„A háborút mindig hajnalban kezdik – de nem biztos, hogy el kell kezdeni”
A Heti TV február 2-i Pirkadat című reggeli műsorában a Közel-Kelet egyre feszültebb katonai helyzetéről beszélgetett Breuer Péter vendégével, Kis-Benedek József egyetemi tanárral, katonapolitikai szakértővel. A műsorvezető a Tubisvát ünnepéhez kapcsolódó felvezetés után gyorsan rátért az adás központi kérdésére: vajon mikor és milyen feltételek mellett indulhat el egy újabb háború a Közel-Keleten, különösen Irán ellen.
Háborús forgatókönyvek és a meglepetés ereje
Breuer Péter arra kérdezett rá, előfordult-e már a történelemben, hogy senki sem tudta pontosan, mikor kezdődik egy háború. Kis-Benedek József szerint a hadseregek mindig kész forgatókönyvekkel dolgoznak. „A forgatókönyv arról szól, hogy na most kezdődik a háború, és milyen szakaszai lesznek” – fogalmazott. A konkrét időpont azonban politikai döntés, amelyet számos tényező befolyásol, az időjárástól az ellenfél felkészültségéig. A szakértő kiemelte: „Ezt úgy hívják, hogy meglepetés. Ha bejelentjük, mikor indul a csapás, a másik oldal fel tud készülni.”
Irán körül minden adott, még sincs döntés
A beszélgetés során világossá vált, hogy a térségben jelentős katonai erők állomásoznak, és átcsoportosítások is zajlanak. Kis-Benedek József szerint ez azt jelenti, hogy „bármikor el lehet kezdeni” egy hadműveletet. Ugyanakkor úgy látja, az amerikai elnök egyelőre nem akar nagy támadást indítani, inkább azt szeretné elérni, hogy az iráni vezetés lépjen vissza. „Nagyon kevesen tudják azt, hogy mikor indulhat konkrétan” – mondta, hozzátéve: a katonai tervek készen állnak, de a politikai akarat még bizonytalan.
Öbölmenti országok: nem felkészületlenség, hanem félelem
Breuer Péter felidézte azokat az amerikai nyilatkozatokat, amelyek szerint az öbölmenti országokat előbb légvédelmi rakétákkal kellene felszerelni. Erre a szakértő határozottan reagált: „Ez duma szerintem. Hát annyira, amennyire kell, föl vannak készülve.” Szerinte ezek az államok nem azért ódzkodnak a háborútól, mert védtelenek, hanem mert tartanak az eszkalációtól és attól, hogy az amerikai bázisok elleni iráni válaszcsapások őket is közvetlenül érintenék.
Másképp látják a világot
Arra a kérdésre, miért változott meg Szaúd-Arábia és más országok hozzáállása Iránhoz, Kis-Benedek József úgy válaszolt: „Másképp látják a világot.” Úgy véli, az amerikai politika kiszámíthatatlansága félelmet kelt a térségben, és az arab országok nem akarnak újabb háborút. Inkább valamiféle megállapodási keretet látnának szívesen, még akkor is, ha Iránnal kapcsolatban súlyos fenntartásaik vannak.
Háború vagy diplomácia?
A műsor egyik legerősebb állítása akkor hangzott el, amikor az iráni belső helyzetről, az alapvető hiányokról és az erőszakról esett szó. Breuer Péter felvetette: Amerika feladata-e megszabadítani Iránt a jelenlegi vezetéstől. Kis-Benedek József erre óvatosan reagált. Felidézte, hogy az Egyesült Államok korábbi „világcsendőri” szerepe Afganisztánban és Irakban sem hozott tartós stabilitást. Szerinte „a katonai megoldás az a végső megoldás, ha már nincs más”, és ebben az esetben még nem biztos, hogy minden diplomáciai és gazdasági lehetőség kimerült.
Atomprogram, bizonyítékok és kérdőjelek
Az iráni atomprogrammal kapcsolatban a szakértő hangsúlyozta: nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy Irán azonnali támadásra készülne. „Ez egy összetett dolog, nagyon sok apró részletet kell összerakni mozaikszerűen” – mondta. A hírszerzés, a műholdas megfigyelés és a nemzetközi ellenőrzések mind szerepet játszanak abban, hogy képet kapjanak a valós helyzetről. A sokat emlegetett eltűnt urániumkészlet hollétéről pedig őszintén fogalmazott: „Nem tudom megmondani, hogy hol van.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
