„Néha lelombozó, néha fölemelő” – Dr. Kovács Árpád szerint a magyar gazdaságot külső viharok formálják
A Pirkadat friss adásában Breuer Péter vendége Dr. Kovács Árpád, a miniszterelnök stratégiai tanácsadó testületének tagja volt. A szakértő beszélt a testület munkájáról, a német gazdaság visszaesésének magyar hatásairól, az államadósság történetéről, a Kína–USA verseny következményeiről, az uniós források visszatartásáról, valamint Ukrajna finanszírozhatóságáról. Mint fogalmazott: „Ez néha lelombozó és néha meg fölemelő.”
Stratégiai testület: „egy jutalomjáték”, amely még mindig sok munkát ad
Kovács Árpád elmondta, hogy a tanácsadó testületben intenzív háttérmunka zajlik:
„Biztonságpolitikai, gazdasági és államelméleti szempontból összefoglalókat készítünk a világról, és megpróbálunk folyamatos monitoringot fölépíteni.”
A tagok saját időbeosztása pedig nem lett könnyebb:
„Szerintem több a mostani időszak… jó pár helyre visszainvitáltak, és dolgozhatom.”
Németország meggyengült – és ezt Magyarország is érzi
A beszélgetés egyik hangsúlyos pontja a német gazdaság visszaesése volt. Kovács szerint a német „zöldre festett forradalom” és az autóipar válsága közvetlenül érint minket:
„Ha Németország szenved, akkor ez Magyarországon is igencsak hallatszik.”
A német tőke rendkívüli aránya miatt a magyar gazdaság mozgástere részben külső tényezők által meghatározott. Bár néhány kapacitást Magyarországra hoznak, a német megtorpanás szerinte érezhető:
„Nagyon nehéz elvárni, hogy ahhoz képest sokkal szárnyalóbban haladjunk.”
A rendszerváltás adóssága: nem volt könnyebb, csak más
Breuer visszaidézte egy korábbi pénzügyminiszter munkáját, mire Kovács egyértelművé tette:
„Abszolút nem könnyebben oldották meg akkor a problémákat.”
A rendszerváltásnak volt egy idealista álma – az osztrák szintű életszínvonal gyors elérése –, de a gazdaság szerkezeti átalakítása hosszú és nehéz folyamatnak bizonyult. Az államadósságot akkor nem állami adósként, hanem pénzpiaci hitelek formájában kellett törleszteni:
„Ez egy nagyon-nagyon kemény munka volt.”
IMF: olcsó hitel, nagy beleszólással
Kovács különbséget tett a piaci és az IMF-hitel között:
„Az IMF nem csőtkockázati felárat fizettet, hanem beleszól az ország gazdaságpolitikájába és a mindennapjaiba.”
Ezért volt fontos a későbbi leválás róla.
Kína és az USA küzdelme – Magyarország helyzete előny is lehet
A szakember részletesen beszélt az amerikai–kínai gazdasági versengésről, amely szerinte Európát és Magyarországot is érinti. A magyar külpolitika nyitottsága ugyanakkor lehetőséget is teremt:
„Ez étvágyat is csinál, hiszen Magyarország EU-n belüli ország, és nem véletlen, hogy óriási autóipari beruházásokat csinál Kína.”
Washington és Peking versenyét pedig így látta:
„A folyamatok visszafordíthatatlanokká válhatnak… az USA minden eszközzel fékezni próbálja.”
Uniós források: politikai visszatartás, gazdasági károk
Breuer felvetésére, miszerint mintha 26 lenne egy ellen, Kovács jelezte:
„Az uniós források nem gazdasági okokkal való visszatartása a magyar gazdaságnak nem tesz jót.”
Különösen furcsának nevezte, hogy most a védelmi forrásokat is jogállamisági feltételekhez kötnék:
„A csomagot már elfogadták… ennek a lebegtetése nyilván nem tesz jót.”
Trump ígérete: létezik, de jobb nem felhasználni
A műsorvezető felidézte az amerikai látogatást és Trump felajánlását. Kovács szerint ez inkább politikai biztosíték:
„Maga a tény, hogy ez meg van ígérve, biztonsági hátteret ad, de jobb volna nem eljutni ide.”
A magyar költségvetés jelenleg önállóan finanszírozza magát, államcsődkockázat nincs.
Brexit és tanulságai: „az együttműködés helyett falak épültek”
A brit kilépés szerinte káros volt:
„A nagyváros és a vidék párbaja zajlott… maga a birkózás se tesz jót egy országnak.”
A legdrágább dolognak az ellenségeskedést nevezte:
„A kölcsönös utálat és gyűlölködés mindig gazdasági kárt okoz.”
A főváros–kormány viszonyra is ezt ajánlaná:
„Az együttműködés mindig több eredménnyel jár.”
Ukrajna: tavasszal finanszírozhatatlan lehet
Kovács Árpád szerint komoly kockázatok vannak:
„Ha így folytatódik, tavasztól nem finanszírozhatóvá válik.”
Az EU pedig szerinte „furcsa lépéseket tesz” a finanszírozás érdekében, amelyek jogilag is vitathatóak.
A stratégiai tanács nem bunker – csapatmunka
Breuer végül rákérdezett, „háborús hangulat van-e” a tanács ülésein. A válasz:
„Nem, nem. Ez nagyon erőteljes csapatmunka… kihívás, hogy a gazdaságpolitikát a biztonságpolitikával együtt kell látni.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
