„Honthy Hanna, égi manna” – Nemlaha György felidézi az utolsó nagy primadonna életét
A Hogy vagy? adásában Szegvári Katalin és Nemlaha György író-szerkesztő a magyar operett történetének egyik legfényesebben ragyogó csillagára, Honthy Hannára emlékeztek. A beszélgetésből kirajzolódik egy rendkívüli pálya: a kezdeti bukástól a legendává válásig, a botrányoktól a politikai játszmákig, a sikerek csúcsaitól a méltóságteljes búcsúig.
„Ő volt az utolsó nagy primadonna”
Nemlaha György szerint Honthy Hanna személyében testesült meg „az igazi szó értelmében az utolsó nagy primadonna”. A műfaj, amelyet képviselt, egy egész korszakot határozott meg – és vele együtt ért véget.
A név, amelyért megszületett a legenda
Honthy eredeti neve Hügel Hajnalka volt, művésznevét pedig inkább környezetének, mint saját akaratának köszönhette. Nemlaha felidézi: első fellépései még „Hajnal Hajnalkaként” zajlottak, ám egy patrónus és később egy ügyes férj – egy miniszteri tanácsos – segítségével született meg a név, amelyet az ország megjegyzett.
A Honthy névhez később TH és Y is társult – a korszak színházi divatja szerint.
Bukásból felemelkedés
Első bemutatkozása kudarc volt, de a protekció és a tehetség párosítása lassan eredményt hozott. A Skála Színház bemutatta a Francia Fifi című operettet, amelyben Honthy olyan kevés ruhát viselt, hogy „a lapok fölháborodva megírták, hogy Isten őrizze, megfázik a művésznő” – de éppen ez robbantotta be a nevét.
Innen hívta át az akkor még nívós Király Színház, ahol már a primadonnák között kezdődtek a legendás viszályok.
Fedákkal, Karádival és másokkal is összeütközött
A kor nagy színésznői közül alig akadt valaki, akivel ne került volna konfliktusba. A Majában Fedák Sári volt az ellenfele, a két szereplőre írt dal – a „Jön-e velem nagysád sétálni” – pedig olaj volt a tűzre, mert Honthy a közönség szerint jobban táncolta és énekelte, mint Fedák.
A Budai Színkör csillaga
A valódi berobbanást a Budai Színkör hozta. A Régi nyár előadásában olyan varázslat történt, hogy a nézők rendszeresen időérzéküket vesztették – innen származik a legendás anekdota is:
Honthy: „Miért nem kezdünk már, héttől itt vagyok!”
Souffleur: „Hannuska, maga a hibás. Maga azt énekli, hogy fél 8 után… hát akkor a közönség fél 8 után jön.”
A slágerek koronázatlan királynője
A műsor több ikonikus bejátszást is felidézett – köztük a Horvát-kert dalát és az Egy csók és más semmi részletét. Nemlaha szerint Honthyt részben az tette naggyá, hogy „minden darabban részt vett”, amit csak lehetett, és mindenben nyomott hagyott.
A film sosem jött össze igazán
Bár vágyott rá, filmkarrierje nem sikerült. A ’30-as évekből maradt átlagos felvétel, majd később a hosszú ideig betiltott Bástyasétány 74. A Mi legyen a férjeddel? című filmoperett készítésekor már a rendezőket és producereket noszogatta, hogy végre neki is jusson nagy szerep.
A politika is szerepet játszott
A 40-es évektől kezdve a politikai széljárás nagyban befolyásolta az operett sorsát. A szovjet vezetők – Mikojan, Hruscsov – azonban kifejezetten kedvelték Honthyt, egyikük még „moszkvicsot is ajándékozott neki”.
A Szovjetunió támogatása nélkül talán maga a műfaj is megszűnt volna – emlékeztet Nemlaha.
A Luxemburg grófja és a Csárdáskirálynő diadala
Az államosítás után sokan leírták, de Gáspár, az operett igazgatónője ragaszkodott hozzá. Így született meg a Luxemburg grófja új változata, amelyet gyakorlatilag neki építettek.
A csúcspont azonban kétségkívül a Csárdáskirálynő volt. A Szinetár-féle rendezés új korszakot nyitott, Honthy pedig:
650 alkalommal játszotta el Cecíliát.
- születésnapján a teljes társulat köszöntötte – erre láthattunk bejátszást is.
A három tavasz – életút a színpadon
A Három tavasz különleges operett volt: egy primadonna életútját mutatta be tizenévestől időskorig – és mindhárom korszakot ő maga játszotta. A dalok Lajtai Lajos életművéből álltak össze, és Nemlaha szerint ez ma is „nagy ziccer” lenne egy vállalkozó kedvű színésznőnek.
A késői évek: diéta, turnék, rajongók
Öregkorára is különleges jelenség maradt. Nemlaha mesél egy esetet, amikor egy tévés gálán csak annyi volt a feladata, hogy felálljon és meghajoljon – később azonban felhívta a rendezőt: „És a gázsi?”
„Hannuska, semmit nem csinált, csak felállt!”
„Akkor kérem a felállási díjat.”
A rajongók pedig még vidéki turnékon is gyermekeiket vitték hozzá „áldásért”.
„Mindig itt maradna” – a vers, amellyel búcsút vettek
A műsor végén Nemlaha egy neki írt versrészlettel búcsúzott:
„Honthy Hanna, égi manna, bár mindig is itt maradna.”
A bejátszásban pedig felhangzott az utolsó nagy dal – méltó emlékezésként az operett műfaj egyik legfényesebb csillagára.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
