„Ha biztosra akarsz menni, akkor Romhányi” – Várkonyi Judit könyve egy igazi nyelvi zseni, „Rímhányó” Romhányi József életét idézi meg
A Hogy vagy? adásában Szegvári Katalin vendége Várkonyi Judit volt, aki frissen megjelent könyvében dolgozta fel Romhányi József életét. A legendás költő, műfordító, dramaturg és szövegíró – Hofi szavaival „külön világ” – nemcsak a Mézga család és a Flintstone család rímeit adta a magyar kultúrának, hanem operafordítások, musicalszövegek és számtalan színházi munkája is maradandó. A beszélgetésből egy kivételes tehetség, egy derűs túlélő és egy mélyen szerethető ember portréja rajzolódik ki.
„Igazi zseni volt” – ki is volt Romhányi József?
Szirtes Tamás szerint Romhányi „rendkívül ritka, egészen különleges verbális képességgel” bírt. Hofi pedig úgy fogalmazott: „Sajátos verselését én nem tudom utánozni, ez külön világ.”
Várkonyi Judit új könyve – Adóász – ezt a világot próbálta meg feltárni.
A szerző elmondja: azért vállalta el a munkát, mert az életmű hatalmas, mégis nagyon keveset tudtunk magáról az emberről. Romhányi lánya, Ági – aki a televízió és az Operaház kiváló dramaturgja volt – régóta szerette volna, ha méltó könyv jelenik meg az apjáról. A választása egy közös barát ajánlására Várkonyira esett.
Hadifogság, amelyről soha nem beszélt
Romhányi életének egyik legsúlyosabb, mégis rejtett fejezete a szovjet hadifogság volt. Két és fél évet töltött az Urálon túl, tífusszal, embertelen körülmények között – de erről soha nem beszélt.
A könyvben szereplő részletek egy véletlen találkozás révén kerültek elő: egy orvosnő mesélt apja emlékei alapján arról, hogyan élte túl Romhányi ezt az időt. Bár vidám versei mögött ritkán érződött, maradandó sebeket hordozott.
Egy romantikus házasság története
Romhányi feleségét, Mártát egy igazi „színházi sugallatra” ismerte meg: Fényes Szabolcs anyja mondta neki tréfásan, hogy az első „valóban megfelelő” nőt vegye el feleségül. Így is történt.
A házasság mély, harmonikus kapcsolat volt. Várkonyi Judit Londonban találkozott az özveggyel, és három napot töltött nála: „felejthetetlen élmény” – mondja –, mert Márta asszony mindent megmutatott, ami az alkotó életének közegét őrizte.
Hogyan lett a költőből „rímhányó”?
Romhányi tehetsége korán megmutatkozott. Már gimnazistaként írt humoros verseket, szövegeket, sőt operanyitányokra komponált paródiákat.
A német nyelvet családi háttérből hozta, a zenei műveltséget a ciszterci iskolából, majd a brácsa szakos zeneakadémiai tanulmányokból. Mindez később operafordításaiban és musicalszövegeiben vált kulcsfontosságúvá.
„Szájra kellett szabni” – a rajzfilmek világa
A Flintstone család és a Mézga család szövegei a magyar humor alapkövei.
A Flintstone-oknál a rajz már kész volt, így Romhányinak „szájra kellett szabni” a szöveget: hangra, ritmusra, gesztusra. A Panónia Filmstúdióba járva kockáról kockára elemezte az animációt.
A Mézga család esetében azonban már az ő szövegére készült a rajz – ez nagyobb szabadságot adott, és kevesebb kényszerű kompromisszumot.
A rímkészlete kifogyhatatlannak tűnt, bár – ahogy Várkonyi mondja – a szériák érkezése néha inkább teher volt, mint öröm: „irdatlan meló”.
Az opera és a zenés műfordítás mestere
Kevesen tudják, hogy Romhányi nemcsak rajzfilmeket, hanem opera- és musicalszövegeket is fordított. A prozódia törvényeit – mi énekelhető jól, milyen hangra milyen magánhangzó kerülhet – mesterfokon ismerte.
A leghíresebb munkája ezen a téren a Macskák (Cats) magyarítása.
Szirtes Tamás kiemeli: sikerült Eliot szürreális képi világát is átmenteni, miközben a szövegek énekelhetőek maradtak – ez szinte páratlan teljesítmény.
Az özvegy londoni otthonában Várkonyi Judit maga is átélte, milyen érzelmi erővel hat még mindig a mű: Almási Éva előadását együtt hallgatták meg, miközben Márta asszony „elrévedt valahova, ahol énnek nem is volt jogom jelen lenni”.
A rádió és a televízió – egy ember, aki nem akart főnök lenni
Romhányi több mint 40 évet töltött a rádióban, dramaturgként. Rövid ideig a televízió szórakoztató osztályát is vezette, de gyűlölte ezt a szerepet: nem tudott embereken számon kérni vagy kirúgni, „szólóénekes típus volt”.
Visszamenekült a rádióba – oda, ahol igazán otthon érezte magát.
A szerény díjak és a hatalmas életmű
Életében mindössze egy érdemes művészi címet kapott – azt is akkor, amikor már szinte nem érzékelte a külvilágot. Paradox módon az egyik legismertebb magyar szerző úgy ment el, hogy hivatalos elismerés alig jutott neki.
Életműve azonban óriási: a teljes műjegyzék összefésülése egy újabb könyv lenne.
Milyen ember volt?
Szolid, kedves, halkszavú, megbecsült.
A szakmában úgy tartották: „ha biztosra akarsz menni, akkor Romhányi.”
Baráti köréhez tartozott többek között Fényes Szabolcs, Fejes Endre, Fodor Ákos – utóbbi „szinte pótnagyapaként” tekintett rá.
Road show Romhányi József tiszteletére
Várkonyi Judit jövőre – Romhányi születésének 105. évfordulóján – országjáró esteket tervez. Spilák Klári színésznővel és a Jestrió zenekarral együtt „szívvel-lélekkel” viszik majd tovább a Rímhányó örökségét.
„Pont azért csinálom – mondja –, hogy ő, ha valahol látja, tudja: fontos nekünk.”
A beszélgetés végén Szegvári Katalin kiemelte: a mai fiatalok és az idősebb generáció egyaránt őrzik Romhányi József mondatait, rímeit, humorát. És talán e könyv és a rá emlékező estek révén az is kiderül, milyen ember alkotta meg mindazt, amit ma is kívülről idézünk.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
