„Nem a kátyú a gond, hanem az egész rendszer”
A Pirkadat február 9-i adásában Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója volt a vendég. A műsort Breuer Péter vezette. A beszélgetés látszólag a kátyúzásról indult, de hamar a főváros pénzügyi túléléséről, az önkormányzati finanszírozás válságáról és a jogállamiságot érintő kormányzati lépésekről szólt.
A főigazgató már a beszélgetés elején világossá tette: nem azért kell a fővárosnak banki hitelkeretekhez nyúlnia, mert ez tudatos stratégia, hanem mert a jelenlegi önkormányzati finanszírozási rendszer erre kényszeríti Budapestet.
Miért él a főváros folyamatosan hitelből?
Kiss Ambrus elmondta, hogy a főváros bevételei évente néhány időpontra koncentrálódnak, miközben a kiadások – az útfenntartástól a közösségi közlekedésig – folyamatosan jelentkeznek. Emiatt a főváros, akárcsak a cégei – például a közösségi közlekedést működtető vállalatok –, gyakorlatilag egész évben folyószámlahitelre szorul.
Ez a gyakorlat milliárdokat von el Budapesttől kamat és banki költségek formájában. A főigazgató szerint egy európai színvonalú önkormányzati finanszírozás mellett minderre nem lenne szükség.
Kátyúk mindenütt – mitől romlanak ilyen gyorsan az utak?
A beszélgetés egyik leghétköznapibb, mégis legérzékenyebb témája a budapesti utak állapota volt. Kiss Ambrus megerősítette: az úthálózat körülbelül negyede sürgős felújításra szorul. Nem újonnan épített utak mennek tönkre, hanem évtizedek óta alulfinanszírozott szakaszok, amelyeket a téli fagy–olvadás ciklusai különösen gyorsan károsítanak.
A főváros jelenleg két alapvető technológiát használ a kátyúzásra. A hideg aszfaltos megoldás gyors, de ideiglenes, elsősorban a kisebb kátyúk azonnali kezelésére szolgál. A meleg aszfaltos javítás tartósabb, de időjárás- és kapacitásfüggő. Egy rosszabb napon akár több ezer új kátyú is keletkezhet, miközben a javítási kapacitás napi szinten körülbelül ezer kátyú megszüntetésére elegendő.
Kiss Ambrus hangsúlyozta: a kátyúk nem önmagukban a probléma, hanem annak tünetei, hogy hosszú évek óta nincs elegendő forrás az úthálózat átfogó megújítására.
Kártérítés és bejelentés: mit tehet az autós?
A főigazgató szerint, ha egy kátyú kárt okoz egy járműben, azt elsősorban a biztosítón keresztül kell rendezni. Ugyanakkor kifejezetten kérte az autósokat, hogy a kátyúkat jelentsék be a közútkezelőnél, mert a kollégák nem minden hibát látnak azonnal. A bejelentések segítik a priorizálást, még ha az azonnali javítás nem is mindig lehetséges.
Aluljárók, hajléktalanság és a „bezárás” illúziója
A beszélgetés hosszabb szakasza foglalkozott az aluljárók állapotával és a hajléktalanság kérdésével. Kiss Ambrus határozottan cáfolta azt az elképzelést, hogy az aluljárók éjszakai lezárása valódi megoldást jelentene. Szerinte ez nem oldaná meg sem a hajléktalanságot, sem a közbiztonság kérdését, miközben jelentős pluszköltségekkel járna.
Rámutatott arra is, hogy az utcán élők jelentős része dolgozik, nyugdíjat kap, vagy valamilyen rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és nem sztereotip módon „nem akar” segítséget. Az utcai szociális munkások ismerik az érintetteket, és akik elfogadják a segítséget, azok kapnak is. Akik elutasítják, azokat jogilag nem lehet kényszeríteni.
Jogállamisági konfliktus: szolidaritási hozzájárulás és kormányrendelet
A beszélgetés egyik legsúlyosabb része a főváros és a kormány közötti jogi konfliktusról szólt. Kiss Ambrus szerint egy friss, visszamenőleges hatályú kormányrendelet lényegében lezárná a bíróság előtt folyó pereket a szolidaritási hozzájárulás ügyében, és lehetővé tenné, hogy az állam mintegy 60 milliárd forintot emeljen le a főváros számlájáról.
A főigazgató ezt a lépést a bírósági függetlenségbe való durva beavatkozásként írta le. Felhívta a figyelmet arra, hogy több bíróság is alkotmánybírósági és akár uniós jogi kontrollt fontolgat, ami szerinte azt mutatja: nemcsak politikai, hanem alapvető jogállamisági kérdésről van szó.
Túlélési üzemmód Budapest számára
A jelenlegi helyzetben a főváros „túlélési üzemmódra” kapcsolt. Kiss Ambrus elmondta: béreket és járulékokat fizetnek, de számlákat – a legnagyobb közműszolgáltatók felé is – csak korlátozottan, amíg meg nem érkeznek az iparűzési adó bevételei. Ez az állapot várhatóan március közepéig tartható fenn.
Ugyanakkor hangsúlyozta: a szociális támogatások, rezsitámogatások nem sérülnek, és az átmeneti pénzhiány miatt a budapestiek nem maradhatnak segítség nélkül.
„Nem kátyúkról beszélünk, hanem Budapest működéséről”
A beszélgetés végén világossá vált: a kátyúzás csak kiindulópont volt. Kiss Ambrus szerint a főváros problémái rendszerszintűek, és új, kiszámítható önkormányzati finanszírozás nélkül Budapest folyamatos válságkezelésre lesz kényszerítve.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
