strandépítéssel kezdődik, hanem alapvető szükségletekkel – lakhatás, élelem, biztonság.
Kritikusan jegyezte meg azt is, hogy a válság közvetlen szereplői közül nem mindenki kapott szerepet a tárgyalásokban:
„Akiket ez érint, azokkal nem tárgyalnak.”
Izrael részvétele szerinte kulcskérdés. Úgy véli, ha Izrael nem vesz részt aktívan a folyamatban, az egész kezdeményezés hitelessége megkérdőjeleződik.
Európa kivár
Breuer Péter felvetette, hogy az EU külügyminiszterei is tárgyalnak a részvételről. Dr. Kis-Benedek szerint azonban az Európai Unió mint intézmény nem feltétlenül fog beszállni, inkább tagállami döntések várhatók.
„Nem hiszem, hogy az Európai Unió ebbe most azon kívül, hogy politikailag követi az eseményeket, beszállna.”
A szakértő inkább a nagy európai államok – Németország, Franciaország, Olaszország – aktívabb szerepvállalását tartaná fontosnak, valamint Nagy-Britanniáét.
Románia megfigyelői státuszát helyes döntésnek nevezte, hiszen ez lehetőséget ad a tájékozódásra anélkül, hogy azonnali kötelezettségvállalással járna.
Magyarország és Izrael kapcsolata
A műsorban szó esett a magyar–izraeli viszonyról is. Dr. Kis-Benedek elismerte:
„El kell ismerni, hogy Magyarország és Izrael között jó kapcsolat van.”
Ugyanakkor hangsúlyozta: a közel-keleti rendezésben Magyarország szerepe korlátozott.
A szakértő szerint Benjámin Netanjahu csatlakozása a béketanácshoz nem volt automatikus, és komoly egyeztetések előzhették meg.
Irán: nő a katonai kockázat
A beszélgetés legélesebb része az iráni helyzetről szólt. Az Egyesült Államok második tengeri harci köteléke is megérkezett a térségbe, és az amerikai katonai vezetés jelezte: politikai döntés esetén azonnal képesek műveletet indítani.
Dr. Kis-Benedek így fogalmazott:
„Most már inkább arra az oldalra állok, hogy nem elképzelhetetlen egy amerikai támadás.”
Sőt, egyértelműbb kijelentést is tett:
„Most azt mondanám, hogy nagyobb az esélye egy iráni támadásnak, mint mondjuk két héttel ezelőtt volt.”
Ezt nemcsak az amerikai jelenlét növekedésével, hanem azzal magyarázta, hogy az iráni kérdésben nem született megállapodás. Közben Oroszország és Irán közös hadgyakorlatot tart, ami tovább növeli a feszültséget.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
