„A nyugdíjasok sokkal okosabbak, mint aminek feltételezik őket” – kampányígéretek és a 2037-es árnyék
A február 18-i Pirkadatban M. Kende Péter vendége Dr. Farkas András volt, akit sokan egyszerűen csak „nyugdíjguru”-ként ismernek. A beszélgetés középpontjában a kampányidőszakban megszaporodó nyugdíjígéretek, a 13. és 14. havi juttatások fenntarthatósága, valamint a rendszer hosszú távú jövője állt.
Szent tehén vagy politikai realitás?
A beszélgetés egy látszólag apró kérdéssel indult – az ingyenes közlekedés és a korábbi, soha meg nem valósult „ingyen repülőjegy” ötletével. Farkas András azonban gyorsan világossá tette: ezek marginális kérdések a nyugdíjrendszer egészéhez képest. Az ingyenesség sem valóban ingyenes, hiszen az állam költségvetési tételként kifizeti a közlekedési vállalatoknak.
A lényeg szerinte nem ez, hanem az, hogy a választási kampányban a nyugdíjasokhoz „tilos hozzányúlni”. Egy már meglévő juttatás visszavonása politikai öngyilkosság. Ezt bizonyította a 2009–2010-es 13. havi nyugdíj visszavonásának következménye is.
A szakértő szerint ugyanakkor a nyugdíjasok nem manipulálhatók egyszerű pénzügyi ígéretekkel: „a nyugdíjasok sokkal okosabbak, mint aminek feltételezik őket”.
13., 14. havi nyugdíj: hatalmas számok
Jelenleg egyhavi nyugdíj kifizetése az öregségi nyugdíjasoknak mintegy 540 milliárd forintba kerül, az egyéb ellátottakkal együtt pedig akár 620 milliárdba. Két plusz hónapnyi juttatás már több mint 1200 milliárd forintos tétel.
A 13. havi nyugdíj törvényben rögzített, a 14. havi juttatás első negyedét már kifizették. A probléma az, hogy ezeknek nincs járulékfedezetük, vagyis nem a befizetésekből finanszírozzák őket, hanem költségvetési forrásból. Farkas András szerint „ingyen ebéd nincs”: vagy infláció, vagy eladósodás formájában fizeti meg a társadalom az árát.
Magyarország ráadásul a plusz juttatásokat mechanikusan, a tényleges nyugdíj összegével azonos mértékben fizeti. Más országok – például Lengyelország – egységes, minimálnyugdíjhoz kötött plusz összeget adnak, ami sokkal kevésbé terheli a költségvetést.
A valódi probléma: elszegényedő idősek
A szakértő szerint a magyar rendszer legnagyobb gondja, hogy engedi elszegényedni a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkező réteget. A kétmillió öregségi nyugdíjas közül mintegy 700 ezren a szegénységi küszöb alatt élnek, közülük 350–400 ezren a mélyszegénységi határ közelében vagy alatta.
Az egyik választási javaslat szerint 120 ezer forintra emelnék a minimális nyugdíjat, valamint további kiegészítést adnának a 120–140 ezer forintos sávban. Ez nagyjából 200–250 milliárd forintos plusz költséget jelentene, és több százezer ember helyzetén javíthatna.
Egy másik elképzelés a nyugdíjas szép kártya bevezetése, amely 200 ezer forintos keretet adna az átlag alatti nyugdíjasoknak, a magasabb ellátásban részesülőknek pedig kevesebbet vagy semmit. Ez már 350 milliárd forint körüli tétel lenne évente.
Idegen elemek a rendszerben
Farkas András szerint a legnagyobb kérdés nem az, hogy adható-e több pénz – mert GDP-arányosan Magyarország kevesebbet költ nyugdíjra, mint az uniós átlag –, hanem az, hogy hogyan. A plusz juttatások ugyanis „idegen elemek” a rendszerben: nem épülnek be a nyugdíj összegébe, nem részei az emelési mechanizmusnak, politikailag kiszolgáltatottak.
A szakértő egyértelműen amellett érvelt, hogy a nyugdíjemelés rendszerét kellene átalakítani. Jelenleg a nyugdíjak kizárólag inflációkövetők, miközben a bérek gyorsabban nőnek. Ez hosszú távon növeli a különbséget az aktív keresők és a nyugdíjasok között.
2037: a nagy figyelmeztetés
A beszélgetés visszatérő motívuma volt a demográfiai fordulópont, amely 2037 körül válhat igazán élessé. Az öregedő társadalom miatt a nyugdíjrendszer finanszírozása egyre nehezebb lesz, és előbb-utóbb hozzá kell nyúlni a szabályokhoz.
Farkas András szerint rövid távon még van mozgástér, de a fenntarthatóság kérdése nem söpörhető a szőnyeg alá. A valódi reformnak a nyugdíjemelési mechanizmusnál kell kezdődnie, nem egyszeri vagy külön juttatásoknál.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
