„A labda most nem Washingtonban van” – úton van a segítség Irán felé?
A Pirkadat január 16-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József volt. A biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár és volt katonai attasé az iráni helyzetről, az amerikai ígéretekről és egy esetleges katonai beavatkozás valószínűségéről adott részletes helyzetértékelést.
Az apropót az adta, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke a közelmúltban azt üzente: „a segítség úton van” Irán népe felé. De mit jelenthet ez a gyakorlatban?
Ígéretek és történelmi tapasztalatok
Dr. Kis-Benedek József a beszélgetés elején történelmi párhuzamot vont: „Sok mindent ígértek már az amerikaiak, de nem mindent valósítottak meg.” A szakértő szerint az amerikai elnök kijelentései nem feltétlenül jelentenek azonnali vagy konkrét cselekvést, különösen nem katonai beavatkozást.
Álláspontja szerint az Egyesült Államok eleve nem akarja megtámadni az Iráni Iszlám Köztársaságot. Bár az iráni belpolitikai helyzet zavaros, az információáramlás korlátozott, és súlyos jogsértések – kivégzések – történtek, ezek önmagukban még nem jelentenek közvetlen hadüzenetet.
Mi az a vörös vonal, amit Washington sem lépne át?
A szakértő egyértelműen fogalmazott: az Egyesült Államok csak akkor indítana támadást, ha bizonyíthatóan folytatódnának a tömeges kivégzések. „A belátható időn belül nem lehet számolni azzal, hogy az Amerikai Egyesült Államok megtámadja Iránt” – mondta.
Kiemelte azt is, hogy egy katonai akció nem érintené az iráni atomlétesítményeket, mert az épp az ellenkező hatást váltaná ki: „Ebben az esetben összezár az ellenzék és a hatalom.” Vagyis egy külső támadás megerősítené a rezsimet a belső elégedetlenséggel szemben.
A katonai előkészületek hiánya is beszédes
Dr. Kis-Benedek József több konkrét tényezőt is felsorolt, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy nincs közvetlen háborús készülődés. „A repülőgép-hordozó nincs a térségben, nem is indították el. Ha ez megtörténne, az legalább két hét lenne.”
A csapatlétszám csökkentése, az amerikai állampolgárok részleges kimenekítése inkább óvatossági lépésként értelmezhető, nem támadás előkészületeként. Ráadásul – tette hozzá – az amerikai hadsereg vezetése sem támogat egy újabb fegyveres konfliktust.
Izrael és az arab államok sem kérnek háborút
A műsorban elhangzott: Izrael hivatalosan is arra kérte Washingtont, hogy most ne indítson támadást. Ehhez csatlakoztak az Öböl menti arab államok és Szaúd-Arábia is. Ez jelentős fordulat, hiszen korábban ezek az országok keményebb fellépést sürgettek Iránnal szemben.
A szakértő szerint ez is azt erősíti meg, hogy a térség szereplői jelenleg a feszültség csökkentésében érdekeltek, nem pedig egy eszkalálódó konfliktusban.
Nem Irán az egyetlen gond Washington számára
Dr. Kis-Benedek József kitért arra is, hogy az Egyesült Államok figyelmét jelenleg más, legalább ennyire súlyos kérdések kötik le. Ilyennek nevezte a Grönland körüli vitát, amely szerinte „keményen megbontja a szövetségi rendszert”.
Ugyanakkor elismerte: az amerikai elnök biztonsági érvelése Grönland kapcsán nem alaptalan. Az orosz és kínai aktivitás az északi térségben valós probléma, ám ezt nem a szövetségesekkel való szembenállással kellene kezelni.
Összegzés: nincs azonnali támadás, de a helyzet törékeny
A beszélgetés végkövetkeztetése egyértelmű volt: rövid távon nem várható amerikai katonai akció Irán ellen. „A labda gyakorlatilag az irániak kezében van” – fogalmazott a szakértő. A jövő attól függ, hogyan alakulnak az iráni belső események, és sikerül-e elkerülni a további erőszakot.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
