„Ez nem spoilerezés: nyolc százalék mindenkinek” – bérmegállapodás küszöbén a közlekedésben
A Heti TV Pirkadat című reggeli műsorának január 21-i adásában M. Kende Péter vendége Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt. A beszélgetés középpontjában a fővárosi közlekedési dolgozókat érintő bérrendezés állt, amelynek aláírása a műsor napján már közvetlenül esedékes volt.
Mit tartalmaz a megállapodás?
Naszályi Gábor megerősítette: a munkáltató által kiküldött anyag szerint általános, egységes 8 százalékos bérfejlesztés szerepel a megállapodásban, amelyet minden dolgozó megkap. Emellett a teljes bértömeg-növekedés ennél magasabb, így az átlagos keresetek nagyjából 9,2 százalékkal emelkednek. Az alacsonyabb bérű munkavállalók esetében minimum 40 ezer forintos emelést garantálnak, ami arányaiban még nagyobb növekedést jelent számukra.
„A dolgozók nem mindig követik az eseményeket”
A szakszervezeti vezető szerint az egyik legnagyobb nehézség nem is maga a megállapodás tartalma, hanem annak megértetése. Hiába kommunikálják folyamatosan az eredményeket, sok dolgozó bizonytalan, sőt vannak, akik tudatosan „tüzelik” az elégedetlenséget. Pedig a megállapodás rögzíti: ebben és a következő évben is reálbér-emelkedést kell elérni, ami a jelenlegi gazdasági környezetben nem magától értetődő.
Kulcsemberek és bértáblák – örök vita
Hosszabb eszmecsere alakult ki az úgynevezett „kulcsemberkeret” kérdéséről. Naszályi Gábor elismerte, hogy ez az egyik legátláthatatlanabb eleme a rendszernek, miközben hangsúlyozta: a járművezetők eleve kiemelt helyen szerepelnek a bérstruktúrában. Ugyanakkor szerinte jogos a dolgozói kérdés: ha létezik tarifarendszer, akkor mi indokolja az ettől való eltérést egy nehezen definiálható kategória mentén.
Összehasonlítások és félrevezető számok
A beszélgetésben szóba kerültek más közlekedési cégek és ágazatok bérmegállapodásai is. Naszályi Gábor szerint sokszor kommunikációs trükkökről van szó: hangzatos, akár 18–19 százalékos „alapbéremelésekről” beszélnek, miközben a tényleges bértömeg ennél jóval kisebb mértékben nő. Mint fogalmazott, „a matek sokszor nem jön ki”, különösen akkor, ha pótlékokat építenek be az alapbérbe.
Bér helyett pótlék? A BKV álláspontja
Az Egységes Közlekedési Szakszervezet következetesen azt képviseli, hogy a pénz alapbérként jelenjen meg, ne pótlékként. Az alapbér ugyanis betegállomány, szabadság és nyugdíjszámítás esetén is biztos alapot jelent. A pótlék ezzel szemben könnyebben elvonható, és hosszú távon kiszolgáltatottabbá teszi a dolgozókat.
HÉV, biztonság és utasbizalom
A beszélgetés végén szó esett a HÉV helyzetéről és az ellenőröket ért támadásról is. Naszályi Gábor szerint a legnagyobb probléma a rendszer átláthatatlansága és az utasbiztonság romlása. Úgy fogalmazott: a HÉV leválasztásától tíz évvel később „csak romlottak az állapotok”, miközben az utasok és a dolgozók egyaránt kiszolgáltatottabbá váltak.
„Ne hangzatos bejelentések legyenek”
A szakszervezeti elnök zárásként hangsúlyozta: a béremelés önmagában nem elég. Valódi javulásra van szükség a munkakörülményekben, a biztonságban és az utasok mindennapi élményében is. „Ha a dolgozók és az utasok biztonságban vannak, akkor mindenki időben odaér” – foglalta össze a beszélgetés tanulságát.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
