Merénylet árnyékában: hanuka, terror és nemzetközi felelősség
A Pirkadat december 15-i adásában Breuer-Zehevi Ádám vendége Grósz Andor volt, a Mazsihisz elnöke. Az eredetileg hanukai ünnepi beszélgetésnek induló interjút azonban egy friss és megrázó nemzetközi esemény keretezte át: az ausztráliai zsidók elleni merénylet. A fókusz nem magán a támadáson volt – hiszen sajnálatos módon a zsidó közösségeket érő erőszakos cselekmények világszerte egyre gyakoribbak –, hanem azon, miként reagál minderre a nemzetközi politikai és közvélemény.
Ambivalens nemzetközi reakciók
Grósz Andor szerint a világ reakciója egyszerre ismerős és kiábrándító. A 2023. október 7-i terrortámadás után – ahogyan korábban, például az 1994-es argentínai merénylet idején is – a nemzetközi közösség gyorsan és hangosan Izrael és a terrorizmus áldozatai mellé állt. Ez a szolidaritás azonban rendre rövid életűnek bizonyul.
A mostani ausztráliai támadás után ismét megszólaltak a világ vezetői, de a kérdés nem az, hogy elítélik-e a terrort, hanem az, hogyan és milyen előzmények után teszik ezt. Grósz Andor hangsúlyozta: a zsidó közösség nem könnyeket vagy látványos gesztusokat vár, hanem méltányosságot és következetességet.
Politikai uszítás és következmények
Az interjú egyik legélesebb része azoknak az államoknak és politikai vezetőknek a felelősségét feszegette, akik az elmúlt években nyíltan Izrael-ellenes retorikát folytattak. Tiltások izraeli művészekkel és sportolókkal szemben, bojkottkísérletek nemzetközi versenyeken, folyamatos politikai nyomásgyakorlás – mindez hozzájárult ahhoz a légkörhöz, amelyben az antiszemitizmus ismét legitimnek tűnhet egyes társadalmakban.
Amikor ezek az országok most a gyűlölet és erőszak ellen emelik fel a hangjukat, jogosan merül fel a kérdés: milyen szerepük volt abban a folyamatban, amely idáig vezetett?
Terrorizmus, nem vallásháború
Grósz Andor határozottan visszautasította azt a narratívát, amely a jelenlegi konfliktusokat vallások közötti háborúként értelmezi. A probléma nem a vallás, hanem a terrorizmus, amely vallási köntösbe bújva követ el embertelen cselekedeteket.
Különösen veszélyesnek nevezte azt a sajtógyakorlatot, amely összemossa a palesztin népet a terroristákkal. A palesztin civilek – hangsúlyozta – nemcsak a háborútól szenvednek, hanem saját szélsőséges csoportjaiktól is. A világ feladata az lenne, hogy végre különbséget tegyen, és ne kollektív felelősséget ruházzon népekre.
Magyarország mint kivétel Európában
A beszélgetés utolsó harmadában a magyarországi helyzet került szóba. Breuer Ádám felvetésére Grósz Andor világossá tette: Magyarország jelenleg az egyik legbiztonságosabb hely Európában a zsidó közösség számára. Nem kivételezésről van szó, hanem egy következetes állami politikáról, amely zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben.
A Mazsihisz elnöke emlékeztetett: Magyarország félmillió áldozat árán tanulta meg, hová vezet a gyűlölet és a kirekesztés. A kérdés csupán az, hogy Európa egésze levonja-e ugyanazokat a történelmi tanulságokat – különösen egy olyan időszakban, amikor a kontinens jövőjét a migrációs kvóták és társadalmi feszültségek is alakítják.
Hanuka üzenete: a fény ereje
Az interjú végén a beszélgetés visszatért az ünnephez. Grósz Andor békés, fényes hanukát kívánt, hangsúlyozva: a hanuka legfontosabb üzenete az, hogy a fény mindig legyőzi a sötétséget.
A merényletek, a gyűlölet és a bizonytalanság árnyékában ez az üzenet nem csupán vallási szimbólum, hanem erkölcsi iránytű is – nemcsak a zsidó közösség, hanem az egész világ számára.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
