„Lehet, hogy a sorozatgyilkos egy diplomata?” – Berlinig vezetett az út az első regényig
A Volt egyszer Sebes Györggyel második részében folytatódik Csontos Csaba története: a külpolitikai újságíróból lett íróé, aki Moszkvától az RTL Klubig, majd egy nemzetközi alapítvány kommunikációjától egészen Berlinig jutott – és közben megírta első thrillerét, a Lassú igazságot. A könyv születésének hátterében saját élmények, rég eltűnt iratok és egy évtizedeken át érlelődő bűntörténet áll.
A beszélgetés első része itt található.
A vállalati világ után – egy váratlan felkérés
Az RTL Klubos évek után Csontos Csaba a vállalati szférában dolgozott, majd 2017-ben különös pillanatban kereste meg őt egy fejvadász:
„Fölvettek a Nyílt Társadalom Alapítványok szóvivőjének. Ez nagyon kritikus időszak volt” – mondja.
A magyarországi politikai nyomás ekkor tetőzött, az OSF-nek pedig nem volt hazai kommunikációs embere. „Pont jókor vettek fel” – állapítja meg Sebes György.
Csontos 2018-ban követte az alapítványt Berlinbe, amikor a budapesti iroda bezárt. „Óriási logisztikai manőver volt: lakás, iskola, iroda… 85-en költöztünk egyszerre.”
A krimik világa: reptéri könyvek és új olvasói szokások
A sok utazás új szokást hozott:
„A legjobb dolog repülőn olvasni. És a reptéren krimit, thrillert lehet venni.”
Innen indult az ötlet, hogy nemcsak olvasni, hanem írni is szeretné ezeket a történeteket. A 2010-es években többször nekifutott, de a sztorik még nem álltak össze a fejében. Amikor viszont 2017-ben megszületett egy Trump–Putyin–Orbán háromszögre épülő politikai thriller ötlete, elkezdte angolul írni:
„Azt mondták, hogy bolond vagyok, de ezt biztos nem adják ki magyarul.”
A regény végül elkészült, de félre kellett tennie – előbb a saját anyanyelvén kellett bizonyítania.
A Lassú igazság születése
A könyv alapötlete hosszú évek érési folyamata volt:
„Először a fejemben kell összeállnia mindennek. Ha ez megvan, nagyon gyorsan tudok írni.”
A Lassú igazság három és fél hónap alatt készült el. Két elhatározásból rakta össze:
- a moszkvai élményeit – különösen azt, amiért egy időre kirúgták,
- és egy kitalált sorozatgyilkosság történetét.
A főhős így lett egy berlini rendőrtiszt, aki „a moszkvai kirúgása után disszidált Magyarországról”.
A bűncselekmény teljes fikció, de a háttér – az ország mai állapota – nagyon is valós:
„Amikor a nyomozó hazatér 31 év után, az a valóság vesz körül minket.”
Politika a thrillerben – akaratlanul is
Bár nem politikai könyvet akart írni, a hazai olvasók rögtön észrevették a párhuzamokat:
„A politikai rendszer a titkosszolgálatokra támaszkodik… a hatalom bármit megtehet” – idézi fel a visszajelzést.
Csontos szerint kétféle bűnt dolgoz fel:
„Van a sorozatgyilkosság mint büntetőjogi bűn, és van a besúgás mint erkölcsi bűn. Egyiket sem teheti meg büntetlenül senki.”
Innen a cím: az igazság lassú, de egyszer előkerül – még ha három évtizeddel később is.
Eltűnt iratok és megtalált történetek
A regényben – csakúgy, mint saját életében – fontos motívum az eltűnt állambiztonsági irat:
„Rólam nincs semmi. Mintha meg sem történt volna, ami Moszkvában történt.”
A főhősnél ugyanez ismétlődik meg. Valós élményből építkezett.
A rendőrségi részletekhez nem volt szakértője, a működést olvasmányokból és logikából építette fel. A berlini és moszkvai fejezetek hitelességét több, a városokat jól ismerő személy is lektorálta, köztük Dalos György.
Berlin – új élet, új könyvek
Berlinbe költözése óta Csontos folyamatosan ír:
„Három és fél évig tartott, míg ez a könyv eljutott egy olyan kiadóhoz, amelyik elolvasta.”
A Lassú igazság megjelenése óta két új regényt fejezett be, egy politikai thrillert angolul és egy disztópiát is. „Most az ötödik könyvemen dolgozom” – mondja.
A jövőt illetően optimista:
„Ha ez a könyv kinyitja az ajtót a többinek, akkor van esély a folytatásra.”
Többrétegű krimi – aktuális üzenettel
Sebes György azt mondja: a könyv egyszerre krimi, társadalmi látlelet és közelmúlt-történeti regény. Csontos erre így reagál:
„Nem ez volt a szándékom, de a visszajelzések szerint elég pontosan írtam le azt, ami ma Magyarországon látható.”
A beszélgetés végén Sebes György felmutatja a kötet borítóján szereplő provokatív kérdést:
„Lehet, hogy a sorozatgyilkos egy diplomata?”
A válasz – ahogy mondja – a könyvben van.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
