„Az ünnepek idején sem áll meg a világ” – félelem, felelősség és realitás a Közel- és Távol-Kelet Breuer módra évzáró adásában
Az ünnepek előtti utolsó Közel- és Távol-Kelet Breuer módra adás egyszerre volt hanukai, karácsonyváró és kifejezetten komor hangulatú. Breuer Péter ezúttal is fiával, Breuer-Zehevi Ádámmal beszélgetett, de a szokásos geopolitikai elemzést most személyesebb, generációs és morális kérdések szőtték át. Miközben gyertyák gyulladnak szerte a világon, egyre több helyen érzik úgy az emberek: idén az ünnepléshez bátorság is kell.
Ünnepek árnyékban
Breuer Péter már az adás elején világossá tette: a karácsonyi vásárok, a hanukai ünnepségek és a közösségi események hangulatát világszerte beárnyékolják az elmúlt hetek terrortámadásai és meghiúsított merényletei. Amerikai, ausztráliai és európai példák sorjáznak, és egyre több helyen döntenek úgy az emberek, hogy inkább otthon maradnak.
A hangsúly végig azon volt: nem vallásokról, hanem radikalizálódott emberekről beszélünk. Az általánosítás nemcsak igazságtalan, hanem veszélyes is, ugyanakkor a fenyegetés valós, és nem kezelhető legyintéssel.
Antiszemitizmus nem vákuumban
Breuer Ádám szerint a világ különböző pontjain tapasztalható zsidóellenes támadások nem elszigetelt jelenségek. Történelmi mintázat figyelhető meg: amikor a Közel-Keleten kiéleződik az izraeli–palesztin konfliktus, az mindig magával hozza a diaszpórában élő zsidók elleni erőszak felerősödését.
Ez történt Argentínában, Münchenben, és most Ausztráliában is. Izraelen kívül egyszerűbb támadást elkövetni, mert ott nincs jelen az a biztonsági apparátus, amely a zsidó államban a mindennapok része. A merényletek tehát nem „elszabadult egyéni akciók”, hanem egy globális politikai klíma következményei.
Ausztrália mint intő példa
Az adásban szó esett arról is, hogy az izraeli kormány hónapokkal korábban figyelmeztette az ausztrál vezetést a veszélyre. Az elmúlt két évben több ezer zsidóellenes incidens történt az országban, a fenyegetésektől az üzletek elleni támadásokig.
Breuer Ádám hangsúlyozta: az ausztrál állam felelőssége nem attól függ, kik az áldozatok. A rendfenntartás kötelessége minden állampolgár védelme. A probléma nem „gonosz szándék”, hanem tapasztalatlanság és alábecsült kockázat. A terrorizmus elleni védekezéshez évtizedes rutin kell – ez Ausztráliában egyszerűen nem volt meg.
Izrael mint „rosszfiú” és a diaszpóra ára
Az egyik legkeményebb megállapítás szerint Izrael mára globálisan a „bad guy” szerepébe került, és ennek következményeit nemcsak az izraeli állampolgárok viselik. A diaszpórában élő zsidók ugyanúgy elszenvedői ennek a megítélésnek, miközben nincs beleszólásuk a katonai vagy politikai döntésekbe.
Breuer Ádám arra figyelmeztetett: Izraelben gyakran megfeledkeznek arról, hogy a világon nagyjából ugyanannyi zsidó él az ország határain kívül, mint azon belül. A zsidó nép sorsa kollektív, a döntések hatása pedig messze túlmutat a Közel-Keleten.
Területért békét? A történelem válasza
A beszélgetés során szóba került a „területet békéért” elv is, amely Izrael esetében többször kudarcot vallott. A Sínai-félsziget visszaadása, a palesztin autonómiák létrehozása nem hozott tartós nyugalmat. Innen adódott a kérdés: milyen alapon várja el a világ más országoktól, például Ukrajnától, hogy területi engedményekkel vásárolja meg a békét?
A válasz nem volt megnyugtató, de őszinte: a történelem nem igazolta ezt a stratégiát.
Az Ábrahám-egyezmények realitása
Az Ábrahám-egyezmények kapcsán a beszélgetés nyíltan kimondta: a nemzetközi politikában az elvek gyakran addig tartanak, amíg meg nem jelenik a megfelelő gazdasági érdek. A béke sok esetben nem morális, hanem pénzügyi kérdés.
Ez cinikusnak hangzik, de működik. Ha a béke megvásárolható, sok állam hajlandó félretenni ideológiát, vallást és korábbi ellenségeskedést. A kérdés csak az ár.
Irán és a forradalmak örök körforgása
Irán kapcsán az adás arra mutatott rá: sem a sah bukása, sem az ajatollahok hatalomra kerülése nem véletlenül történt. Mindkettő egy korrupt rendszer elleni reakció volt. Ma viszont az iráni gazdaság fenntarthatatlan, és a rezsim bukása szinte elkerülhetetlennek tűnik.
A történelem azonban nem garantálja, hogy az utána következő rendszer jobb lesz. A zsarnok bukása nem jelent automatikusan szabadságot.
Generációk vitája a jövőről
Az adás egyik legélőbb része a generációs vita volt. Breuer Ádám szerint a fiatalabb nemzedék nem fogadja el azt az érvelést, hogy a környezetvédelem „túl drága” vagy „kényelmetlen”. Ha a bolygó megóvása az ár, akkor az életmódon kell változtatni.
A kényelem nem lehet erősebb érv a jövőnknél – hangzott el egyértelműen.
Ünneplés, biztonság és felelősség
A záró szakasz visszatért az ünnepekhez. Magyarország továbbra is biztonságos hely, de a világ eseményei arra intenek, hogy a közösségi rendezvények védelmét újra kell gondolni. Nemcsak zsidó, hanem keresztény vallási helyszíneken is.
Az adás végén közös üzenet hangzott el: kevesebb pazarlás, több adakozás, több odafigyelés egymásra. Az ünnep nem az ajándékok értékétől lesz valódi, hanem attól, hogy gondolunk azokra is, akiknek kevesebb jutott.
Búcsú az évtől
Breuer Péter az év végén békét, egészséget és felelős állampolgári magatartást kívánt. Kevesebb petárdát, több empátiát, több részvételt – nemcsak az ünnepeken, hanem a közéletben is.
A Közel- és Távol-Kelet Breuer módra jövőre folytatódik. Az ünnepek azonban most mindenkitől ugyanazt kérik: figyelmet, mértéket és emberséget.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
