„Ahol pénz van, ott korrupció is van” – Lattmann Tamás az EU-botrányról a Pirkadatban
A Heti TV december 8-i Pirkadat adásában Breuer Péter vendége Dr. Lattmann Tamás nemzetközi jogász volt. A beszélgetés egyszerre szólt a közösségi médiában tapasztalható indulatokról és az Európai Uniót megrázó korrupciós ügyről, amelyben a College of Europe is érintett lehet. Breuer már a műsor elején jelezte: felháborítják a vendégét érő támadások, és fontosnak tartja, hogy a nézők tisztábban lássanak.
A közösségi média viharai
Breuer Péter erős felütéssel indított, amikor arról beszélt, mennyire zavarja a vendégét érő online mocskolódás:
„Az a mérhetetlen mocsok és meggondolatlan írás, amit össze-vissza írogattak a közösségi oldalakon pro és kontra a docens úrról, az olyannyira fölháborított, hogy csak azért is és újult erővel még sűrűbben hívom őt.”
Lattmann Tamás erre higgadtan reagált:
„Aki nyilvánosság előtt szerepet vállal, az tegye azt annak tudatában, hogy ennek lesz következménye… aki bevállalta, meg elkezdte csinálni, az bírja, vagy hagyja abba.”
Hozzátette: a kritika természetes velejárója a szakmai megszólalásnak, de „néhányan tényleg nagyon furán keverik néha a kritikát az agyatlan mocskolódással”.
„A nepotizmus tankönyvi példája” – így látja a College of Europe ügyét
A beszélgetés gyorsan rátért az EU külügyi botrányára, ahol felmerült: a College of Europe előre tudhatott olyan oktatási pályázatokról, amelyeket később jelentős uniós pénzekkel támogattak.
Lattmann szerint:
„Ez a történet a nepotizmusnak annyira egy tankönyvi példája… azok a botrányok, amik konkrétan hitelteleníteni tudnak nem csupán politikai figurákat, de akár egész irányvonalakat.”
Különösen fájdalmasnak nevezte az ügyet, mert a felsőoktatástól alapvetően távolinak gondolja a korrupciót:
„Az oktatáshoz én jellemzően nem a korrupciót kötöttem idáig… ahol ott a pénz, ott korrupció is van.”
Miért nem léphet maga az EU?
Lattmann rámutatott egy mélyebb problémára is:
„Egy az Európai Unió keretében történt állítólagos jogsértést nem maga az Európai Unió, hanem a területileg illetékes tagállami hatóságok vizsgálnak.”
Szerinte ez strukturális hiányosság, hiszen szükség lenne egy erősebb uniós szintű integritásvédelmi mechanizmusra.
Hol húzódik a politikai vezető felelőssége?
Breuer felvetésére, miszerint a botrány miatt „el kell engedni a biztos asszony kezét”, Lattmann így reagált:
„A politikai vezető mindig felelős… ha nem is érintett magában az ügyben, utána neki mindent meg kell tennie, hogy soha többet ilyen ne álljon elő.”
Úgy véli, ha feltárják a tényállást, az első feladat a rendszer kijavítása: a pályázati és támogatási mechanizmusok úgy alakítása, hogy ne lehessen visszaélésekkel előnyt szerezni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
