„Vagy Ukrajna, vagy a rezsicsökkentés” – Hollik István szerint sorsdöntő kérdések előtt áll Magyarország
A február 20-i Pirkadatban Breuer Péter vendége Hollik István, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője volt. A beszélgetésben szó esett a Liszt Ferenc Repülőtér új termináljának alapkőletételéről, Ukrajna uniós csatlakozásának kérdéséről, a Barátság kőolajvezetékről, valamint egy, a gyermekek digitális eszközhasználatát érintő törvényjavaslatról is. Hollik István több ponton éles kritikát fogalmazott meg Brüsszellel és a hazai ellenzékkel szemben.
Repülőtér-fejlesztés a „háború árnyékában”
A beszélgetés elején a Liszt Ferenc Repülőtér új termináljának alapkőletétele került szóba. Hollik István szerint a fejlesztés túlmutat önmagán, és szimbolikus jelentőségű.
„A magyar kormány azt, amit a baloldali kormányok eladtak, elkótyavetyéltek azért, hogy betömködjék a költségvetést, most ezeket az elkótyavetyélt vagyonelemeket a nemzeti kormány visszaszerzi és visszaszerezte.”
A képviselő hangsúlyozta: miközben Európa több pontján megszorításokról és hadiipari fejlesztésekről beszélnek, Magyarország repülőteret fejleszt.
„Itt a háború árnyékában, ahol egy olyan Európában, ahol mindenki megszorításokról beszél, meg arról, hogy hadigyárakat kell építeni, ehelyett mi repteret fejlesztünk.”
Ukrajna uniós csatlakozása: „Ez egy óriási veszély”
A beszélgetés súlypontja Ukrajna EU-csatlakozásának kérdésére került. Hollik István szerint az ellenzék alábecsüli a kérdés jelentőségét.
„Ez pontosan ugyanolyan, mint amikor a baloldal azt mondta 2015-ben, hogy a bevándorlás az egy probléma. Az valójában nem is létezik.”
A képviselő szerint Ukrajna gyorsított felvétele jelentős pénzügyi terhet róna Magyarországra. Számításai szerint a megemelt uniós tagdíj és a közös ukrajnai finanszírozás évente akár 700 milliárd forintos többletterhet is jelenthetne.
„A kérdés úgy fog fölmerülni, hogy vagy Ukrajna, vagy a rezsicsökkentés, vagy Ukrajna vagy a nyugdíj.”
Hozzátette:
„Mi azt mondjuk, hogy inkább repteret fejlesztünk, adómentességet építünk, 14 havi nyugdíjat adunk az időseknek, és Ukrajnába pedig ne menjen a magyarok pénze.”
Barátság kőolajvezeték: zsarolás vagy ellenintézkedés?
Breuer Péter felvetette, hogy Ukrajna a Barátság kőolajvezeték ügyében nem tartotta be szerződéses kötelezettségeit. Hollik István ezt politikai nyomásgyakorlásként értékelte.
„Ukrajna zsarolja Magyarországot annak érdekében, hogy mi járuljunk hozzá az ő gyorsított tagfelvételükhöz.”
A magyar válaszlépés – a dízelexport korlátozása – szerinte arányos intézkedés.
„Azt mondtuk, hogy ha ők egyébként elzárják a barátság kőolajvezetéket, akkor Magyarország nem fog dízelt exportálni Ukrajnába.”
Hollik bírálta az Európai Bizottságot is, amiért szerinte nem Ukrajnát, hanem Magyarországot és Szlovákiát vizsgálja az ügyben.
„Olyan szinten kilóg a lóláb, hogy az valami elképesztő.”
Bizalmatlansági indítvány és brüsszeli felelősség
A beszélgetés során szóba került Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság felelőssége is. Hollik István szerint több stratégiai hiba köthető a bizottsági elnökhöz.
„Mindenben megbukott.”
A képviselő kifogásolta, hogy a Tisza Párt nem vett részt a bizalmatlansági indítvány körüli parlamenti folyamatban.
Digitális eszközhasználat: jön a törvény?
A beszélgetés végén egy, a hat év alatti gyermekek digitális eszközhasználatát érintő törvényjavaslatról is szó esett. Hollik István szerint a cél a szülők tájékoztatása.
„Tájékoztassuk a szülőket arról, hogy hat éves kor alatt az ilyen digitális kütyüknek a használata a gyerek fejlődését akadályozza.”
Elmondása szerint Brüsszel „indokolt véleményt” küldött, és nem zárta ki kötelezettségszegési eljárás indítását.
„Ha beperelnek és kötelezettségszegési eljárást indítanak majd emiatt ellenünk, hát tegyék, meg fogjuk magunkat védeni a bíróságon, de a gyermekeinket is meg fogjuk védeni.”
Éles politikai frontvonalak
A beszélgetés világosan megmutatta: a repülőtér-fejlesztéstől az energiapolitikán át az uniós csatlakozási vitákig minden kérdés politikai dimenziót kap a 2026-os választások közeledtével. Hollik István üzenete egyértelmű: szerinte Magyarország számára az elsődleges cél a nemzeti érdekek védelme, még akkor is, ha ez Brüsszellel való konfliktust jelent.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
