„Két naptár, egy identitás” – hogyan él egyszerre két világban a zsidó ember?
A Heti TV Pirkadat január 14-i adásában M. Kende Péter Oberlander Báruch rabbival, a Vasvári Pál utcai zsinagóga rabbijával és a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetőjével beszélgetett az idő, az identitás és a zsidó lét kettősségéről. A diskurzus apropóját a naptárak adták, de hamar világossá vált: valójában arról van szó, hogyan tudja az ember önazonosan megélni önmagát egy párhuzamos világban.
Két naptár, két világ
Oberlander Báruch szerint „a zsidó ilyen két világban él egyszerre”. A zsinagógában a zsidó naptár ritmusa határozza meg a mindennapokat, míg a munkahelyen és a polgári életben a Gergely-naptár az irányadó. Ez nemcsak a dátumokra igaz, hanem a nevek használatára is: „van egy polgári neve, van egy zsidó neve”.
A rabbi hangsúlyozta: nem „zsinagógai naptárról” van szó, hanem zsidó naptárról és zsidó névről. Ez nem szerep, hanem identitás.
Ki vagyok én, és hol vagyok otthon?
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, hogy az ember hol érzi magát vendégnek, és hol van otthon. Oberlander Báruch szerint ez nem csupán gyakorlati, hanem mélyen személyes kérdés. „Ki vagyok én? Én Chájim vagyok, akit a körülmények miatt Gyurinak neveznek?” – tette fel a kérdést.
Felidézte a haszid történetet arról az emberről, aki Bécsben modern ruhában járt, a rebéjénél viszont hagyományos öltözetet viselt. A tanulság egyértelmű volt: az a baj, amikor az ember már maga sem tudja, hol az igazi énje.
Zsidónak lenni mindenhol
A rabbi elutasította azt a gondolatot, hogy a zsidóság csak az „otthoni” térre tartozik. „Mindenhol kell, hogy legyen az ember ember, és mindenhol kell, hogy legyen az ember zsidó is” – fogalmazott.
A halachikus előírások nem állnak meg a zsinagóga falain belül: a munkahelyen is érvényesek olyan alapelvek, mint a becsületes elszámolás, az időben történő fizetés vagy a másik ember megtévesztésének tilalma.
Polgári dátum: szükséges, de nem elsődleges
Oberlander Báruch elmondta: vannak olyan rabbinikus vélemények, amelyek szerint tilos lenne a polgári naptár használata, mert az eltér a világ teremtésének zsidó szemléletétől. Ugyanakkor a gyakorlat mást mutat: „amikor szükség van rá, szabad polgári dátumot használni”.
A rabbi számára a zsidó dátum az alapértelmezett, a polgári dátum pedig kiegészítés. Izraelben ezt törvény is rögzíti: minden hivatalos dokumentumban szerepelnie kell a zsidó dátumnak is.
Újév – kinek mikor van?
A polgári újév és a zsidó újév viszonya is szóba került. Oberlander Báruch bevallotta: nem szereti a január 1-jei „boldog új évet”, mert számára az új év Rós Hásánákor kezdődik. Ugyanakkor azt is hozzátette: ha valaki szívből kívánja, nem kell ebből vitát csinálni.
A lényeg szerinte az, hogy zsidók között egyértelmű legyen: „ez nem nekünk új év”.
Név, identitás, folytonosság
A beszélgetés jelentős része a zsidó nevek kérdéséről szólt. A rabbi hangsúlyozta: halachikus szempontból nem a vezetéknévnek, hanem az utónévnek van jelentősége. „A Tórához nem lehet felhívni valakit Gyurinak” – mondta.
Felidézte, hogy Magyarországon a 18. század végén tették kötelezővé a vezetéknevek felvételét, elsősorban az állami adminisztráció miatt. Ezek azonban nem helyettesítik a zsidó nevet, amely az identitás alapja. „Legyen Gyuri, de legyen mellette Chájim is” – fogalmazott.
Amikor hiányzik egy nemzedék
Oberlander Báruch szerint ma is létező probléma, hogy egy vagy akár másfél nemzedék kimaradt a zsidó névadás folyamatából. Ilyenkor különösen nehéz helyzetek adódhatnak vallásjogi dokumentumoknál, például házasságlevélnél vagy válásnál, ahol „nem lehet szimbolikus neveket használni”.
Ez is azt mutatja: a név nem puszta formalitás, hanem folytonosság.
Ne keverd szét, hanem építsd össze
A rabbi egy tanítással zárta a gondolatmenetet: a Lubavicsi rebbe egy tudósnak azt mondta, ne válassza külön a zsidó könyveket és a szakmai könyveket, hanem „keverd össze”.
A tanulság szerinte világos: nem két külön identitásról van szó, hanem egyetlen, összetett, de egységes énről. „Legyél zsidó a munkában is, és maradj tudós, miközben zsidó vagy.”
A zsidó lét nem alkalmi szerep, hanem állandó önazonosság. Két világban élni lehet, de csak akkor, ha az ember tudja, hol van az igazi otthona.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
