„Kína nem nyugodhat meg – és a Nyugat sem” – Tajvan, hadsereg és gazdasági repedések a felszín alatt
A Heti TV Külpolitikai Kitekintő című műsorában Gyarmati István műsorvezető Matura Tamással és Breuer Ádámmal beszélgetett Kína globális helyzetéről. A kérdés egyszerűnek tűnt: valóban rosszul áll-e Kína szénája? A válasz azonban korántsem az. Gazdasági lassulás, katonai ambíciók, Tajvan jövője, hadseregbeli tisztogatások és belső hatalmi dilemmák – 30 percben egy világhatalom bizonytalanságai.
„Gazdaságilag elérhette a csúcsát – geopolitikailag nem”
Gyarmati István első kérdése rögtön a lényegre tapintott: tényleg rosszul áll-e Kína?
Matura Tamás szerint időtáv kérdése a válasz. „Ma az Egyesült Államok gondolkodóiban most nagyjából az a kép csapódott le, hogy Kína gazdaságilag valószínűleg elérte a csúcsát.” A növekedés lassulása azonban nem jelenti azt, hogy Kína geopolitikai értelemben is gyengülne. Sőt: a katonai képességek – különösen a haditengerészet – fejlesztése intenzíven folytatódik.
Breuer Ádám hozzátette: Japán, Tajvan és az Egyesült Államok szövetségesei egyre idegesebbek. Hszi Csin-ping korábbi ígérete – miszerint a Népi Felszabadító Hadsereg a századik évfordulóra háborúképes lesz – nem maradt visszhang nélkül.
Tajvan: invázió, blokád vagy kivárás?
A műsor egyik központi kérdése az volt, reális-e 2027-ben egy tajvani támadás.
Egy klasszikus partraszállás a szakértők szerint a normandiai művelethez mérhető volumenű lenne: legalább félmillió katona átszállítását igényelné a Tajvani-szoroson. A modern haditechnika mellett ez óriási kockázat.
Matura Tamás azonban más lehetőségeket is felvetett: blokád vagy „karantén” jellegű megoldás, amely nem azonnali invázió, hanem fokozatos nyomásgyakorlás lenne. A probléma az, hogy ha Kína megelőző csapást mérne amerikai vagy japán bázisokra – például Okinavára vagy Guamra –, az automatikusan regionális háborút jelentene. Ha viszont nem teszi, időt ad az Egyesült Államoknak az erők összevonására.
A beszélgetés végén Gyarmati István gyors „szavazást” kért: lesz-e háború 2027-ben Tajvan miatt? Egyik szakértő szerint sem valószínű.
Hadsereg-tisztogatások: korrupció vagy lojalitás?
Gyarmati István felvetette a párhuzamot a történelmi tisztogatásokkal: vajon a kínai hadsereg felsővezetésének ismétlődő leváltása háborús előkészület jele?
Matura Tamás emlékeztetett: a Népi Felszabadító Hadsereg nem az állam, hanem a párt hadereje. Jelentős gazdasági önállósága van, és a korrupció valós probléma. Ugyanakkor szerinte a tisztogatások inkább lojalitási és hatalmi konszolidációs lépések.
Breuer Ádám úgy fogalmazott: nem tudjuk pontosan, mi történik, „a világ egyik legfeketébb dobozáról” beszélünk. Rövid távon a vezetőcserék gyengíthetik az operatív hatékonyságot, hosszabb távon viszont eltűnhetnek a belső fékek.
A felbomló társadalmi szerződés
A kínai modell évtizedeken át a gyors gazdasági növekedésre épült: a párt jólétet biztosít, cserébe a társadalom nem kér politikai pluralizmust. Matura Tamás szerint azonban ez a szerződés repedezik.
Az elmúlt években 30–40 százalékos költségvetési és fizetéscsökkentésekről érkeztek hírek egyetemeken és kutatóintézetekben. A 2009 után beharangozott modellváltás – az exportorientált növekedésről a belső fogyasztás felé – nem hozta meg a várt áttörést.
Breuer Ádám a Covid-időszakot tartja töréspontnak: a külföldi szakemberek távozása, a bizalom megingása és a centralizáció erősödése új strukturális problémákat okozott.
Város és vidék: megmaradó szakadék
Gyarmati István rákérdezett a város–vidék különbségre is. A part menti metropoliszok és a belső tartományok közötti eltérés továbbra is jelentős, bár a tartományi fővárosok már alig maradnak el a fejlett partvidéktől. A falusi térségek azonban sérülékenyebbek, különösen a gazdasági lassulás idején.
A belső migráció eddig felszívta a munkaerőt, de kérdés, meddig tartható fenn ez az egyensúly.
Mi jön ezután?
A beszélgetés végén Gyarmati István úgy fogalmazott: Kína ma is szuperhatalom – még ha gazdasági értelemben lassul is. A rendszer stabil, de repedések látszanak. A háború rövid távon nem valószínű, de a stratégiai feszültség tartós.
A műsorvezető zárszava egyszerre volt ironikus és komoly: Kínáról akkor is lesz miről beszélni, ha javul a helyzet – és akkor is, ha nem.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
