„Ameddig zöldet látsz” – Nagy István miniszter az izraeli vízcsodáról, az aszály elleni küzdelemről és a magyar agrárium jövőjéről
A december 4-i Pirkadatban Breuer Péter vendége Dr. Nagy István agrárminiszter volt. A beszélgetés központi témája Izrael mezőgazdasági technológiája, a víz szerepe a modern agráriumban, a magyarországi aszály elleni küzdelem, valamint az EU-s agrárpolitika kihívásai voltak. A miniszter megindító példákkal, személyes élményekkel és nem kevés kritikával beszélt a hazai és nemzetközi agrárhelyzetről.
Izrael mint világítótorony: hogyan lesz édenkert a sivatagból?
Az adás elején Breuer Péter felidézte, hogy vendége nemrég tért vissza Izraelből. A miniszter lelkesedése nem csillapodott:
„Ha a sivatagból édenkertet lehet varázsolni, az bizonyítja, mire képes az emberi erőfeszítés.”
Nagy István részletesen beszélt arról, milyen hatékonysággal használják fel a vizet Izraelben:
– a tengervíz-sótalanítás óriási kapacitása,
– a teljes vízújrahasznosítás rendszere,
– a szürkevíz-hálózat mindennapos használata,
– és a tisztított szennyvíz mezőgazdasági öntözése.
Egy régi élményt idézett fel, amikor megkérdezte, hol a határ. A válasz így hangzott:
„Ameddig zöldet látsz, az Izrael.”
A miniszter szerint ez a szemlélet Magyarország számára is iránymutató kell legyen.
Állatállomány és újrakezdés: „megszülettek a kisbocik”
A beszélgetés következő szakaszában Breuer Péter a magyar állatállomány megújulásáról kérdezett. A miniszter elmondta:
„A kiüresedett telepek újraépesültek… megszülettek a kisbocik.”
Az elmúlt évek járványügyi kényszerintézkedései után szerinte hatalmas eredmény, hogy ismét kapacitással termelnek a telepek.
Magyarország vízügyi kihívásai: a jóllétből a szükségbe
Bár az ország korábban vízben bővelkedett, mára súlyos lett a helyzet.
„Nálunk még a legjobb minőségű ivóvízzel húzzuk le a WC-t, miközben 60–40%-kal kevesebb víz érkezik a folyóinkba.”
A nagy aszály 2022-ben másfél millió hektárt érintett. 2023-ra ez harmadára csökkent – szerinte ez az egyik legnagyobb eredmény, amelyről kevés szó esik.
Ugyanakkor óvatosságra int a fásítás kapcsán: a homokhátságon a fák „konkurenciát jelentenek”, mert elszívják a vizet.
Magyar–izraeli együttműködés: oktatás, kutatás, kereskedelem
A miniszter több eredményes tárgyalásról számolt be:
„Ha csak azt mondom, hogy 2000 tonna magyar mézet sikerült értékesíteni Izraelbe, már ez is komoly lépés.”
Oktatási és kutatási partnerségek is körvonalazódtak, különösen a vízgazdálkodás és a mezőgazdasági innováció terén.
Brüsszel kontra valóság: harc a közös agrárpénzekért
A beszélgetés egyik legerősebb része az EU-s agrárpolitika kritikája volt. Nagy István felidézte, hogy a magyar elnökség idején született meg az első egységes tanácsi következtetés a közös agrárpolitika ügyében.
Most azonban – állítása szerint – a bizottság 20–21%-kal csökkentené a költségvetést, és ezt az összeget Ukrajnába irányítaná.
„Kevesebb pénzt kapnánk mi, a legnagyobb konkurenciának pedig odaadják azt, amit tőlünk elvesznek.”
Élesen fogalmazott az ukrán élelmiszerek minőségével kapcsolatban is:
„Európában mindent nyomon követnek – Ukrajnából érkező élelmiszereknél nincs ilyen vizsgálat.”
Vidéki jövő és az önfenntartás reneszánsza
A beszélgetés végén szóba került a 3%-os kamattal elérhető otthonteremtési hitel is. A miniszter szerint:
„Ha valahol érezhető, akkor vidéken.”
Úgy látja, reneszánszát éli a saját termelés: magaságyás, kis fólia, kézműves élelmiszerek készítése – mindez visszaviszi az embereket a gyökerekhez.
Megható személyes élményt idézett fel a covid idejéből:
„A képek: életem első kenyere… Annyira benne van a génjeinkben, hogy ha baj van, visszatérünk a kenyérhez.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
